A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

Ismeretlen titulusú templomának 1324-ben Mihály volt a papja.

4

1550-ben a devecseri esperesi kerülethez tartozó plébániaegyház.

5 1773 — 74-ben katolikus temploma romos volt.

6 1 Szentpétery Krit. jegyz. 2517. 2 Csánki III. 242. 3

U.o. 4 HO. III. 74. 5 Ila-Kovacsics 337. «U.o. X 141. RÉDE. Komárom megye, komáromi járás.

1 (1950 előtt zirci járás). A Bakonyerdőben fekvő Réde már a XIII. században két faluból: Nagyrédéből és Tótrédéből állt.

1 Az előbbi a faluról elnevezett és a Csák nemzetséggel rokon Rédeieké,

2 az utóbbi 1263-ban lakatlan volt.

3 A XIV—

XV. században Nagyréde a cseszneki vár tartozéka,

4 Tótréde Kanizsai, majd Rozgonyi birtok.

5 Nagyréde Szt. György parochiális egyháza kőtornyos kőépület volt,

6 amelyről okleveles adatokat csak a XV. századból ismerünk.

7 A falu a török időkben nem pusztult el, Nagyréde és Kisréde között álló temploma 1637-ben még állott.

8 1 Csánki III. 248. 2 Turul 1896., 137-138. 3 Csánki i. h. 4 Csánki i. h. s U.o. « 1478: OL. Dl. 18.145. BMMA - Waigand. 7 1439: OL. Dl. 13.306. BMMA - Waigand; Csánki i. h. 1478: lásd 6. jegyzet! 1525: PRT. III. 757. 8 Győri káptalan bevallási jkv. 9., 50 — 56. BMMA. X 142. ROMÁND. Zirci járás. A győri püspökség Bakony-alji birtoka a XIII. századtól kezdve.

1 Középkori templomáról semmiféle okleveles adatot nem ismerünk, de a falu határában levő „Pusztaszentegyház" dűlőnévből egykori templomára következtethetünk.

2 i Csánki III. 249.; ÁUO. II. 9. 2 BMRA. - dr. Scherer János. X 143. ROSTÁS. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A fehérvári káptalan Séd-menti birtokaihoz tartozott a középkorban.

1 A káptalan birtokainak 1495-ből származó jegyzéke szerint plébániás hely volt a káptalan kegyuraságában.

2 1 Csánki III. 249. 2 Mon. Vespr. IV. 50. X 144. SÁG. Zirci járás. A Sikátor község határában fekvő elpusztult falu a győri püspökség bakonyalji uradalmához tartozott, amely cserével került 1489-ben a zirci apátság birtokába.

1 Középkori templomáról okleveles adatot nem ismerünk. Az egykori falu helyét ma is pusztaszentegyházi dűlőnek nevezik,

2 az elnevezésből középkori templomra következtethetünk. i Csánki III. 249. 2 BMRA - Vathy Gábor X 145. SÁNDOR. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A veszprémvölgyi apácák Balaton körüli uradalmához tartozott.

1 Templomáról okleveles említést nem ismerünk, annak romjairól először 1861-ben emlékezik meg RómerFlóris.

2 Későbbi adatok

3 szerint köveit az ezt követő években hordták szét, helyét ma már nem tudjuk azonosítani.

4 i Csánki III. 249. 2 Rómer jkv. III. 94. 3 Győrffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. MTA. Társ. tört tud. Közi. 1953., 101. Csontos Károly : Kenése község és plébánia története. Veszprém, 1899., 48. Czakó Gyula: A balatonkenesei református egyház története. Pápa, 1912., 12. 4 MRT. 1/2., 8/16. X 146. SÁR. Veszprémi járás. Elpusztult falu. Sár vagy Malomsár a XIII. században királyi udvarnokföld,

1 később egyrészt egytelkeseké volt, másrészt a pannonhalmi apátságé,

2 amely az ő falurészét a monostorról Szentmártonföldének nevezte.

3 A templom, amelynek titulusa Mindenszentek volt, plébániás hely.

4 A pápai tizedjegyzékek 1333-ban és 1334-ben írták össze.

5 Oldalához 1486 előtt emeltetett kápolnát Kardlynch-i György és arra birtokot is hagyott.

6 Egy 1756-ban felvett tanúvallomásijegyzőkönyv említi Sári puszta,,puszta templom"-át, amely mellett azelőtt 60 évvel még falu volt,

7 és egy 1771-ből származó térkép is jelöli romjait.

8 1 Veszprémi káptalan magánlt. Saári 1., 2. BMMA — Oszvald. 2 Csánki III. 249. 3 PRT. III. 269. 4 Veszprémi káptalan magánlt. Keszi 32. BMMA — Oszvald, s Mon. Vespr. II. 65, 73. 6 L. 3. jegyzet. 7 Ila-Kovacsics 187. »U. ott. és 188. X 147. SIÓMAROS. Somogy megye, siófoki járás. (1950 előtt az enyingi járásban Veszprém megye). A veszprémi káptalan Sió-menti birtokai közé tartozó falu volt, vámszedő hellyel.

1 Mellette a XIV—

XV. században a simontornyai várnak és a Marciaknak voltak részbirtokai.

2 A B. Szűz tiszteletére épült plébániatemplomáról csak 1374-bőltudunk,

3

Andrásnevű papját azonban már 1333-ban összeírták a pápai tizedjegyzékben.

4 A templom a faluval együtt elpusztult.

5 A XVIII. század elején újratelepítették, de csak fatemplommal.

6 i Csánki III. 241. 2 U.o. 3

Békefi76.; ZO. II. 99. 4 Mon. Vespr. П. 65. 5 Ila-Kovacsics 346. 6 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. — Baranyainé. X 148. SOMLÓJENŐ. Devecseri járás. Az eredetileg várjobbágyi településű Jenő falu a XIV. század elején már két településből állott. Mindkettő a győri püspök birtoka volt.

1 Nagyjenőn volt a püspök által 1310 körül alapított pálos kolostor,

2 Kisjenő egyházi nemesi falu volt.

3 Az előbbi a XVII. század közepén Tüskevár néven települt újjá, eredeti nevét a Somló — előnév változással az utóbbi őrizte meg. Ősi egyházát Szt. Miklós tiszteletére emelték. Csak XVI. századi adatokat ismerünk róla: 1523-ban plébánosát említik,

4 1577-ben

5 és 1592-ben

6 a templomot. 1698-ban romokban állt, ekkor nagyon öregnek mondták.

7 i Csánki III. 213. 2 Molnár Ernő: A N agyjenő-tüskevári páloskolostor. Veszprém, 1936. 3 Csánki i. h. * OL. Dl. 47.493. MDK-A-I-10, Oszvald; Békefi 74. 5 Ila-Kovacsics 348. 6 Molnár E. : i. m. 64. ' Pfeiffer 132. • 149. SOMLÓSZŐLLŐS. Devecseri járás. A Somló északi lábánál elterülő falu XIV. századi elnevezése után ítélve valószínűleg királyi udvarnokföld volt,

1 amely azonban még a XII. században a tihanyi apátság birtokába jutott.

2 A XV. század első harmadáig az apátságé volt. Ebben az időben az elnéptelenedett falu területét a Vázsonykő várát birtokló Vezsenyiek szerezték meg.

3 Tőlük 141