A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Vajkai Aurél: Faller Jenő Veszprém megyei művelődéstörténeti munkássága

3. Egy bányászünnepség szónokaként 1946-ban. 3. Als Festredner der Bergleute im Jahre 1946. 3. Orateur à une festivité de mineurs en 1946. 3. Фаллер как оратор на одном шахтерском празднестве в 1946-м году. Monográfiáinak mindig van néprajzi része, s rövid néprajzi jellemzést ad a viseletről, gazdálkodásról, építkezésről, berendezésről, településről, földbirtokviszonyokról. Hasznos következtetések vonhatók le a közölt egykori adólajstromokból (pl. Inota, 1744—5) az egykori népességre, állatállományra, családnevekből a törzslakosságra. Általában jók a letelepülésre, népesedési viszonyokra (különösen a kevert nemzetiségű településeknél, mint pl. Jásd) utaló adatai. Helynévgyűjtés is található e monográfiákban, s különösen kiemelendő Jásd mintaszerűen összegyűjtött, térképezett igen gazgad helynévanyaga. Helytörténeti kutatásainak központi témája azonban mégis elsősorban lakó- és működéshelye, Várpalota volt, ahogy magáról vallja is: ő „Várpalota kultúrhistorikusa". — Többször feldolgozza Palota történetét s fontosnak tartjuk, hogy elsőnek tisztázta Várpalota, Pusztapalota és Bátorkő várának mindaddig kusza kérdését. Megállapítása szerint Pusztapalota a legrégibb, építési ideje a XIII—

XIV. század fordulójára tehető, s a vár feladata volt a völgy szemmeltartása. Mátyás királynak kevés szerepe volt e várak történetében, inkább a népmonda emelte ki személyének jelentőségét. Bátorkő várát 1341-ben említik először és Faller Jenő megállapítása szerint a volt Zichy-kastély helyén állott. Bátorkő vára különben a palotai vár építésével elveszti jelentőségét. Részletesen adja a palotai vár történtét, különösen sokat időzik a török harcoknál. Hangsúlyozza: a várpalotai vár megérdemelné, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága műemlékké nyilvánítsa s megmentse a további pusztulástól. (Ez a kívánsága csak az utóbbi években valósult meg.) Az Adatok Várpalota történetéhez с mű címe szerény, de annál értékesebb művelődéstörténeti adatokat tartalmaz, ezt az alábbi fejezetcímek legott elárulják: 1. Törzslakók, visszavándorlók és telepesek. (Jó képet ad a benépesülésről, több adat a Zichyeknek a jobbágyok elleni önkényeskedéséről.) 2. Palotai egyességlevelek (akkori társadalmi viszonyokról számol be). 3. Határincidensek Palota és Inota közt. 4. A palotai Sárvíz lecsapolása. 5. A szőlők (szőlők újratelepítése, a legrégibb szőlőhegyek). 6. Az erdők. — Faller Jenő jó szemére vall, hogy felfedezte a Veszprémvármegyei Múzeumban Palota városnak a gróf Zichyekkel folytatott urbariális pöreit tartalmazó vaskos 1426 oldalas kéziratos kötetét (1781—86). E kéziratból igen sok addig ismeretlen művelődéstörténeti adatot bányászott elő az egykori palotai életre vonatkozólag. Mert valóban bányászmunkát végzett, nemcsak képletesen, a kéziratos forrásokban, hanem kinn a terepen is. A palotai szénbányászat folyamán a külszínen a bányaművelés területén szakadások jelentkeztek, s ennek során terméskőfalak lettek láthatóvá. A jó szemű bányamérnök kisebb ásatást végzett itt s a felszínre került alapfalakat összevetve az okleveles, írott forrásokkal, megállapíthatta, hogy ezek a XVI. században elpusz4. A kerületi futballcsapat díjkiosztásakor 1948-ban. 4. Bei der Zuteilung der Belohnungen an die Mitglieder der BezirksFußballmannschaft im Jahre 1948. 4. A la distribution des prix de l'équipe de foot-ball du district, en 1948. 4. Фаллер в 1948-м году при присуждении приза футбольной команде района. 7