A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei

192 Posta В., i. h., 334. kép. 493 Hampel J., A régibb középkor emlékei Magyarhonban IJ. (Bp. 1897) 325. t. 2. i 94 Lindenschmit, L., Handbuch der deutschen Altertumskunde Bd. I. (Braunschweig, 1889) 448, Taf. 22, 6. 195 Lindenschmit, L., Die Alterthümer Bd. II, Heft IV, Taf. 6, 1. 196 Lindenschmit, L., i. h., Bd. II, Heft V, Taf. 5, 1. 1 97 Lindenschmit, L., i. h., Bd. II, Heft, V, Taf. 5, 3. IM Marosi A., i. h., 45, 7. ábra. i»° Pl. MAP 20 (1896) 13. t. 3, 21 -22., 16. t. 7., MAP 26 (1902) 15. t. 2. Stb. 2 °o Posta В., i. h., 309. kép. 3. 201 Posta В., i. h., 312. kép, 8. 202 Kovrig, L, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán, 21, Taf. 13,22. 203 Kovrig, L, i. h., 123. 204 Kovrig, L, i. h., 123. 21)5 Kada E., Gátéri temető a régibb középkorból. Arch. Ért. 28 (1908) 336. 206 V. ö. : Kovrig T., Megjegyzések a Keszthely kultúra kérdéséhez. Arch. Ért. 85(1958)66-74. 207 Fettich N., Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség törté­netéhez. Arch. Hung. 31 (Bp. 1951) 33. t. 22., 34. t. 24, 26, 30., 37. t. 66. 208 Fettich N.. i. h., 62. 2 ° ! > Fettich N., i. h., 63. 210 Sági, К., Die zweite altchristliche Basilika von Fenékpuszta. Acta Antiqua IX (1961) 426 -428. г" Kossina, G., Verzierte Eisenlanzenspitze. ZfE 37 (1905) 379. 212 Lindenschmit, L., Handbuch Bd. I, Taf. XXIX, 9. 213 Reinerth, H., i. h., Bd. Ill, S. 1354, Abb. 282. an Posta В., i. h., Ill, 29, 10. kép. 215 Fischbach О., Újabb leletek Hochenbergről és Krunglból. Arch. Ért. 17(1897)111. t. 12. 2"! Nerman, В., En kristen Mission pâ Gotland vid Tiden Omkring âr 800 E. Kr. ? Fornvännen 36 (194Ц Fig. 8. 21 7 (Tolsztoj — Kondakov) Толстымь, И., кондаковымь Русский Древности V. (Szentpétervár, 1897)225. kép. 2 i8 Posta В., i. h., HI, 196. kép. 21» Cilinska, Z., i. h., Abb. 9. 16. 22» (Spizyn, A. A.) Спицын, A. A., MAP 20 (1896) 18, 12. t. 26. 221 Hausmann, R., Der Silberfund von Mehntack in Estland. Baltische Studien zur Archäologie und Geschichte. (Berlin, 1914) 158—166, Taf. XIX, 2, 4. 222 (Spizyn, А. А.) Спицын, A. A., i. h., 18. 223 Отчеть Имп. Арх. Комм, за 1891. (Szentpétervár, 1893) 118, No. 105. 224 Katalog der Austeilung zum X. archäologischen Kongress in Riga 1896 (Riga, 1896) Taf. 18,9. 22 "> (Spizyn, А. А.) Спицын, A. A., i. h., 18, 12. t. 19. 2-'ß (Spizyn, A. A.) Спицын, A. A., MAP 26 (1902) 37, 7. t. 21. 227 (Spizyn, A. A.) Спицын, A. A., MAP 18 (1895) 111,7. t. 12. 22 » (Spizyn, A. A.) Спицын, A. A., i. h., 116, 2. t. 4. 22e (Spizyn, A. A.) Спицын, A. A., MAP 20 (1896) Tab. 8, 11. 230 Katalog der Austeilung zum X. archäologischen Kongress in Riga 1896 (Riga, 1896) 19. t. 27. 231 U.o. 19. t. 17. 232 (Spizyn, А. А.) Спицын, A. A., i. h., 30, 4. t. 19. 233 (Spizyn, A. A.) Спицын, A. A., i. h., 14-18, 2. t. 5. 234 Hampel J., A jász kürt domborművei. Arch. Ért. 23 (1903) 21. ábra — László Gy., Lehel kürtje (Bp. 1953). — Csemegi J., A Lehel kürtje kérdéséhez. Arch. Ért. 83 (1956) 88-91. 235 Mavrodinov, N., Le trésor protobulgare de Nagyszentmiklós. Arch. Hung. 29 (Bp. 1943) 20-25. 