A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
szeti anyaga telepen került elő. A telepnek viszonylag kevés megfigyelhető nyomát találtuk meg. A tárgyalt varázslás emlékeitől (1. kép, C) északra, 30 m-re 250X220 cm méretű ovális gödröt figyeltünk meg, amely 80 cm mély volt, így az alatta fekvő 113. számú későrómai sírt nem zavarta meg. A gödör teknőszerű feneke gyengén át volt égve, alján cseréppel, állatcsonttal kevert hamuréteget találtunk. A gödör déli peremén 18 cm átmérőjű cölöplyukat észleltünk, amelyben a szolgafa, vagyis a bogrács tartására szolgáló ágas nyomára gondolunk (1. kép, A). Vidékünkön az északi szél az uralkodó, a széliránynak megfelelően a népi építkezések tengelye is északdéli 82 . Az említett gödörben rakott tűz füstjét délnek 14. 1. Skandináviai sziklarajz (Richter után). 2. Dunaújvárosi csüngő (Patay után). 3. Csehszlovákiai tű (Aberg után). 14. 1. Skandinavische Felsenskizze (nach Richter). — 2. Anhängsel von Dunaújváros (nach Patay). — 3. Nadel aus der Tschechoslowakei (nach Aberg). 14. 1. Dessin rupestre Scandinave (d'après Richter). — 2. Pendeloque trouvée à Dunaújváros (d'après Patay). — 3. Fibule trouvée en Tchécoslovaquie (d'après Aberg). 14. 1. Скандинавский рисунок на скале (по Рихтеру). 2. Дунауйварошская подвеска (по Патаи). 3. Чехословацкая игла (по Авергу). 13. 1. Tószegi parazsboritó (Banner után). 2. Tabáni edény (Schreiber után). 3—4. Tószegi edények (Banner után). 5' Kisapostagi tál (Mozsolics után). 13. 1. Glutdeckel von Tószeg (nach Banner). — 2. Geschirr von Tabán (nach Schreiber). — 3 — 4. Geschirre von Tószeg (nach Banner). — 5. Schüssel von Kisapostag (nach Mozsolics). 13. 1. Étouffoir de Tószeg (d'après Banner). — 2. Pot de Taban (d'après Schreiber). — 3 — 4. Pots de Tószeg (d'après Banner). — 5. Plat de Kisapostag (d'après Mozsolics). 13. 1. Тосегская облицовка жаровни (по Баннеру). 2. Табаньская посуда (по Шрейберу). 3—4. Тосегская посуда (по Баннеру). 5. Кишапотшагское блюдо (по МОЖОЛИЧУ). vágta a szél. Aki a tűzzel, étellel foglalkozott, északon tartózkodott, ahol a füst nem zavarta és a szolgafa nem gátolta mozgását. Itt, az északi oldalon lehetett felhalmozva a tüzelő is, ami így kézügybe esett és a kipattanó szikrától is védve volt. A tüzelőgödörből előkerült cserepek egyetlen, nagyobb edényhez tartoztak. Kb. 40 cm szájátmérőjű fazék perem és oldaldarabjait találtuk meg, melynek fenékrésze sajnos nem került elő (7. kép). Ez közeli rokona a már tárgyalt, varázsláshoz tartozó edénynek. Alakja, peremkiképzése, oldalán alkalmazott bekarcolt spirálvonal díszítése annyi egyezést mutat azzal, hogy a kettőt egy műhely termékének tekinthetjük. A varázslási maradványoktól ( 1. kép, C) 12 m-re ÉK-re kemence nyomai kerültek elő (1. kép, B). A kemence feneke 35 cm mélységben volt a talajszint alatt, így az eke járása annyira összeroncsolhatta, hogy eredeti nagyságát nem rekonstruálhattuk. Törmelékei 220 cm-es körben feküdtek. A kemence szája nyugatnak nézett, ahol 45 cm mélységű, közel téglalap alaprajzú hamusgödör került elő. Ennek alja enyhén át volt égve. A kemence korát fenekének sározásában talált cserépanyag a tárgyalt jelenségekkel egy időre határozza meg. A sározásból kisebb, lapos kövek is kikerültek. 82a A tüzelőgödörtől, kemencétől DNy-ra, kb. 50 m-re, 150 cm szélességben dolomitzuzalékos út hosszan húzódó csíkját találtuk (1. kép, D). Ez az 5—6 cm vastag út áthúzódott a későrómai és IX. századi sírok felett, kora tehát későbbi azoknál. Feltételezzük, hogy a kis telep egyik épületéhez vezetett, amely ott állhatott, ahol az út hirtelen megszakad. A római temető feltárása során a vázolt település környékét felástuk, további települési jelenség, egyéb árpádkori leletanyag nem került elő. A 42. számú későrómai sír feltalajában talált, említett Zsigmond dénár 62
