A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
és vacsora után hátai hátra menvén meny az méhesbe s fazekastul asd el." Az elásás és az új fazék egyezik, további párhuzamot azonban nem vonhatunk már. A dobogói edény alatt, mint említettük, tojást és vas szeget találtunk. A tojás héját az edénybe szivárgott föld összezúzta ugyan, a héjmaradványok szerint azonban egészben és sértetlenül került a tojás a fezek alá. A tojásra, hegyével felfelé vas szeg volt támasztva. Az érintkezés környékén a vas sók színezték a tojás héját. Lényeges számunkra, hogy nem tyúk tojását találtuk meg, hanem kanalasgémét 25 (Platalea leucorodia L.). A kanalasgém tojása 65—75 mm hosszú, 42—47 mm átmérőjű. 26 Május közepe táján költ ez a madár 27 , így a lelet földbekerülése is erre az időszakra tehető. Kérdés, véletlenül, vagy tudatosan választottak vízimadár tojást az elásásra? A XII— XIII. században, mint okleveles adatokból tudjuk, a Balaton Sármellék magasságáig ért még föl a Hévízi völgyben 28 , kanalasgém fészkelésére alkalmas terület e tájon, a parti nádasokban kereshető csak. A későbbiekben szóbakerülő kis, dobogói árpádkori teleptől 8 km távolságban gyűjthettek csak a felhasznált tojást. Meg kell jegyeznünk, hogy a múlt században is, amikor a vízimadarak még tömegesen fészkeltek, tojásuk szinte népélelmezési cikknek számított 29 , sokkal inkább így lehetett ez az Árpádkorban. Nem gondolhatunk tehát arra, hogy kizárólag az elásott kanalasgém tojás kedvéért tették meg ezt a jelentékeny utat. Ugyanakkor a vízimadárral kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a bronzkortól kezdve igen gyakori az 5. A Keszthely-dobogói XII — XIII. századi edény fenékbélyege. 5. Bodenstempel des Geschirrs von Keszthely-Dobogó aus den Jahrhunderten 12 — 13. 5. La marque de fond du pot datant du XII e ou du XIII e siècle, trouvé à Dobogó-Keszthely. 5. Клеймо на дне горшка ХЦ — XIII вв. из Кестхейя — Добого. 4. A Keszthely-dobogói XII — XIII. századi edény fenékbélyege. 4. Bodenstempel des Geschirrs von Keszthely-Dobogó aus den Jahrhunderten 12—13. 4. La marque de fond du pot datant du XIL e ou du XIII e siècle, touvé à Dobogó-Keszthely. 4. Клеймо на дне горшка XII — XIII. вв. из Кестхейя — Добого. ábrázolása 30 , mivel napszimbólumnak tekintették ezt a madarat 31 . Sok példával igazolható ez. Figyelmet érdemel egy csehországi késővaskori lelet, melyet F. A. Scheltema közöl 32 . Négyküllős napkerék közepén kis edényből négy madár eszik, a kerék szélén további négy madár áll. Mindezt összevetve tudatosságot látunk abban, hogy a XII— XIII. században vízimadár tojását választották babonás cselekmény tárgyául. Ipolyi Arnold rámutatott már a különböző népeknél élő ősi mondára, hogy a világ tojásból keletkezett 33 . MariaLioba Lechner részletesebben foglalkozik a kérdéssel és kimutatja, a különböző helyen és népeknél megtalálható mítosz közös magja az, hogy a tojás az élet forrása és minden létező eredete 34 . Mivel a tojásból keletkezik az élet, a tojás az újjászületés, feltámadás jelképe, de termékenységi szimbólum is 35 . A dobogói lelettel kapcsolatban elesik a szepulchrális gondolatkör, melyet wormsi római szarkofágban talált festett lúdtojásokkal kapcsolatban részletesen tárgyal számos analógia említésével Maria-Lioba Lechner említett dolgozatában. A magyarországi gazdag anyagot természetesen nem ismerheti. Ezzel kapcsolatban csak a vörsi langobard temető vörös festésű tojására 36 és az avar sírok karcolt tojásaira utalunk 37 itt. Egyetlen megjegyzésünk csupán az, hogy a sírba helyezett tojásnak etnikumjelző szerepet nem tulajdoníthatunk. A tojás említett termékenységi szimbóluma érdekesebb most számunkra. Ismeretes, hogy a tojás, mint a termékenység közvetítője, fontos szerepet játszik a termés-, és állatvarázslatokban 38 . Az ezzel kapcsolatos hatalmas anyagból a dobogói lelethez hasonló adatokat foglaljuk össze a kö57
