A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Szilágyi Lajos: Keöd József hajóskapitány (1839–1897)

1870-ben megjelent a „Gyakorlati hajó gőzgéptan és kazán isme" című könyve, ami ezen tárgyból az első magyar nyelvű munka. „Omne initium durum" írja könyvének előszavában, majd így folytatja: „Nem akar e szerény mű egyébb lenni, mint egy felkiáltó jel, ami annyit tesz: Rajta honfitársak írjatok ennél jobbat s azt üdvözölni én leszek első!" Könyvének megírása azért sikerült ilyen rövid idő alatt, mert mint dunai hajós Ausztriában is járt, ahol megvehette a külföldi szakkönyveket, melyekből született műszaki tehetségét rövid idő alatt tökéletes szaktudássá fejlesztette. Akkoriban minden tanult ember beszélt németül, a gimnáziumot végzettek latinul is, de ő ezen felül angol és francia nyelven is. A Dunagőzhajózásnál „hosszújáratu dunai hajóskapitány" képesítést kapott. (2. kép.) Nem maradt tartósan a Dunán, hazajött Füredre és 1873-ban a Balatonon akkor még egyetlen gőzhajó, a „Kisfaludy" kapitánya lett. Ezen munkaterületén is kiemelkedő jelentőségű művet alkotott, megírta a „Gőzkazán robbanások okai" című könyvét, ami szintén első magyar nyelvű könyv ezen tárgykörben. Jelentőségét fokozza, hogy a múlt században világ1. Keöd József 1861-ben. 1. József Keöd im Jahre 1861. 1. József Keöd en 1861. 1. Йожеф Кед в 1861-м году. szerte gyakoriak voltak a gőzkazán robbanások, amik a szárazföldön is nagy károkat, vizén pedig a hajó elsüllyedését okozták. Műve ezért hézagpótló fontosságú. Másik nevezetessége, hogy az akkor már régen megdöntött, de még kísértő phlogiston elmélettel szemben a most is érvényes mechanikai hőelméletet tárgyalja. A phlogiston elméletet Becher (1632—1682) és Stahl (1660—1734) állították fel. Szerintük a hő egy súlytalan anyag, ami a molekulák közt helyezkedik el, azokra taszítólag hat és égéskor eltávozik a testekből. Ezt Lavoisier (1743—1794) döntötte meg, aki bebizonyította az anyag megmaradásának elvét. A mechanikai hőelméletet Joule és Tyndall tovább fejlesztették. Hajóját pontosan és balesetmentesen vezette, ami elég nehéz volt, mert akkor még csak kezdetlegesen ácsolt kikötőhidak voltak, több helyen még az sem, hanem csónakon hozták a hajóra és partra az utasokat. A partnál ringó csónakból ha palló helyett vízbe lépett az utas, az inkább kalandnak számított, mint balesetnek. Akkor még nem voltak kő-mólók és nem kotorták a Balaton medrét. Ezért írja egyik értekezésében, hogy a Balaton hullámzási- és fenék viszonyai miatt alkalmasabb a lapátkerekes gőzös, mint a csavargőzös. Az 1870-es években télen-nyáron három vonatpár közlekedett Buda és Nagykanizsa között. A hajó szombat, vasárnap és hétfőn kétszer, a többi napokon egyszer fordult Füred—Siófok közt a vonatok érkezéséhez igazodva. Nyár közepén a hajó pénteki napokon sétaútra indult Tihanyba, Badacsonyba, néha Keszthelyre is. A Füred—Keszthely távolságot a hajó 5 óra alatt tette meg, éjjeli menetben is. A kiránduló járatokon étel, ital, zene és tánc is volt a hajón. Hajóját biztonsági okból nem engedte túlterhelni. Nem is történt soha hajó-felborulás. Mint a Balaton hajózási szakértője, figyelte és irányította is a sporthajózást. Segítséget nyújtott a vitorlásoknak. A parton telelő nehéz vitorlás hajókat tavaszkor hosszú vontató kötélre fogva vontatta be a mély vízbe az iszapos partról. Füreden az 1877. évben felállított, második Kisfaludy szobor talpazatába beépített emlékdobozban Füred akkori vezetőségének arcképei és névjegyeivel együtt Keöd Józsefét is elhelyezték. — Jalsovics Aladár, Füred első monográfiaírója 1878-ban megjelent könyvében írja: „A „Kisfaludy" előzékeny, művelt kapitánya Keöd József." A gőzhajó napi két útja kevés idejét foglalta le. Szabad idejében élénk társadalmi tevékenységet folytatott. Baráti viszonyban volt a nyarankint rendszeresen visszatérő notabilitásokkal. Füred az irodalom, művészet és politika nagyjainak találkozóhelye volt. Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya" rendszeres nyári szereplése a Kisfaludy Sándor által 1831-ben alapított első dunántúli magyar nyelvű kőszínházban is sokakat vonzott Füredre. Keöd József Sziklay János tanárral együtt buzgólkodott a Balaton Egylet létrehozásán. 1882-ben megalakult a balatoni kultusz fejlesztése érdekében a Balaton Egylet. Irodalmi, gyógyászati, gazdasági és 368