A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sági Károly: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei
Árpád-kori varázslás régészeti emlékei Ismeretes, hogy a posztglaciális időben kialakult Balaton 1 kiterjedése jóval nagyobb volt, a mai tóénál. A Balaton legnagyobb kiterjedését László Gábor 2 és Cholnoky Jenő 3 nyomán ismerjük. A Keszthelyi-, és Zalavári hátak közt fekvő észak-déli irányú völgyben a mai Egregy magasságáig ért eredetileg a tó vize. Az öbölrész északi része már a neolitikum előtt eltőzegesedett. 4 Itt, Keszthely és Cserszegtomaj határának találkozásánál, a tőzeg keleti peremén emelkedik az Alsóés Felsődobogó domb. A Dobogó és közvetlen környéke ismert régészeti lelőhely 5 , ahol a neolitikummal kezdődő temetkezési és települési jelenségekkel találkozunk. Valószínűleg azért sűrűsödnek itt össze a különböző korok emlékei, mert a Hévízi völgy középkori oklevelekben Hosszúsár 6 néven ismert tőzeges völgyén átjáró vezetett a mai Egregy irányába. A Dobogó domb keleti lábánál, a Keszthely—zalaszántói, és Cserszegtomaj —hévízi utak által határolt szántóföld északi részén 1955 és 1962 között nagyobb római temetőt tártunk fel. 7 A római temető szélén IX. századi sírok kerültek elő. A IX. században ismerték tehát a római temetőt, valami itteni kisebb település halottait a római temetőhöz igazodva temette még el. A római temető feltárása során árpádkori települési jelenségeket is találtunk. Előkerült egy tüzelőgödör (1. kép, A), egy kemencemaradvány (1. kép, B). Ezektől délnyugatra 50 m-re 150 cm széles, dolomitzuzalékos útnyom csíkját (1. kép, D) figyeltük meg. A tüzelőgödör, kemence és útnyom között, a 83., 84., 88., 92. és 94. számú későrómai sírok közti szabad téren 40 cm átmérőjű, 80 cm mély gödörben fazékkal lefedett tojás és vas szeg került elő (1. kép, C). Ezt a leletet in situ helyzetben a 2. képen mutatjuk be. Röviden említettük már, korát XI— XII. századinak véve. 8 A 42. számú sír területén, 30 cm mélységben talált Zsigmond dénár (CNH II. 125a) későbbi szórvány, amelynek nincs köze a felsoroltakhoz. Egy kis, 50 cm átmérőjű gödröcske is előkerült még (1. kép, E), melyben vaskés, egy árpádkori edényfenék, tüzelésnyomok és szenesült gabonamaradványok voltak. Az alábbiakban az árpádkori települési jelenségekké foglalkozunk, az E. gödör kivételével. Ezt érdekes növénytani leletei miatt külön dolgozzuk fel. (A dolgozattal kapcsolatos értékes segítségéért és tanácsaiért köszönetet kell mondanunk Bakay Kornél és Füzes F. 1. A Keszthely-dobogói ásatás helyszínrajza. 1. Lagenskizze der Ausgrabung von Keszthely-Dobogó. 1. Le site des fouilles à Dobogó-Keszthely. 1. Схема кестхейско-добогоских раскопок. Miklós kollégáknak. A rajzokat Árpás Károly festőművész készítette, akinek munkáját ugyancsak ez úton köszönjük meg.) 1. A TERMÉSVARÁZSLÁS MARADVÁNYAI Mint említettük, 40 cm átmérőjű és 80 cm mély gödörben fazékkal fedett tojás és vas szeg került elő. A barnásvörös színű fazék 21,4 cm magas, szájának átmérője 17,7 cm, talpának átmérője 12,1 cm (3. kép). A széles, laposfenekű, hordó alakú testű edény nyaka tölcséresen szélesedik és gyűrűsen tagolt szájperemben 55