230 László Gy., Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről. Folia Arch. 9 (1957) 146-149.; Acta Arch. Hung. 8(1957) 192-196.; Századok 97 (1963)391-396. 237 Szőke В., A honfoglalás és Kora-Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. (Bp. 1962) X. t. 25. 2:i8 Nyáry J., Temető királyságunk első századából. Arch. Ért. 22 (1902) 231-232. 238 Horváth S., Kálmán király arany pecsétgyűrűje. Arch. Ért. 27 (1907) 35. — Hampel J., Kálmán király arany pecsétgyűrűje. Arch. Ért. 28 (1908) 11,4. ábra. 2 "o Höllrigl J., i. h., 160. 241 B. Oberschall M., A kézművesség első nyomai. Magyar művelődés­történet I. (Bp. é. n.) 602. 242 Csányi K., A magyar kerámia és porcelán története és jegyei. (Bp. 1954) 14. 243 Engel, A., Serrure, R., Traité de numismatique du moyen age I. (Paris, 1891) 159, Fig. 241. 244 Engel, A., Serrure, R., i. h., 179, Fig. 236. 243 Engel, A., Serrure, R., i. h., Fig. 395-397, 412, 416, 418, 485, 487, 488, 492, 500, 502, stb. 24e Csallány, D., Ungarische Zierscheibe aus dem X. Jahrhundert. Acta Arch. Hung. 10 (1959) 308, Abb. 17, 6. 247 Csallány G, Honfoglaláskori leletek Szentes környékén. Folia Arch. 3-4(1941) 189, III. t. 2. 248 Jósa A., Honfoglaláskori emlékek Szabolcsban. Arch. Ért. 34 (1914) 335. 249 Harsányi P., A kenézlői lelet olasz érmei. Arch. Ert. 34 (1914) 340-344. 250 Posta В., i. h., III, 76. kép. 251 HómanB., Magyar pénztörténet. (Bp. 1916) 129. 252 HómanB., i. h., 244. 253 ifj. Fehér Géza, Az 1949. évi Mohács —Csele-pataki mentőásatás. Arch. Ért. 82(1955)224. 254 Nabe, M., Die Bodenstempel auf wendischen und frühdeutschen Ge­fässen des 9.— 14. nachchristlichen Jahrhunderts. Mannus 10 (1918­83. 255 Nabe, M., 1. h., Abb. 9. 256 Nabe, M., u. o. 257 Комша, M., i. h., 7. ábra, 7a. 25« Unverzagt, W., Schuldt, E., Teterow ein slawischer Burgwall in Mecklenburg. (Berlin, 1963) S. 101. 259 Unverzagt, W., Schuldt, E., i. h., Taf. 29, h. 26" Unverzagt, W., Schuldt, E., i. h., S. 134. 261 Csányi K.,i. h.,I. t. 8. 262 Holl, I., Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. (Bp. 1966) Abb. 31,6. 26:i Balogh A., Az esztergomi múzeum bélyeges agyagedényeiről. Arch. Ért. 41(1927) 112. kép, 7. 264 Kunkel, O., Die vor- und frühgeschichtliche Forschung in der hes­sendarmstättischen Provinz Oberhessen seit 1900. Mannus 16 (1924 380. 2«5 Szendrey Zs., A varázslatok eszközei. Ethn. 48 (1937) 390-391. - Solymossy S., i. h., 292-293. гее Paulsen, P., Axt und Kreuz bei den Nordgermanen. (Berlin, 1939) Abb. 123. 267 Clemen, P., Die romanischen Wandmaleireien der Rheinlande. (Düsseldorf, 1905) Taf. 11. 26« (Spizyn, А. А.) Спицын, A. A., MAP 26 (1902) 43, 21. t. 20. 26!) Varjú E., Magyar viselet a középkorban. Magyar művelődéstörténet 1. (Bp. é. n.) 350. 270 Rydbeck, M., Nils Hakansson, der Meister von Vittskövle. Forvän­nen 35 (1940) 272, Abb. 10. 271 (Rhibakov, G. А.) Рыбаков, Б. А., Космопотия и мифология. Сов. Арх. 1 (1965)31,7. kép, 17. 272 (Bobrinszkij, G. А.) Бобринский, Г. A., i. h., 40. 273 Jankó J., A néprajzi gyűjtemény leírása. Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai I. (Bp. 1897) LU. t. 3., LV. t. 2, 10. 27 < Paulsen, P., i. h., 199. 27 5 Montelius, O., Das Sonnenrad und das christliche Krauz. Mannus 1 (1909)53- 69, 169-186. 