A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei

későbbi szórvány, aminek a telephez nincs köze. A kor törvényei ismételten említik népünk földbe vájt kuny­hóit 83 . Ezeknek a házaknak a nyomát feltétlenül meg­találtuk volna. Az ismertetett dobogói árpádkori telep nyomán a XIII. században nálunk járt Ottó freisingi püspök leírása jut eszünkbe, aki azt említi 84 , hogy a ma­gyarok „egész nyáron és őszön át sátrakban laknak". Egy ilyen nyári szállásra gondolhatunk a dobogói tele­pülési jelenségek alapján, amelyet a későbbiekben nem újítottak már meg. A telep felhagyásának okára a rendelkezésünkre álló gyér adatok alapján nem deríthetünk már fényt. Lipp Vilmos írja 85 , hogy a dobogódombi későnépvándorlás­kori temető egyik sírjában egy kis csuporban négy da­rab 3 cm átmérőjű, domború felületű arany díszt talált, melyeknek négy helyen átlyukasztott csont lap volt az alja. A közölt kép alapján 86 árpádkori leletekkel szá­molhatunk, amelyek nem tartozhattak a későnépván­dorláskori temető anyagához. Elásott kincs gondolata vetődik fel, melyet véletlenül éppen egy sír fölött rejtet­tek el. A dobogói kincslelet és a tárgyalt telep felha­gyása között túlzottan merész lenne kapcsolatot keres­nünk, csupán a teljesség kedvéért említjük a leletet. 16. 1. Lengyeli agyag nehezék (Wosinsky után). 2 — 5. Donja Dolina-i agyag nehezékek (Truhelka után). 6 — 7. Donja Dolina-i agyag­fogók (Truhelka után). 16. 1. Tongewicht von Lengyel (nach Wosinsky). — 2 — 5. Tongewichte von Donja-Dolina (nach Truhelka). — 6 — 7. Tonzangen von Donja­Dolina (nach Truhelka). 16. 1. Poids en argile de Lengyeli (d'après Wosinsky). — 2 — 5. Poids en argile de Donja Dolina (d'après Truhelka). — 6 — 7. Préhensiles en argile de Donja Dolina (d'après Truhelka). 16. 1. Лендьельские глиняные грузила (по ВОШИНСКОМУ). 2—5. Доыья-Долинские глиняные грузила (по Трухелке). 6—7. Донья-Долинские глиняные ДУЖКИ (по Трухелке). 15. Kaukázusi edény díszítése (Reszler után). 15. Verzierung eines kaukasischen Geschirrs (nach Reszler). 15. Ornamentation d'un pot caucasien. 15. Украшение кавказской посуды (по Реслеру). 2. A DOBOGÓI TELEP KERÁMIÁJÁNAK TECHNIKAI KÉRDÉSEI A varázslásnál használt fazék (3. kép) anyaga kvarc­szemekkel és kaviccsal soványított agyag 87 . A soványí­tásra használt anyagban bazalttöredékek is vannak (8. kép). A bazalt nem jellemző, úgy látszik, csak véletle­nül keveredett a soványítóanyagba. A soványításra használt anyag részletesebb és tüzetesebb geológiai vizsgálata feltehetően közelebbi eredményt is adna az edény készítési helyére vonatkozóan, a rendelkezé­sünkre álló lehetőségek határain belül is megállapíthat­juk azonban, hogy darabunk nem Keszthely környékén készült, mivel itt bazalthegyek nincsenek. Megkockáz­tathatjuk a véleményt, hogy Sümeg vidékén gyárották ezt az edényt. Az ottani bazalthegyek (Uzsa, Kovácsi­hegy, Tátika) mellett a fazekasság középkorban is ki­mutatható 88 és máig élő hagyománya támasztja alá nézetünket. A másik, vizsgálatra alkalmas edény a tüzelőgödör­ből előkerült fazéktöredék (7. kép). A két darab formai egyezésére utaltunk már, műhelyazonosságot is felté­telezve. Ezt alátámasztja, hogy a fazéktöredék anyagá­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom