A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
A halottak birodalmával állandó kapcsolatban álló sírásó ruháján teljesen érthető ez a védő jel. Középkori textília képén a kereszt alatt álló Mária ruháján (41. kép) csakúgy feltűnik a svasztika 321 , mint a kor síremlékének főpapi díszbe öltözött halottjának szobrán 322 . Az utbbi esetben már a halottat védő Krisztus-szimbólumról van szó. Szent László temetési ruháját egy-egy ponttal kitöltött szárközű fekvő keresztek formájában fedik Krisztus jelképei, az említett vatikáni kép szerint. Hogy nem a textil technológiájából adódó dekorációs díszek ezek, hanem védő, elhárító jelek, egy egyiptomi hercegi ruha igazolja 323 . Sűrűn van borítva ez a ruha az ovális fülben végződő kereszt-formával, az örök élet szimbólumával 324 . E komplikált apotropäikus jel szövéssel történő előállítása abban a korban szinte elképzelhetetlen. Festésre, vagy rátétes díszre gondolhatunk csak, aminek lehetősége a többi példával kapcsolatban is felvetődhet. Nemcsak a ruházaton, a bőrre tetovált motívumokban is felismerjük a kereszt alakú elhárító jeleket. Az említett cucuteni idol (11. kép, 1) esetében Roska Márton alapján felvetettük a tetoválás gondolatát. A boszniai és hercegovinai katolikusoknál a legújabb időkig szokás volt a tetoválás, melynek motívumai között a körbe fogott, szárközök körcikkeiben egy-egy ponttal díszített kereszt 325 is előfordul (42. kép). A tetoválást ünnepnap végezték a templom közelében, ezzel is hangsúlyozva a cselekmény vallásos voltát 326 , ugyanakkor a motívumok napszimbólum jellege 327 jól megőrződött. 76 A hazai árpádkori kerámiák fenékbélyegei ugyan különböző típusokat tárnak elénk, de gondolati hátterük azonos, hiszen őskori napszimbólumok keresztény tartalommal telítődött utódai ezek. A különböző keresztek és a svasztika azonos értékéről beszéltünk már. Egy másik ősi napszimbólum, a pentagramm 328 napjainkig megőrizte gonoszűző, elhárító tulajdonságát. Az őskori kerámián és egyéb használati tárgyakon 329 , Bizánc hagyatékában 330 gyakori motívum a pentagramm. Ez a pogány napszimbólum is Krisztus jelképe lett és így került a knautaini románkori templom kapuzatának domborművei közé 331 . Árpádkori temetőinkben gyakoriak a pentagrammal díszített gyűrűk 332 . A már említett, bizonytalan korú tászoktetői sziklakarcolatok közt is találkozunk vele 333 . Az árpádkori kerámia fenékbélyegei között is megvan ez a képtípus 334 . Egy 1750-es boszniai keresztény sírkő 335 hármas pentagramm ábrázolásában a Szentháromságra utaló képet láthatunk. A pentagramm népszokásainkban elvesztette ugyan keresztény kapcsolatait, ősi gonoszelhárító, védő tulajdonságát viszont megőrizte 33 ". A mondottak alapján árpádkori kerámiánk fenékbélyegeinek abban a csoportjában, aminek őskori előzményei kimutathatók és az előzmények napszimbólum jellege bizonyítható, védő elhárító jeleket láthatunk. Kérdés, milyen célt akartak elérni az edényeken alkalmazott antidémonikus jelekkel? A fenékbélyegek tárgyalt csoportja által képviselt gondolati háttér megoldásához néprajzi párhuzamok adnak segítséget. A bennünket most közelebbről érdeklő keresztnek az anatóliai mohamedánok is varázserőt tulajdonítanak, ezért a jelet edényeiken is alkalmazták 337 . A kereszt, mint varázsjel igen ismert a finneknél. Különböző tárgyakra rajzolják, hogy távol tartsák a rosszat, megóvják az állatokat. Setälä megállapította, hogy ezeknek amágikusjeleknekafinn neve germán jövevényszó 338 . A kereszt alakú varázsjelekre vonatkozó magyar adatokat Csaba József foglalta össze 339 . Ukrajnában fél évszázad előtt kedveltek voltak azok az edények, melyekbe égetés előtt kereszt alakú jelet karcoltak. Azért vásárolták szívesen a kereszttel megjelölt edényeket, mert úgy gondolták, hogy az ilyen edénybe öntött tej hamarabb aludt meg, jobban tejelt a tehén, ha ilyenbe fejték a tejét 340 . B. A. Kuftin és M. A. Roszova írja 341 , hogy Kulikova faluban a század elején még kézikorongot használtak a fazekasok. ,,A fehérnép az edényt kereszttel szereti, mert így jobban fő benne az étel." A vend és szomszédos magyar vidék fazekasai szerint a fejőedények nyakára fehér, dőlt kereszteket kellett a közelmúltban festeni, vagy égetés előtt 33. 1. Burkhardsfeldeni templom ajtóvasalása (Kungel után). 2. Nyedoblici karkötő (Spizyn után). 3. Liszinói fibula (Spizyn után). 4. Fridrichswaldei fibula (Katalog, Riga 1896 után). 5. Odseni fibula (Katalog, Riga 1896 után). 6. Vichmeszi fibula (Spizyn után). 33. 1. Türbeschlag der Kirche von Burkhardsfelden (nach Kungel). — 2. Armband von Nyedoblic (nach Spizyn). — 3. Fibula von Liszino (nach Spizyn). — 4. Fibula von Friedrichswalde (Katalog, Riga nach 1896). — 5. Fibula von Odsen (Katalog, Riga nach 1896). — 6. Fibula von Vichmesz (nach Spizyn). 33. 1. Penture de la porte de l'église de Burkhardsfelden (d'après Kungel). — 2. Bracelet de Niedolitz (d'après Spizyn). — 3. Fibule de Lissino (d'après Spizyn) — 4. Fibule de Friedrichswalde (d'après le Catalogue, Riga, 1896). — 5. Fibule d'Odsen (d'après le Catalogue, Riga, 1896). — 6. Fibule de Vichmes (d'après Spizyn). 33. I. Железная обивка двери Буркхардсфельденской церкви (по КУНГЭЛЮ). 2. Недобличский браслет (по Спизину). 3. Лисинойская пряжка (по СПИЗИНУ). 4. Фридрихсвальцская пряжка (Каталог, Рига 1896). 6. Оцсенская пряжка (Каталог, Рига 1896). 6. Вихмеская пряжка (по СПИЗИНУ).
