A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Vajkai Aurél: Faller Jenő Veszprém megyei művelődéstörténeti munkássága

tult ferences kolostor maradványai. A templomromból egy díszes faragású XV. századi gótíves kőív töredék is előkerült. A kolostorral való azonosítást megerősítette helynévgyűjtése is, amennyiben a területnek Pusztaklastrom alatti vagy Régi klastromalatti dűlő a neve. A helynév adta az útbaigazítást a XVI. század elején említett Paczmán vára helyének megállapítására is (Hol fekszik Paczmán vára? 1937). Mint kutató bányamérnök, gyakran járt kinn a terepen és Bakonycsernye mellett figyelmét megragadta a Kastélydomb helynév, ahol épületromok is voltak találhatók. Az 1846. évi térképen 5. Faller Jenő a soproni években. 5. Jenő Faller während der Jahre zu Sopron. 5. Jenő Faller dans les années de Sopron. 5. Енё Фаллер во время шопронского периода жизни. itt romjelzés van. De ami szintén meggyőző bizonyíték : az itt levő kis, néhány házból álló újkori településnek Poczma a neve, s feltehető, hogy e név a XV. századi Poczmánok falu emlékét őrzi, Poczmán vára tehát itt lehetett. Az igazi művelődéstörténészt minden érdekli, s így kerülhetett a sor egy nevelésügytörténeti dolgozatra (A várpalotai 100 éves róm. kath. iskola története. 1935), amiből szintén jó adatokat kaphatunk az épület történetére, iskolaügyre, a tanító járandóságaira, stb. vonatkozólag az egykori egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján. — A már említett urbariális pöröket tartalmazó vaskos kötetből dolgozta ki részben Faller Jenő adatait a Bakony erdő pusztulásáról írt kisebb füzetéhez (1936). Faller Jenő érdeme, hogy elsőnek ismertette a Bakonyban szokatlan előfordulású szélmalmokat. Pontos műszaki rajzot, leírást, fényképet közöl a négy tési szélmalomról, melyek közül a leírás idején (1936) kettő még működött. Itt is feltámad benne a műemlékeket szerető kutató féltő gondoskodása, hangoztatva, hogy a malmot művelődéstörténeti értéküknél fogva meg kell menteni. (Ez is csak az utóbbi években következett be az egyik tési malommal kapcsolatban, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal jóvoltából.) Faller Jenő 1950-ben Sopronba költözik, majd a Központi Bányászati Múzeum igazgatójaként tulajdonképpeni legkedvesebb munkaterületén folytat igen eredményes munkát. Igazában művelődéstörténész volt, s most e képességeit a bányamérnök magas tudásával egyesíthette. Fáradhatatlanul kutatott hazai bányászati emlékek után, közben számtalan bányászattörténeti cikket, dolgozatot írva. Faller Jenő soproni lett, Sopronban létesített Bányászati Múzeumot, de legértékesebb művelődéstörténeti munkáit itt, Várpalotán írta. Nagy tudással, de talán még nagyobb rajongással és szeretettel készült írásai megyénk szűkebb tájegységével, a Bakony egy részével foglalkoznak. Valahogy úgy érzem, hogy a Központi Bányászati Múzeumnak tulajdonképpen Várpalotán lenne a helye, a régi Vár épületében, ami előtt annyiszor elment és történetének tisztázására annyi időt, munkát áldozott a fáradhatatlan, pihenést alig ismerő kutatónk, Faller Jenő. Vaj kai Aurél 8