A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
43. A robenhauseni kenyér (Messikommer után). 43. Brot von Robenhausen (nach Messikommer). 43. Le pain de Robenhausen (d'après Messikommer). 43. Робенхаузерский хлеб (по Мессикоммеру). Roska Márton a tordosi anyagból koncentrikus köröket közöl edényfenékről, ahol a külső kört sugárkoszorú övezi 388 . Mozsolics Amália a kisapostagi urnatemetőből olyan edényt ír le, amelynek talpán kerek bemélyedést koncentrikus körök vesznek körül, legszélről beböködött pontsorral 389 . A kelta kerámia jellegzetessége az omphalos 390 , aminek gyakorlati jelentősége nincs. Ügy gondoljuk, hogy az omphalos kerek bemélyedése a most vizsgált fenékbélyeg típussal egyenértékű. Hogy a késővaskor népeinél sem idegen a fenékbélyeg által képviselt gondolati háttér, az esztergomi múzeum késővaskori edénye bizonyítja még világosabban, melynek talpára égetés előtt egyenlőszárú keresztet karcoltak 391 . Körkörös talpdíszű kora392 és késővaskori 393 edényekről is tudunk. A körkörös talpdísz egyébként a császárkori fémedényeken gyakori 394 . Az említett niederdollendorfi sírkő álló alakjának mellére kis kerek kör van vésve 395 . Egy VII. századi úgynevezett „Dániel csat" alakjának mellén sugárkoszorús pontkört látunk 396 . Egy fenékpusztai IX. századi edény talpán sugárkoszorú övezi a kerek mélyedést 397 , két esetben meg küllős, plasztikus sugarak indulnak el a kerek mélyedéstől az edénytalp széle felé 398 . Max Nabe hívja fel a figyelmet arra, hogy a 900 előtti szláv kerámián szórványosan felbukkanó jelek az általa vizsgált területen kerek bemélyedések, illetve koncentrikus körök formájában jelentkeznek 399 . A széleskörű területi elterjedés párhuzamai alapján felvetődik annak a lehetősége, hogy ebben az egyszerű fenékbélyegben a szlávság körében különösen kedvelt sajátosságot lássunk. Ezzel természetesen közel sem akarjuk azt 44. 1. Klosterneuburgi fenékbélyeg (Polaschek után). 2 — 3. Ripaci fenékbélyegek (Radimsky után). 44. 1. Bodenstempel von Klosterneuburg (nach Polaschek). — 2 — 3. Bodenstempel von Ripaé (nach Radimsky). 44. 1. Marque de fond de Klosterneuburg (d'après Polaschek). — 2 — 3. Marques de fond de Ripac (d'après Radimsky). 44. 1. Клостернейбургское донное клеймо (по Полячеку). 2—3. Рипачские донные клейма (по Радимскому). 6 mondani, hogy е könnyen előállítható jel alkalmazása más etnikumnál nem képzelhető el. Az említett alattyáni edényen, vagy a késői avar kerámián több esetben is jelentkező kerek bemélyedések 400 esetében ennek az egyszerű jelnek etnikumjelző szerepet nem tulajdoníthatunk. Max Nabe szerint a szláv kerámiára a fenékbélyeg i. u. 900 tájáig nem jellemző 401 . A jellegzetes szláv temetkezési szokásokkal kapcsolatos anyag vizsgálata is igazolja Nabe megállapítását. Ez az avarság szerepét emeli ki a fenékbélyeg VIII. század végi dunavidéki elterjedésével kapcsolatban, melyet egy újabb csoport e korban történt betelepedésével hozhatunk kapcsolatba. Budinsky-Kricka a Zitavska Ton-i avar temetővel kapcsolatban utal a Saltovoi kultúrával való egyezésekre 402 . A Saltovoi kultúra hatását Kovrig Ilona is megállapítja a késői avar leletanyagban 403 . A késői avar kerámia jellegzetes csoportja Kovrig Ilona szerint a Kaukázushoz és az attól keletre fekvő vidékhez kapcsolódik 404 . „Diese Keramik vermag auf ungarischem Gebiet weder von lokalen Vorbildern abgeleitet, noch auch mit dem slawischen Töpferhandwerk in irgendeinen Zusammenhang gebracht zu werden" — írja Kovrig. Nem tartjuk meglepőnek ezek után, hogy B. v. Richthofen éppen a Kaukázusban, a Saltovoi kultúra anyagában találta meg a kárpátmedencei anyagnál korábbi fenékbélyegeket 405 . A kaukázusi fenékbélyeget is alkalmazó kerámia a VIII. század végén, etnikai betelepüléssel került át a Kárpátmedencébe. Richthofen alan-nak tekinti a Saltovoi kultúra népét 406 , Fettich Nándor kazárokra gondol 407 . A kutatás az utóbbi nézetet fogadta el. Kovrig Ilona feltételezi, hogy a IX. század első felében a kazár birodalom egyes népelemei költöztek be a Kárpátmedencébe és itt összekeveredtek az itt élő avar népekkel 408 . A kaukázusi fenékbélyegek VIII. század végi kárpátmedencei felbukkanása alapján arra kell gondolnunk, hogy a Saltovoi kultúra egyes etnikai csoportjának a beköltözése megkezdődött már ebben az időszakban is. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a folyamat IX. század első felében ne tartott volna még. Messze vagyunk még attól, hogy megnyugtató feleletet adjunk arra a kérdésre, hogyanjutott a XIII. század körül élt sümegvidéki fazekashoz a fenékbélyeg használatának szokása. Honfoglalás- és kora-árpádkori kerámiánk még feldolgozatlan 409 . „Majdnem bizonyos, hogy az első fazekasok (gölöncsérek) az itt talált avar és szláv mesterek voltak" írja László Gyula 410 . Ezzel kapcsolatban csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a szláv fazekasipar késői avar hatásra lényegesen bővült és gazdagodott, mint a fenékbélyeg elterjedése is mutatja. Z. Cilinska is utal arra, hogy a 81
