A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei

«i Horváth Ô., i.h., Ш. «s Lipp V., A keszthelyi sírmezők. (Bp. 1884) 20. »в Lipp V., iJh., III. t. 36. 87 Parádi N., Technikai vizsgálatok népvándorláskori és Árpád-kori edényeken. Régészeti Füzetek 12 (Bp. 1959) 7-9. 88 Németh J., A sümegi népi fazekasság. Néprajzi Közlemények 5 (1960) 186-235. 89 Sugár Lajos volt szíves erre, a munkaterületünkön még nem alkalmazott, fontos lehetőségre figyelmünket felhívni. Lényegesnek tartanánk, hogy felismerését és annak technikai eljárását írásban is közzétegye. 90 A kézikorongra vonatkozóan v. ö. : Rayet, O., Collignon, M., Histoire de céramique. (Paris, 1888) 146, Fig. 66. — Rieth, A., Bemerkun gen zur Töpfertechnika der Spätbronzezeit. Mannus 27 (1935) 91-101. - Parádi N., i. h., 11-14. - Holl I., Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. Budapest Régiségei 17 (1956) 177-196. — Ifj. Fehér G., Hódoltságkori török emlékek. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1959 (Pécs, 1960) »iHollL, i. h., 182. 92 Holl L, i.h., 177. 93 Méri L, Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Túrkevemórici ásatások eredményéről. Arch. Ért. 79 (1952) 61. »4 Parádi N.. i. h., 26. 95 Parádi N.. i. h., 43. oe Parádi N.. Parádi N.. i. h., 13-14. - Holl I., i. h., 189. - (Komsa, M.,) KoMina, M., значении гончарных клеим раннефеодальной эпохи. Dacia 5 (1961) 454. 97 Höllrigl J., Árpádkori keramikánk. Arch Ért. 44 (1930) 164. Комша, M., i. h., 449, 3. jegyzet, irodalommal. 9

8 Parádi N.. i. h., 14. - Holl I., i. h., 189. - Ifj. Fehér G., i. h., 142. Méri I., i. h., — Комша, M., i. h., 449, 3. jegyzet, irodalommal. 99 Kovrig I., Avarkori sírok Alsógellérről (Csallóköz). Antiquitas Hungarica 2 (1948) 127. — Cilinska, Z., Slawisch-awarisches Gräberfeld inNovéZámky. (Bratislava, 1966) 133. íoo Kurt Koloc, Fafajták törzslapjai. (Bp. 1954) 28. íoi Budinsky-Kricka, V., Pohrebisko z neskorej doby avaskej v Zitavska Tôhi na Slovensku. Slovenská Archeológia 4 (1956) Tab. 28, 20. юг Török, Gy., Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. (Bp. 1962) Taf. XCII, 206., XCV, 363. юз Parádi N., i. h., 32. юл Kurt Koloc, i. h.,4. юз Soó R., A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I (Bp. 1964) 258. - Csapody L, Csapody V., Rótt F., Erdei fák és cserjék. (Bp. 1966) 65. íoo HöllriglJ., i. h., 164-169. - Kovrig I., i. h., 126-127. - Parádi N.. Árpád-kori perembélyeges edénytöredék Pécsről, 92—93. — (Tyhtina. N. У.)Тухтина H. В., Средневековые славянские гончарные кпейма. Арх. Сборпук (Moszkva, 1960) 148. — Комша, М. i. h., 449-461. 107 Kutzián L, A Körös-kultúra. Diss. Pann. II, 23 (Bp. 1944) 120, 72. t. 14. 108 Roska M., A Torma Zsófia-gyűjtemény. (Kolozsvár, 1941) 134. t. 43. 109 Aberg, N., La civilisation éneolitique. (Uppsala-Leipzig-Paris, 1921) Fig. 323. no Dörpfeld, W., Troja und Ilion. (Athen, 1902) 365, Fig. 307. m Dörpfeld, W., i. h., 400, Fig. 323. "a Déchelette, J., Manuel d'archéologie IL (Paris, 1908) Fig. 213 b. из Roska M., Az ősrégészet kézikönyve IL (Cluj-Kolozsvár, 1927) 199, 124.ábra, 1. — V.o. :Hoernes, M., Urgeschichte der bildenden Kunst in Europa. (Wien, 1915) 298. HÍ Schmiedt, H., Heinrich Schliemann's trojanischer Altertümer. (Berlin, 1902) 47, Abb. 1036. us Kalicz, N., Die Péceler (Badener) Kultur und Anatolien. (Bp. 1963) 20, irodalommal. ne Schmiedt, H., i. h., Taf. III, 4774. - Dörpfeld, W., i. h., Beilage 47, r i" Dörpfeld, W., i. h., 425. us Ebért, M., Reallexikon der Vorgeschichte Bd. 12, Taf. 45a. 119 Wosinsky M., Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig I. (Bp. 1896)91. t. 3. 120 Roska M., i. h., 190, 115, kép, 2. 121 Schuchardt, С., Alteuropa und seiner Kultur- und Stilentwicklung. (Strassburg-Berlin, 1919) Abb. 76a. 122 Patay P., A vucedoli-stílusú talpas tálak elterjedése Magyarországon. Arch. Ért. 3(1940) 1-12. 123 Schreiber R., Korabronzkori lakógödrök Budafokon. Budapest Régiségei 20 (1963) 237. 124 Novotny, В., Slavónska kultúra v Ceskoslovensku. Slovenská Archeológia 3 (1955) Obr. 15, 1. 125 Banner, L, Bóna, L, Márton, L., Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg. Acta Arch. Hung. 10 (1959) Abb. 9, 9. 126 Banner J., Az ószentiváni ásatások. Dolgozatok 4 (1928) 199, 50.kép.; Eine Variation der Hakenkreuzgefässe, WPZ 15 (1928) 220-226. 127 Schreiber R., i. h., 236, 10. kép, 5-6, 12. kép, 1. 128 Schreiber R., i. h., 237, 12. kép, 2. 129 Banner, J., Bóna, L, Márton, L., i. h., Abb. 1, 18. 130 Banner, J., Bóna, L, Márton, L., i. h., Abb. 1,9. 131 Mozsolics A., A kisapostagi korabronzkori urnatemető. Arch. Hung. 26 (1942) IV. t. 100. isla Veszprém, Bakonyi Múzeum. Lelt. szám: Br. 1934:35. 132 SőtérÁ., A gátai ásatásról. Arch. Ért. 18(1898) 1.1. 13. 133 Aberg, N., Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chronologie III. (Stockholm, 1932) Abb. 161. i« Höllrigl J.,i. h., 162. 185 Höllrigl J., i. h., 103. kép, 1, 5. ábra. i

