A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
végződik. Külső felületén mélyen bekarcolt spirálvonal díszítés látható. Az edény talpának közepén kör alakú fenékbélyeg helyezkedik el, melynek legnagyobb átmérője 6 cm. Három koncentrikus kör között egyenlőszárú, álló (görög) keresztet látunk, melynek szárai érintik a belső kört. A kereszt szárai által határolt körcikkek közepén egy-egy 0,2 cm átmérőjű pont dudorodik ki. A belső körgyűrűben sűrűbb, a külsőben ritkább vonalkázás figyelhető meg (4., 5. kép) A későbbiekben részletesen foglalkozunk még ezzel az edénnyel, itt kell viszont említenünk párhuzamait, hogy a lelet korát meghatározhassuk. A keszthely-dobogói edény legközelebbi analógiáit Zalaváron találjuk meg, ahol a jellegzetes peremkiképzés és a tölcséres nyak több darabnál is mutatkozik. Cs. Sós Ágnes a XI. századra teszi ezek korát 9 . Az analógiák sorában említhetjük azokat az edénytöredékeket is, melyeket Fülep Ferenc tálát Pécsen, egy római sírkamrát kitöltő törmelékanyagban. A dobogói edényhez hasonó pédányokat Fülep a XI— XII. századra datálja 10 . Szabó Kálmán is közöl egy, a miénkhez hasonló cserépfazekat Kecskemétről, melyet cserépbográcsok 11 társaságában találtak. Szabó Kálmán szerint a XII— XIII. század ennek kora 12 . Egy pécsi edényperemet, amely közeli rokona a dobogói darabnak, Parádi Nándor XIII. századinak határoz meg 13 . A budai vár egyik kútjából is került elő darabunkkal párhuzamba hozható, XIII. századi edény 14 . A budai vár XIII. századi leletanyagában is van a dobogói edénnyel rokon kerámia 15 . A hasonló, szórványos cserkúti fazekat 1 " Höllrigl József fejlett peremkiképzése alapján az Árpádkor végére, vagy valamivel későbbi időre keltezi 17 . Az analógiák sorában említhetjük azt a cserépfazekat is, melyet Méri István talált Tiszalök-rázomi ásatása során, az Árpádkorra téve annak korát 18 . A dobogói fazék párhuzamainak felsorolásából láttuk, hogy az árpádkori kerámiánk korhatározása, kü3. XII —XIII. századi fazék, Keszthely-Dobogóról. 3. Topf von Keszthely-Dobogó aus den Jahrhunderten 12 — 13. 3. Pot datant du XII e ou du XIII e siècle, trouvé à Dobogó-Keszthely, 3. Горшок XII — XIII. вв. из Кестхейя — Добого. 56 2. A lelet in situ. 2. Das Bild in situ. 2. Les fouilles in situ. 2. Раскопки. lönösen a nem rétegből kikerült példányok esetében csak tágabb időhatárokon belül lehetséges. Mivel az analógiák zöme az Árpádkor késői szakaszára keltezhető, a dobogói edény korát a XII— XIII. századra tehetjük, némileg módosítva korábbi nézetünket. 19 Első pillanatban is látszott, hogy valamilyen babonás eljárás érdekes emléke a szóbanforgó edény és tartalma. Nem lényegtelen megjegyeznünk, hogy az edényt új, használatlan állapotban alkalmazták erre a célra. Az új edény szerepe különböző, ma is élő babonákban, közismert 20 . A fazék külső felületét, főleg a talajszinthez közelebb eső fenék részt eléggé megviselte a fagy, ép részein azonban tüzelésnyomok nem figyelhetők meg. A külső felületbe karcolt spirálvonal díszítés élein sem tapasztalható kopás, az edényen több helyen is található, készítés közben keletkezett ujjnyomok redői is kopásmentesek. A lelet gödörben került elő. Makkay János mutatott rá 21 , hogy a termékenységisteneknek rendezett áldozatok helyéül azért választották a gödröket az őskorban, mert gödrök voltak az élelemtárolók is. Ossarnban feltárt egyik későrézkori gödörben talált kb. 30 kg megszenesedett búza 22 nyilván gabonaáldozat, tehát termékenységáldozat maradványa. A görögök áldozati gödréről Homérosz ad jó leírást 23 . A gödör és termékenységáldozat korábbi kapcsolata a babonákban őrződött meg. Ezzel kapcsolatban a zalaegerszegi Állami Levéltár egy új szerzeményű, közöletlen kéziratát említhetjük 24 , melybe a következőket jegyezték be 1790 táján: „Hogy az méhek egész esztendőben gazdagok legyenek és ki telelyenek. Karátson napján egy rákot fogj és egy új fazékba bé fedvén új fedővel a rákot ted az fazékba fed bé és vasoraly az minden ételedből az asztalodrul azon fazékba egy kitsit vess
