A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
17. Donja Dolina-i agyag nehezék karkötővel bepecsételt dísze (Truhelka után). 17. Verzierung eines Tongewichts von Donja-Dolina eingedruckt mit einem Armband (nach Truhelka). 17. Dessin d'un bracelet empreint dans un poids en argile (d'après Truhelka). 17. Донья-Долинские украшения на грузиле (по Трухелке). ban is szerepel a soványításra használt bazaltzuzalék. A műhely, illetve mester azonosságát perdöntőén bizonyítaná a darabokon észlelhető ujjlenyomatok összevetése. 89 Az ilyen jellegű vizsgálat azonban olyan szakmai felszerelést és gyakorlatot kívánna, hogy arra nem vállalkozhatunk. Mindkét edény könnyű kézikorongon készült. 90 Az edények egyenetlen felülete világosan mutatja ezt, ugyanakkor az edények belsejében a hurkák összedolgozásakor keletkezett ujjnyomok gödrei jól megfigyelhetők. Az edények szájrészét fa, vagy csont formázókéssel alakították ki, melyek használata közben finom, párhuzamos rovátkák alakultak ki. A formázókés nyomai a válltól lefelé nem észlelhetők már, mert nedves bőrrel, vagy textíliával ezeket a részeket lesimították. A simítás nyomai egyes helyeken megfigyelhetők. Fa formázókés használatára Növi Pazar környékén gyűjtött néprajzi adatok is utalnak a kézikoronggal kapcsolatban. 91 A simított felületre került a bekarcolt spirálvonal díszítés. A mélyen bekarcolt, szabálytalan spirálvonal nem készülhetett a korong gyors forgása közben. Ez a díszítés is kézikorong használatára utal. 92 Ez a díszítés Méri István szerint az Árpádkorra jellemző 93 , Parádi Nándor szerint a XII. században jelent meg 94 és a XIII. században legáltalánosabb díszítési mód ez. 95 A varázsláshoz használt edénynek talpán éles szemcséjű kvarchomok lenyomatát figyelhetjük meg (4.kép). Homokkal hintették be tehát a korongot, vagy a korongra helyezett rátétlapot, hogy a ráhelyezett agyag ne tapadjon a fához 96 . Régebben úgy vélték még, hogy az edény elkészülte után külön pecsételték a fenékbélyeget az edényre 97 , az újabb vizsgálatok bizonyítani igyekeznek, hogy a fenékbélyeg a korong, vagy rátétlap vésetének pozitív lenyomata az edény talpán 98 , a bepecsételt fenékbélyeg gondolata azonban a legújabb irodalomban is felvető18. 1. Hallstatti korong (Sacken után). 2. Hallstatti agyag tárgy (Sacken után). 3. Berlin környéki urnafedő (Langer után). 4. Kiéli arany csésze talpdísze (Lindenschmit után). 5. St. Andrä bei Etting-i tál belseje (Naue után). 6. Itáliai bronz lap (Montelius után). 18. 1. Hallstatter Scheibe (nach Sacken). — 2. Hallstatter Tongegenstand (nach Sacken). — 3. Urnendeckel von der Umgebung von Berlin (nach Langer). — 4. Sockenverzierung einer goldenen Tasse von Kiel (nach Lindenschmit). — 5. Das Innere einer Schüssel von St. Andrä bei Etting (nach Naue). — 6. Bronzplatte aus Italien (nach Montelius). 18. 1. Disque de Hallstatt (d'après Sacken). — 2. Objet en argile de Hallstadt (d'après Sacken). — 3. Couvercle d'urne des environs de Berlin (d'après Langer). — 4. Dessin du support d'une tasse d'or de Kiel (d'après Lindenschmit). — 5. Intérieur d'un plat de St Andrä bei Etting (d'après Naue). — 6. Plaque de bronze d'Italie (d'après Montellius). 18. 1. Галлштаттский гончарный круг (по Саккену). 2. Галлштаттский глиняный предмет (по Саккену). 3. Крышка урны из окрестностей Берлина (по Лангеру). 4. Украшение на дне кильской золотой чаши (по Линденшмиту). 5. Внутренняя сторона блюда из Шт. Андрэ у Эттинга (по Haye). 6. Итальянская бронзовая пластина (по Монтелиусу). 64