38 Patay, P., Bronzezeit. Archäologische Funde in Ungarn. (Bp. 1956 104. 137 Wosinsky M., Az őskor mészbetétes díszítésű edényművessége. (Bp. 1904) XL t. i

38 (Reszler, Ê. А.) Респерь, E. А., Отчеть Имп. Арх. Комм, за 1899 Годь (Szentpétervár, 1902) 76-77, 156. ábra. i

39 Patay, P., i. h., 104. no Mozsolics, A., Bronzefunde des Karpatenbeckens. Taf. 28, 33 (Esztergom), Taf. 29, 1 -2 (Vörösmart), Taf. 29, 24-27 (Abda), Taf. 46, 5 — 6 (Dunaújváros). i« Ebert, M., i. h., Bd. VII (Berlin, 1926) 101. i*

2 Richter, É., Das Hakenkreuz als Führer zu altgermanischer Kultur. Mannus 23 (1931) S. 19, Abb. 23. i

43 Wosinsky M, Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig I. (Bp. 1896)32. t. 3. 144 Truhelka, С, Der vorgeschichtliche Pfalbau im Savebette bei Donja Dolina. Wissenschafliche Mitteilungen aus Bosnien und der Herzegowina IX (1904) Taf. 12, 3., 12, 4., 12, 5., 12, 7. 145 Truhelka, C, i. h., Abb. 13. не Truhelka, C, i. h., Taf. 24, 1 -2. 147 Lindenschmit, L., Die Alterthümer unserer heidnischen Vorzeit III (Mainz, 1881) Heft XI, Taf. 1. i

43 Sacken, E., Das Grabfeld von Hallstatt in Oberösterreich und dessen Alterthümer. (Wien, 1868) Taf. 18, 17. 14

9 Sacken, E., i. h., Taf. 18, 6a. i

50 Naue, L, Die Hügelgräber zwischen Ammer und Staffelsee. (Stuttgart, 1887) Taf. LH, 4-4a. 151 Langer, F., Urnengrabfelder in Lübars —Waidmannslust und Wittenau-Rosenthal bei Berlin. Mannus 9 (1917) Taf. X, f. 152 Montelius, O., La civilisation primitive en Italie. Italie Centrale I. (Stockholm-Berlin, 1910) 594, Pl. 122, d. is

3 Bumüller, L, Leitfaden der Vorgeschichte Europas. (Augsburg, 1925) Taf. 68, 266. 154 Naue, J., i. h.,Taf. XXXVII, la - b. - Rieth, A., Die Tauschiertechnik der Hallastattzeit. Mannus 27 (1935) S. 105, Abb. 9a. 155 Nyáry J., A pilini régiségekről. Arch. Ért. 3 (1870) 126, 4. kép. 156 Lechler, J., Kreuz, Hakenkreuz und Irminsul. Mannus 27 (1935) Abb. 45. 157 Patay P., Ujabb szita sírok Mátraszele mellett. Arch. Ért. 89 (1962) 74, 6. kép. i

