A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

13. Pere, templomrom. 13. Pere, Kirchenruine. 13. Pere — ruines de l'église 13. Пере, руины церкви. A templom romjait 1850 és 1880 körül a felsöörsi út nyugati oldalán még lehetett látni.

7 1 Bedy Vince: A felsöörsi prépostság története. Veszprém, 1934., 11. 2 ZO. I. 55-56. 3 ZO. I. 381.; Csánki III. 247. 4 Csánki i. h. s Békefi 79. « ZO. II. 192. 7 Bedy i. m. 13. Itt jegyezzük meg, hogy a felsöörsi prépostság udvarán levő faragott, középkori kövek nem a peszei templomhoz tartoznak, — ahogy ezt Bedy állítja — hanem részben a felsöörsi templomhoz, részben a XII. századtól említett, felsöörsi kőpalotához. X 137. PET. Veszprémi járás. A Várpalotához tartozó Pétpuszta helyén levő középkori falu részben egyházi birtok volt a veszprémi káptalan és a fehérvári keresztes-konvent kezén, részben Bátorkő várának uradalmához tartozott.

1 Az 1244-ben említett Keresztelő Szt. János egyháza a káptalan falujában állott.

2 1690 körül romjai még láthatók voltak,

3 sőt egy 1776-os térkép is feltünteti azokat.

4 i Csánki III. 247.; Veszpr. reg. 461, 482, 691, 786, 792, 812-813, 820, 822. 2 Veszpr. reg. 786. 3 Ila-Kovacsics 333 * MRT. 1/2., 49/39. Középkori templomának alig felismerhető romjai ma is láthatók Alsópere pusztától keletre, fiatal erdőben. Középkori említését nem ismerjük. Az építészettörténet számára Rómer Flóris fedezte fel és ismertette 1860-ban.

3 (13. kép.)

i 1 Karácsonyi I. 332. г Csánki HI. 246. 3 Römer Flóris: A Bakony. Győr, I860,. 135. 1 A közölt alaprajz a szerző felmérése. X 138. PODAR. Pápai járás. Elpusztult falu. 1240-ben a királyi aranyművesek faluja melletti, a soproni várhoz tartozó másik Podárt Szák nembéli Corrardus, királynői pincemester kapta.

1 Utódai, a Podáriak birtokolták a következő századokban is.

2 Középkori templomáról nem ismerünk okleveles adatokat. Egy 1776-os kéziratos térkép a falu határában templomromot jelöl,

3 amely talán a középkori Podáré volt. X 135. PEREMARTON. Veszprémi járás. A veszprémi püspökség Séd-völgyi uradalmához tartozó, heti és országos vásárral rendelkező mezőváros volt a középkorban, egyházi nemes lakókkal.

1 Plébániatemploma, amelyről csak annyit tudunk, hogy papja már szerepel a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékekben

2 és 1550-ben még működött, a kadártai esperességhez tartozott.

3 A középkori templom 1702-ben romos volt.

4 1721-ben szétdúlt kövekkel álló rom,

5 amelynek helyére 1772 és 1778 között épült a mai rk. templom.

6 i Csánki III. 215. 2 1333-1335: Mon. Vespr. II. 65, 73, 80. 3 Ila-Kovacsics 330. 4 MRT. 1/2., 14/3. 5 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. — Baranyainé. 6 MRT. 1/2., i.h. X 136. PESZE. Veszprémi járás. Elpusztult falu. Eredetileg veszprémi várföld a várostól délre, a Felsőörsre vezető út mentén. A XII. században az Atyusz nemzetségé, tőle a nemzetség almádi monostora és a veszprémi káptalan birtoka, később a helyi nemes Peszeieké és a Rátót nemzetség családjaié.

1 Szt. Kozma és Dómján peszei egyházáról először a Peszeiek 1269-ben kelt birtokosztozási oklevele beszél.

2 1341-ben kápolnájais volt,

3 amelynek kegyúri jogát 1476-ban Batthyány Boldizsár kapta meg a királytól,

4 bár a templom fele már 1340-ben a Batthyány-ős Őrsieké volt.

5 Kegyúri jogának másik fele a Peszeieket illette 1383-ban,

6 1 Karácsonyi III. 41.; HO. VIII. 422-425. ä Csánki III. 247. 3 BMRA. — dr. Scherer János. X 139. POR VA. Zirci járás. A Bakony mélyén fekvő településhez már a középkorban legenda fűződött Szt. Imre herceg halálának helyéről. A királyi Bakonyerdőben még a XV. század elején is csak néhány vadászház állott és egy kúria az ősi kápolna körül ; falu csak ebben a században,

1 a Garai László macsói bán által alapított pálos kolostor

2 mellett alakult, amely Csesznek várához tartozott, illetve a pálosok birtoka volt.

3 A település helyén álló Szt. Imre kápolnát 1262-ben adományozta IV. Béla király Pannonhalmának.

4

1431-ben ezt a Szt. Imre kápolnát a pannonhalmi apát tiltakozása ellenére a Garaiak tartják elfoglalva.

5 Helyére épült a pálos kolostor temploma, amelyhez 1409-ben kértek pápai engedélyt

6 a Garaiak és alapítólevelét 1450-ben Garai László nádor adta ki.

7 i OL. Dl. 14.424. MDK-A-I-10, Pataki. 2 OL. Dl. 13.610. MDK-A-I-10. BMMA - Pataki. 3 Csánki III. 248.; Ila-Kovacsics 333. 4 Szentpétery Krit. jegyz. 1317. s PRT. III. 267. 505. 6 Mon. Vespr. III. 109. 7 OL. Dl. 14.424. MDK-A-I-10, Pataki. X 140. PUSZTAMISKE. Devecseri járás. A XIII. századtól nemesi falu,

1 amelynek egy részét a XIV. században a Himfiek kapták meg.

2 A XV. században a faluról elnevezett Miskei nemeseké volt,

3 140