A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Éri István–Gopcsa Katalin–Gedai István–Huszár Lajos: Újabb Veszprém megyei éremleletek

Posta Béla 1885-ben azt írja,

1 hogy a Balatonfüreden 1883 év augusztus havában talált éremleletben 2861 db bécsi dénárt 182 különféle típussal és variációval lehetett megkülönböztetni. Valószínűnek kell tartanunk, hogy erre a leletre vonatkozik a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai osztályának irattárában levő két, 1883. évi irat s a leltárkönyvbe 1883-ban, majd 1884-ben tett bejegyzés.

2 Fleischmann Jenő balatonfüredi gyógyszerész ugyancsak 1885-ben ismertette

3 azt az éremleletet, amelyet tudósítása szerint 1885 tavaszán, a harangláb előtti szekérúton, a kerékvágásból előkerült 5 — 7 itcés cserépedényben találtak. Szerinte 1,5 — 2 kg súlyú lehetett a lelet, azonban ennek legnagyobb része a falubeliek kezére került és elkallódott. Ő már csak a jegyző által lefoglalt, kb. 400 db veret alapján határozta meg a leletet a XIII. sz. második feléből származónak. A régészeti topográfia anyagának összeállítása közben Németh Péter és Torma István a helyszínen azonosították a Fleischmann-említette lelőhelyet. A ha2. Sziavon dénár a leletből (jegyzék 76. sz.). 2. Slawonischer Dinar vom Funde (Verzeichnis Nr. 76). 2. Denier slavon trouvé dans le trésor (№ 76 du registre). 2. Славонские динары из найденного клада (Опись, 76). 1. A balatonfüredi éremlelet edénye. 1. Das Geschirr des Münzfundes von Balatonfüred. 1. Le pot de la trouvaille numismatique de Balatonfüred. 1. Посуда, в которой был помещен балатонфюредский клад. rangláb helyén, a Kossuth Lajos utcában ma a tűzoltószertár áll. Ez az épület az 1965 őszén talált éremlelőhelytől kb. 25 — 30 m-rel keleti irányban odébb áll, így e két lelet topográfiailag egészen közelinek mondható s nagyjából ugyanazt mondhatjuk korukról is. A megye éremlelőhelyeinek jegyzékében Huszár Lajos azt állapította meg,

4 hogy a különböző helyeken ismertetett, nagyjából azonos összetételű leletek egymással való összefüggése nem állapítható meg pontosan. (1883-ban legelőször 11 db friesachi dénár került a Nemzeti Múzeumba.)

5 Bonyolítja ugyanis a kérdést, hogy a gráci Johanneum 1892 előtt jutott hozzá egy, Balatonfüreden csatornázás közben előkerült nagyobb lelet részeként 67 db XI-XIII. sz-i éremhez.

6 Ebben 15 magyar, 13 szlavón és 35 bécsi dénár volt. Csaknem ezzel egyidőben, 1893-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba is került Balatonfüredről 26 db osztrák fillér.

7 Végül 1927-ben a bécsi Münzkabinett-be került innen egy zárt lelet, amely mindössze 3 magyar és 1 szlavón dénárt, ugyanakkor 1965 db bécsi dénárt tartalmazott.

8 A fenti adatokon kívül 1883-84-ben, illetőleg 1892ben balatonfüredi lakosok által a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott érmekről is tudomásunk van.

9 Kétségtelen, hogy két lelőhelyre vonatkozó adatunk van: az 1885. és az 1965. évi. Kérdéses, hogy az első esetleg az 1883. évre tett zárt lelet helye-e? Az bizonyos, hogy a Nemzeti Múzeumba ez a lelet már 1883-ban bekerült. Nehezen képzelhető el, hogy a helybeli gyógyszerésznek két évig ne lett volna tudomása az őt, mint numizmatát is érdeklő leletről. Különben is, az általa pontos helymegjelöléssel közölt lelet ismertetését megelőzte Posta Béla hivatkozott cikkének megjelenése, ugyanabban az orgánumban, az Archaeologiai Értesítőben. Nehezen képzelhető el, hogy ugyanarról a leletről szólt volna híradásuk. Más a helyzet talán az 1892—93 körüli adatoknál. A Johanneumba, illetőleg a Nemzeti Múzeumba 94 3. Rudolf Graz-i vereté (jegyzék 106. sz.). 3. Grazer Prägung von Rudolf (Verzeichnis Nr. 106). 3. Pièce de Rodolphe, frappée à Graz (№ 106 du registre). 3. Грацская чеканка Рудольфа (Опись, 106).