53 (Bobrinszkij, G. А.) Боъринский, Г.А., Куртаы и спучайныя. Смепы III (Szentpétervár, 1901) 37. 16

9 Szilágyi J. Gy., Művészeti Lexikon I. (Bp. 1965) 409. wo Rayet, O., Collignon, M., i. h., Fig. 30. "i Szlágyi J. Gy., i. h., 358. 162 Szilágyi J. Gy., i. h., 636, II, 649. 163 Furtwängler, A., Reichhold, К., Griechische Vasenmalerei. (München, 1904) Taf. 1 -2. - Szilágyi J. Gy., i. h., II, 649. 164 Macchioro, V., Das Schachbrettmuster in der mittelländischen Kultur. Mannus 6 (1912) 381-384. les Szilágyi J. Gy., i. h., I, 69. we Furtwängler, A., Reichhold, K., i. h., (München, 1909) Taf. 111. 167 Lindenschmit, L., i. h., Bd. III, Heft VII, Taf. 1,1. i«

8 Láng M., Honi vonások a délitáliai festett képeken. Arch. Ért. 40 (1923-26)32, 5. kép. 169 LángM.,i. h., 17, l.kép. 170 Préda, C, Archaeological discoveries in the Greek cemetery of Collatis-Mangalia (IV

th

—III

rd centuries befor our era). Dacia 5 (1961) 283, Fig. 7. 1

71 Gohl Ö., Kelta és egyéb barbár érmeink technikai sajátosságai. Arch. Ért. 21 (1901) 417, 16. ábra 2, 70. 172 Pic, J. L., Le Hradisch de Stradonitz en Bohême. (Leipzig, 1906) Pl. 43,6. 172a Patay P., Adatok egy késővaskori fazekasmühely termékeinek elterjedéséhez. Arch. Ért. 90 (1963) 64-67. 1

73 Kellner, H. — L, Die römischen Mosaiken von Marzoll. Germania 41 (1963) Abb. 7,2,3, 5. i

74 в. Thomas, E., Römische Villen in Pannonién. (Bp. 1964) Taf XXIV, 1-2. i'

5 в. Vágó E., Későrómai sírok Intercisaban és Bölcskén. Arch. Ért. 88 (1961) 268, 7. kép 5. 176 Récsey V., Pannonhalma tövében elterülő Pannónia nevű római község és legújabb ásatásaim összefüggése. Arch. Ért. 17 (1897) 195 2. tábla 5. i" Hawkes, S. Ch., Dunning, С. С, Krieger und Siedler in Britannien während des 4. und 5. Jahrhunderts. 43 — 44. Bericht der Rom.-Germ. Kommission 1962-63. (Berlin, 1964) 212, Abb. 16, 17. i'

8 Kiechle, F., Die, Taktik' des Flavius Arrianus. 45. Bericht der Röm,Germ. Kommission 1964. (Berlin, 1965) Taf. 11, 1. i

79 Strzygowski, J., Der Schild aus Kertsch. Матеруапы По Арх. Росс. 8(1892) 10, V. t. «о Fornvännen 6 (1911) 260, Fig. 101. - Fettich N., Der Schildbuckel von Herpály. Acta Árchaeologica I. (Kobenhavn, 1930) 223, Abb. 2. 181 Posta В., Régészeti tanulmányok az Oroszföldön IV. (Bp. 1905) 270. ábra, 3. 182 Reinerth, H., Vorgeschichte der deutschen Stämme Bd. Ill (Berlin, 1941) Taf. 422, 1. i

83 Klumbach, H., Pferde mit Brandmarken. Festschrift des Rom.-Germ. Zentralmuseums in Mainz zur Feiner seines hundertjährigen Bestehens Bd. 3 (Mainz, 1952) 10, Abb. 12. «i Klumbach, H., i. h., 10 — 11. 185 Aberg, N., Die Franken und Westgoten in der Völkerwander ungszeit. (Uppsala-Leipzig-Paris, 1922) Abb. 345. ив Lindenschmit, L., i. h., Bd. IV, Taf. 24, 1. i

87 Sági, К., Das langobardische Gräberfeld von Vors. Acta Arch. Hung. 16(1964)398. 188 Eitrem, S., Der Kranz — seine religiös-magische Bedeutung bei den Griechen und Römern. Serta Hofqleriana. (Zagreb, 1940) 105 — 106. i

89 Szendrey Zs., Műveltségtörténet és babonafejlődés. Ethn. 54 (1943) 56. — Szendrey Zs., Szendrey Á., i. h., 199. 1

90 Holmqvist, W. G., Germanie Art during the first millenium. (Stockholm, 1955) 39, irodalommal. "i Schulz, W., Zur Merowingerzeit Mitteldeutschlands. Mannus 18 (1926) S. 297, Taf. XVI, 4. 6* 83