A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok Veszprém város metorológiai viszonyaihoz I.

10. Veszprém termikus szélrózsái 10. Thermische Windrosen von Veszprém 10. Thermie wind roses of Veszprém 10. Термические ролы ветров Веспрема kontinentális, száraz hőséget lényegesen enyhítik. Hasonlóan értékelhetjük a W szél nyári szerepét is, melynek viszonylagos alacsony értékeit, a nyári monszun által hozott tengeri légtömegekre vezethetjük vissza. A délies irányú szelek a legmelegebbek. Őszszel, télen és tavasszal megjelenésüket kellemesnek értékelhetjük. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a nyári hónapokban az uralkodó szélirány (NW) és a szélcsend után a leggyakrabban jelentkeznek és ezek a legmelegebbek, nem mondhatjuk nyári előfordulásukat kellemesnek, mert a kánikula legforróbb napjait jelentik Veszprémben, sőt magas páratartalmuk miatt fülledtség érzetét keltik. A szélcsend májusban a többi szélirányhoz viszonyítva alacsony hőmérséklettel párosulva jelentkezik (13,8 C°). A reggeli terminusidőpontban, a legalacsonyabb hőmérsékletet jelenti ebben a hónapban (13,1 C°) egy-két széliránytól eltekintve, ami a májusi fagyok jelentkezéséhez nagyon kedvező feltételeket teremt. E fagyveszély településföldrajzi és mezőgazdasági jelentőségét nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A szélirányok ismeretében a kedvező és kedvezőtlen hatások figyelembevételével kell városunk új körzeteiben az utcák kijelölését, a lakótömbök elhelyezését, a parkok telepítését tervezni, s a várost körülvevő mezőgazdasági üzemek működésénél, növény- és állattenyésztés vonatkozásában sem elhanyagolhatók. IRODALOM — BACSÓ, N. (1959): Magyarország éghajlata. — Budapest. BENEDEK, EL (1955): A szélirányok gyakorisága és a termikus szélrózsa Szegeden 1926—1940 között. — Földr. Ért., 4, p. 63—76. BERKES, Z. (1944): A légnyomás változásai Magyarországon. — Budapest. BOLGÁR, M. (1893): Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvizei. — Veszprém. A társadalom és a termelés felvetett problémái nem merítik ki a termikus szélrózsa vizsgálatának és e vizsgálat eredményeinek gyakorlati felhasználhatóságát, csupán azt igazolják, hogy az itt megállapított adatok nem csupán elméleti vonatkozásúak^ hanem gyakorlati értékük is nagy. Tóth László IRODALOM — LITERATUR BULLA, B. (1962) : Magyarország természeti földrajza. — Budapest. DOBOSI, Z. (1956): A függőleges hőáramok szerepe a léghőmérséklet napi menetének alakulásában. — Időjárás, 60, p. 138—151. DOBOSI, Z. (1964): Éghajlattan. — Budapest. KAKAS, J. (1947): Repülőtereink szélgyakorisága. — Időjárás, 51, p. 326—341. 111