A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

5. Málna szöcske (Barbitistes serricauda) (foto Zeitler) 5. Himbeerhüpfer (Barbitistes serricauda) S. Raspberry grasshopper (Barbitistes serricauda) 5.

Малиновый кузнечик (Barbitistes serricauda) INSECTA — ROVAROK Collembola — Ugróvillások A rovarok egyik kezdetleges csoportja, az ugró villások közül két faj az, amely állatföldrajzi szempontból jelentős a Bakony faunájában. Az ugróvillások kutatása a Bakonyban néhány éves múltra tekint vissza, így érthetően még nagyon hézagos ismereteink vannak róluk. Remélhetően a jövőben további érdekességeket fogunk róluk megtudni. A két faj közül az egyik montan színező elem (az Északi-Bakonyból!). A másik faj állatföldrajza képe még hiányos, kizárólag diszjunkt areálja miatt illeti kiemelt hely faunánkban. Coloburella zahngherii (DENIS) (Isotomidae). — Montán fiaj, amit Olaszországból és a Keleti-Alpokból ismertünk. Hazánkban először 1963-ban találták 1 példányát (leg. Loksa) az Odvaskő (Bakonyszűcs: Pálházai-hegy) bükkerdejének (Fagetum silvaticae-Caricetum pilosae) avarjában csapdázva (LOKSA—RUBIO 1966:151). Hypogastrura (Cerataphysella) gibbosa (BAGNALL) (Poduridae). — Megtalálták Nagy-Britániában, az Alpokban és 1963-64-ben Magyarországon, tehát jelenleg ismert areálja diszjunkt. Loksa az Odvaskőn, a Pálházai-hegyen és a Szarvadárokbam (Bakomyszűcs) csapdázta májusban és októberben több példányát (LOKSA—RUBIO 1966:140). Feltehetően elő fog még kerülni egyéb területekről, ezért még nem lehet róla pontos elterjedési képet alkotni. Orthoptera — Egyenesszárnyúak Az utolsó 10 év kutatásai alapján eddig 3 egyenesszárnyú fajról tudunk állatföldrajzi jellemzést adni, éspedig két fajról pozitív, egy fajról negatív értelemben. Az egyenesszárnyúak közül elsősorban a szöcskék (Tettigonoidea) között találhatunk olyan fajokat, melyek faunisztikaiállatföldrajzi vonatkozásban jelleget kölcsönöznek a Bakonynak. A közeljövő kutatásai során pedig bizonyára a 2+1 fajszám tetemesen növekedni fog, ami egyben a Bakony Orthopterafaunájámak elmélyültebb ismeretét is jelezni fogja. Barbitistes serricauda (F.) Tettigoniidae) (5. ábra) — A málna szöcskét a Kárpát-medence több részéről ismerjük, ellenben a Dunántúlon a Kőszegihegységen ós Sopronon kívül eddig csak a Bakonyból került elő, éspedig Márkótól délre, a Menyekeierdő molyhos tölgyesében (PAPP 1959:85). Dél- és középeurópai faj (HARZ 1957:161—162). Az eddigi megfigyelések szerint euryök-eremofil faj, erős sztenökiával. , Phaneroptera nana nana FIEB. (Tettigoniidae). — A négypontos zöld szöcskét (syn. Ph. quadripunctata Br. v. W.) NAGY B. találta meg a Tihanyi-félszigeten mint hazánk faunájára új fajt (1948:63). Magam 1958 szeptemberében gyűjtöttem egy nőstényt az Űrkút környéki legelő egyik galagonya bokrán (PAPP 1959:84). A Fauna Regni Hungáriáé (1899) kizárólag adria-tengerparti lelőhelyeit sorolta fel (Orkvenica, Fiume, Zengg). Közép-Európában a Dunántúlról és Burgenlandból ismerjük (HARZ 1957: 144—145). Mediterrán sztenök xero- és termőiül faj. NAGY B. a következőket írja (1. с.) a négypontos zöld szöcske kárpát-medencei (tihanyi) megjelenéséről: „A Phaneroptera quadripunctata — mint kifejezetten mediterrán eredetű faj — magyarországi megjelenése teljesen új. Az Adriai-tenger partvidéke, amelyet eddig a faj összefüggő elterjedésének legészakibb határának tekintettek, 300 km-re van a 268