A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
(36. kép, 8). Caslauban nagyszámú fenékbélyeg került elö. A leletanyagot kísérő érmek 1250 tájára határozzák meg ezek korát 254 . A tárgyalt típus több példányban is szerepel ebben az anyagban (36. kép, 1—2). Egy poseni edény fenékbélyegét is említhetjük, melynél a kereszt szárvégei díszítettek 255 (36. kép, 3). Ez a kereszt pontok nélkül más, ottani bélyegen is előfordul 256 (36. kép, 4). Egy moresti (Románia) fenékbélyeget is említenünk kell 257 , melyen fekvő kereszt szárai között kis, álló kereszteket látunk (36. kép, 5). A teterowi várban 485 olyan edényfenék került elő, amely alkalmas volt annak eldöntésére, hogy volt-e az edénynek fenékbélyege, vagy sem? Mindössze 24 edényen találtak ott fenékbélyeget 258 . Ezek közül egy esetben a körbe fogott, kipontozott szárközű egyenlőszárú kereszt is előfordult 259 (36. kép, 6). A teterowi várat 1171 után nem használták már 260 . Csányi Károly egy olyan magyarországi, lelőhely nélküli fenékbélyeget közöl (36. kép, 9), melyet a XI— XII. századi pénzeken látható díszítések másolatának tart 261 . A budai vár egyik kútjából származó XIII. századi edényen 262 hasonló fenékbélyeget látunk (36. kép, 7). Egy esztergomi analógiát is említhetünk 263 . A képtípus elterjedésével kapcsolatban feltétlenül említenünk kell a burkhardsfeldeni templom kapujának kovácsoltvas veretét 264 , melyen több, körbe fogott, kipontozott szárközű fekvő és álló keresztet is láthatunk (33. kép, 1). A vereten egyébként feltűnik a madárfej mellett a patkó is. A patkó babonás felhasználásának 265 is egyik korai emléke ez. A distai (Svédország) templom kapujának vas gyűrűjén is feltűnik a kipontozott szárközű fekvő kereszt 266 . Az esseni katedrális szentélyének falfestményei között, a térkitöltő elemek sorában pontokból alakított álló kereszt szárai közötti körrel látjuk motívumunkat 267 . A vakinai (Szovjetunió) XIII— XIV. századi díszes csont markolaton 268 is ott 27. Vandái lovas (Reinerth után). 27. Vandalischer Reiter (nach Reinerth). 27. Cavalier vandale (d'après Reinerth). 27. Всадник — вандал (по Рейнерту), 26. 1. Lilla Harg-i pajzsdudor (Fettich után). 2. Granadái gyűrű (Aberg után). 3. Obernmöllerni csüngő (Schulz után). 4. Kuzminszki övveret (Posta után). 5. Rheinhesseni fibula (Lindenschmit után). 6: St. Sabine-i korong (Lindenschmit után). 26. 1. Schildknauf von Lilla Harg (nach Fettich). — 2. Ring von Granada (nach Aberg). — 3. Anhängsel von Obernmöllern (nach Schulz). — 4. Gürtelbeschlag von Kuzminsk (nach Posta). — 5. Rheinhessener Fibula (nach Lindenschmit). — 6. Scheibe von St. Sabine (nach Lindenschmit). 26. 1. Ombon de Lilla Harg (d'après Fettich). — 2. Bague de Grenade (d'après Aberg). — 3. Pendeloque d'Obernmöllern (d'après Schulz). — 4i Fer de ceinture de Kouzminsk (d'après Posta). — 5. Fibule de Rheinhessen (d'après Lindenschmit). — 6. Disque de St. Sabine (d'après Lindenschmit). 26. 1. Выпуклая часть Лилла-Харгского щита (по Феттиху). 2. Гренадское кольцо (по Абергу). 3. Обернмёллернский подвесок (по ШУЛЬЦУ). 4. Чеканка на КУЗМИНСКОМ поясе (по Пеште). 5. Рейнхессенская пряжка (по Линденшмиту). 6. Гончарный круг из Ст. Сабины (по Линденшмиту). van ez (34. kép, l). A vatikáni Képes Legendárium XIV. századi képe Szent László sírbatételét ábrázolja 269 . A király ruhájának mintája kipontozott szárközű fekvő keresztekből áll. A képtípus késői felbukkanásával kapcsolatban említjük az ysane-i templom 1459-ben készült freskóját 270 , melyen Ádám és Éva ruhát és munkaeszközöket kapnak az Úrtól. A kép hátterét díszítő motívumok között ott van az egyenlőszárú kereszt is, a szárak közti pontokkal. Oroszországban a lakodalmi ingeken egészen a XX. századig élt ez a motívum 271 , amely a kaukázusi keleti szőnyegeken is gyakori 272 . A kaukázusi használati tárgyakon napjankig követhető a kipontozott szárközű kereszt élete 273 . Egy 1960-ban Keszthelyen készített, sósavval maratott pirostojáson (37. kép) is megtaláljuk ezt a díszt. 4. A DOBOGÓI FENÉKBÉLYEG ÉRTELMEZÉSE A dobogói fenékbélyeg képtípusának párhuzamait összegyűjtve láttuk, hogy a neolitikumtól napjainkig élő, igen széles körben elterjedt motívumról van szó. A motívum hosszú élete és területi elterjedése kizárja, hogy annak etnikumjelző szerepet tulajdoníthassunk. Peter Paulsen kísérlete 274 , aki a germánság sajátos jel72