27 » Déchelette, J., Manuel d'archéologie II. (Paris, 1910) 460-461. 277 Déchelette, J., i. h., 454. 278 A genitaliák az életerő, termékenység szimbólumai. V. ö.: Szendrey Zs., A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban. Ethn. 48 (1937) 162. — Az arcos urnák az itt, de másutt is hangsúlyozott geni­taliák alapján az újjászületés, tehát a feltámadás gondolatát vetik fel. 279 Ebért, M., Reallexikon der Vorgeschichte Bd. VII, Berlin, 1926, 101. 28Ü Déchelette, J., i. h., 457. 281 Csaba J., i.h., 104. 282 Wosisnky M., Tolnavármegye. . . XLIII. t. 1. 2 83Dombay J., Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. (Bp. 1960) Abb. 25. 2 8 4 (Reszler, E. А.) Реслерь , Э. A., i. h., 179. ábra. - Wosinsky M., Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. (Bp. 1904) 109. t. 11. 2 85 Déchelette, J., i. h., Fig. 188, 1. 286 Arch. Ért. 9(1889)360. 2 87 Truhelka, C, i. h., Taf. 23, 1. 28» Truhelka, C, i.n., Taf. 33, 20. 289 Klumbach, H., i. h., Abb. 7, 1. 2 90 Sellye, L, Császárkori emailmunkák Pannoniából. Diss. Pann. II. 8 (Bp. 1939) V. t. 10. 291 Lindenschmit, L., Die Alterthümer Bd. 1, Heft XI, Taf. 8, 1. 292 Déchelette, J., i. h., 409-414. - Hoernes, M., i. h., 496. 293 Комша, M., i.h., 458. 291 (Bobrinszkij, G. А.) Бобринский, Г. A., i. h., 38. 295 Neustupny, J., Pravëk Ceskoslovenska. (Praha, 1960) 8. t. 296 Reszler, E. A., i. h., 177. ábra. — Wosinsky M., Az őskor mészbeté­tes. . . 82. t. 9., 83. t. 3. — Tompa, F., 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912—1936. 24/25 Bericht der Rom.-Germ. Kommission 1934/35. Taf. 12, 2., 23, 5, 14. - Neustupny, J., i. h., 106. ábra, 7. Stb. 297 Kovrig I., Avarkori sírok Alsógellérről, 124. 298 Kovrig I., i. h., 129. 29» Kovrig I., i.h., 216. 300 Kovrig L, i. h., 126. 301 Kovrig I., i.h., 126. 302 Dölger, F. J. Beiträge zur Geschichte des Kreuzzeichens. Jahrbuch für Antike und Christentum 3 (1960) 5. — Wessel, K., Frühbyzanti­nische Darstellung der Kreuzigung Christi. Rivista di Archeológia Cristiana 36 (1960) 45. 303 Montelius, O., i. h., 67-68. 30 4 Köhm, J., Senecas Octavia und die Überlieferung von Neros Tod. Festschrift des fünfundzwanzigjährigen Bestehens des Rom.-Germ. Central-Museums zu Mainz. (Mainz, 1927) 236. — Lechler, J., i. h., 235. 305 János evangéliuma, 8, 12. зов Hörter, P., Die germanisch-keltische Bevölkerung im Kreise Mayen in der Frankenzeit. Mannus 21 (1929) S. 77. З0 7 Montelius, O., i. h., 177-178. 3 "8 Róheim G., i. h., 126. 309 Hörter, P., i. h., S. 77. 310 Pfister, K., Die Etrusker. (München, 1940) 36. 341 Montelius, O., i. h., Fig. 37. si 2 Posta В., i. h., IV, 283. kép. 318 Bella L., A balfi lelet. Arch. Ért. 30 (1910) 40-41. зи Reinerth, H., i. h., Bd. I, Abb. 54. 315 Kovács I., A tászoktetői sziklakarcolatok. Dolgozatok 5 (Kolozsvár, 1914)13. ké, f. 3ie Gunda В., A kereszt, mint mágikus jel az agyagedényeken. Ethn. 52 (1941)66. a« Róheim G., i.h., 126. 318 Szendrey Zs., Szendrey Á., Részletek a készülő magyar babonaszó­tárból. Ethn. 51 (1940) 200. 319 Déchelette, J., i.h., Fig. 178. 32 0 Montelius, О., i. h., Fig. 40. 321 Lechler, J., i. h., Abb. 1. S4

Next

/
Oldalképek
Tartalom