A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

Gyenesdiáson (Keszthelyi-hegység) gyűjtötte 1909ben HORVÁTH G. (a példányt a budapesti Természettudományi Múzeum őrzi). Ennek a véleményem szerint szubmediterrán fajnak északi elterjedési határába — jelenlegi ismereteink szerint — beleesik a Bakony is. ARACHNOIDEA — PÓKSZABÁSÜAK Dasumia canestrini KOCH L. (Dysderiidae). — Hazánk faunájára nézve új fojtópók-fajt LOKSA I. fedezte fel. Balkáni—itáliai faj, melynek eddig ismert legészakibb előfordulása a Kárpát-medencében Orisova volt. LOKSA a bakonyszűcsi Kőrishegy egyik oldalgenincének, a Pálházi-hegy sajmeggyes-tölgyesében (Ceraso-Quercetum) talaj csapdázással gyűjtött több példányit ebből a fajból 1965-66 folyamán (LOKSA I. szóteli közlése, 1967). Haza n'k é s egyúttal a Bakony-hegység egyik kiemelkedő balkáni — itáliai színező eleme. MOLLUSCA — PUHATESTŰEK SOÓS 1933-ban azt írta a Dunántúl malakofaunájáról, hogy „egész fizikai alkata, szelíd domb- és alacsony hegyvidéke meglehetősen száraz klímájával nem különösen hivatott valami nagyon gazdag Mollusca-fauna hordozására", ellenben két vonatkozásban mégis érdemes vele foglalkozni: 1. vannak-e (kelet-)a]pesi-dinári fajok, melyek a Dunántúlon is előfordulnak és 2. „Mennyiben, mily elterjedésben maradtak meg a neogén pannóniai fauna leszármazottai napjainkig?" (SOÓS 1933:12—13). A Bakonyra vonatkoztatva Soós megállapításait, annak malako-faunájának mai ismeretében bizonyítottnak látjuk az akkor elhangzottakat. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a vártnál is több olyan csigafaj került elő a Bakonyban, mely az általános fauna к épnek határozott montan színezetet kölcsönöz. A többi állat- (főleg rovar-) csoporttól eltérően, a Bakony faunáját színező csigafajok többségének az areálja az európai, ill. euráziai (magas-) hegyvidékekre és a szöbanforgó földrészek északi felére terjed ki. Van köztük mediterrán, atlanto-mediterrán elem, de ezek is inkább hegyvidéken élnek. A Bakony puhatestű- (azaz csiga- és kagyló-) faunájának ismerete meglehetősen előrehaladott ENTZ G., SOÓS L., PINTÉR L, PINTÉR L., KROLOPP E., VÁGVÖLGYI J. és AGÓCSY P. kutatásai alapján. A recens faunáról alkotott kép a jövőben tovább finomul és a közelmúlt nevezetes felfedezéseit újabbak fogják követni. Aegopis verticülus FÉR. (Gastropoda: Zonitidae) (18. ábra). — A Bakony faunájának egyik legnevezetesebb tagja а к övi csiga. Kelet-alpesi faj (Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Dolomitok, Karni- és Juli-Alpok, Karawankák), mely kelet felé a Dunántúlra (Kőszegi-hegység, Zalai-dombvidék, Keszthelyi-hegység, Sopron-környéke, Csallóköz), ül. az Illyricum (Bosznia) felé sugárzik ki (SOÓS 1959:80) (19. ábra). A Felvidékről (Szlovákiából) is van, egyelőre bizonytalan adatunk. Elterjedése nagyon emlékeztet a bécsi gyászbogár (Laena viennensis STURM) areáljára, mely ugyan hiányzik az Illyricum-ban, de igen nevezetes színező eleme faunánknak (1. ott). A Dunántúlon a Kőszegi-hegység több pontján, a Kemenesalján (Vasvár), a zalai dombvidéken (Zalaegerszeg) és a csallóközi Béllyén gyűjtötték a Bakonyon kívül. A Bakonyban kizárólag annak nyugati résztáján, a Keszthelyi-hegységben először ENTZ G. találta meg, aki a következő lelőhelyeket közölte (1941:48). Lesenceistvánd: Lázhegy, Sümeg: Sarvaly és Zalaszántó: Tátika. PINTÉR (1957:105) megerősítette ENTZ közlését („tehát megállapítható, hogy él a Bazalthegység egész kiterjedésében, alkalmas (bükkös) területen"), sőt új lelőhelyként nevezi meg a Rezi: Púposhegy alján elvő bükköst (ahol az alapkőzet dolomit), a Kovácsi-hegy bazaltfolyosóját és a Savó-kutat. A faj areáljának legkeletibb része — jelenlegi ismereteink szerint — а К e s z t he 1 y i - h e g y s é gb e n van. „Korábban jóval messzebbre terjedt el kelet felé, mert előfordul a süttői és brassói (fortyogódombi) praeglaciális faunában" (SOÓS 1943: 272). Életmódjáról ugyancsak SOÓS írta (1959:80): „Völgyekben és hegyek kisebb magasságaiban a földön, avar és kövek alatt, kőgörgetegek között, gyak18. Kövi csiga (Aegopis verlicillus) (foto Agócsy) 18. Felsenschnecke (Aegopis verlicillus) 18, Rocky snail (Aegopis verticil lus) IS. Улитка (Aegopis verlicillus) 286