A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Piller Dezső: Zamárdi község helynevei

lyebb a gödör. Sok csont, kéz, láb, koponya volt a gödörben, féltem arra menni. Édesapám szokta mondani, gyere kislányom, menjünk szántani, ne kelljen mást elhívni. De valahányszor a gödör mellett kellett elmenni, „meg-megborzoztam", úgy féltem a sok csonttól, koponyától." 1964-ben a traktorral vontatott mélyeke megtalálta a középkori temető-fal fundamentumát. Ugyanakkor egy gótikus, sárga homokkőből faragott templomi fülke záróköve is előkerült. A dűlő földjében még középkori sarlókat, lakatot, szőlőmetsző kést, pecsenyesütő villát találtak. Egy jó ökölnyi törökkori kőgolyó is előkerült. 1966 tavaszán lapos- és faragott kövek, vasdarabok, égett gerendavégek, sok törmelék és rengeteg emberi csont került elő. A „csontházat" a templom északi és déli oldala mellett az eke kiforgatta, megtalálta. A szántásban egy ezüst pénzt is találtak 1531-ből. Nagy falu volt Egyházaszamárd. A hamus foltokat letérképezték és a régi falu képe ebből rekonstruálható. Az előkerült leletek a Zamárdi Helytörténeti Múzeumban vannak.

49 Réti dűlő. (112) Szántó és rét a Szovák-sarok átellenében, a tóközi részen. Rétföldi dűlő. Rétiföldek. (69) Első dűlő a falutól délre. ,,Bikres-bokros, sövényes területű volt, —" mondják az öregek. „Rét nem jutott mindenkinek, ahelyett osztották vóna". „Vót azon tüsés fene, minden". E sorok bizonyára a jobbágyfelszabadítás utáni időkre, állapotokra utalnak. Dűlőútjának oldalából az esővíz rendezett sírok csontjait, koponyáit mossa ki. Az utat javító, behúzó tsz-gazdák itt ezüstlapocskákat, bronzkarikát, rozsdaette vas maradványait találták meg. Arrább bronz melldíszt és kék gyöngyöt találtak. A dűlő keleti felén, közel az Endrédi úthoz, a gépi eke lyukas örlőkövet fordított ki a barázdából. A Kiliti-országút hajdan errefelé vezetett keresztül. (HZtM. 1964) (Balm. 1964)

50 Rév csárdai dűlő. (53) Nyirkos homokföldek az István út déli oldalán, a Rév-csárda felé. Nyugati végéből a 20-as években két nagyobb vasgolyó került elő, amiket a csikók rúgtak ki a gyep alól. A két ágyúgolyó egy emberöltőn át, mint nehezék lógott a fújtatón, Pusztai János kovácsműhelyében, mígnem az iskolai gyűjteménybe került. (ZHtM.) Sáfránykert. Sáfránkert. Sáfránykerti dűlő. (149) A Pusztai dűlő eredeti neve. Földje a fennsíkról, — a régi falu helyétől — a völgybe húzódik. A völgy szélén a földméréskor (1857) párholdas darab maradt meg. Ezt a maradék földet apró parcellákra osztották fel, hogy többnek jusson belőle. Ezeken a kis parcellákon még a múlt században is sáfrányt termesztettek. „Sárga virágszirmait megszárogatva, szép színt adott a levesnek" — mondják az öregek. A Sáfránykert gyepes oldaláról ősemberi csiszolókődarab került elő. (ZHtM. 1964)

51 Sós dűlő. (103) A tóközi út baloldalán levő kitűnő szántó neve. Egyrészén öntözéses kertészetet rendeztek be. Régebben Sós nevű cselédek is laktak Tóközön. Talán itt kell keresnünk a név eredetét. Szépszeg. (84) A Kútvölgyi dűlő és a Kiliti-úti dűlő keleti része. Fátlan, szép egyenes tábla, ezért nevezik Szépszegnek. Szilasi dűlő. (92) Az endrédi határban fekszik, de a zamárdi tsz-hez került csere folytán. A bocsidai részen adtak helyette földeket. Régen nagy szilfák álltak e helyen. Egyik fa odvába beleesett a kaszakő, mikor a fára feltették. Négy gyermek is elfért benne, amíg a kaszakövet keresték. Szovák-sarok. (111) A Bocsidáig benyúló tóközi szántó. A Szovák család bérelte. A szántó csücskében kövült agancsdarabokat találtak. Szőllők alja. Szőllők aj ja. (57) Szántó a Szőllőgyepű nyugati oldalán kívül, szemben az Ács-tanyával. Erdejét a múlt század elején vágták ki. Temető-dűlő. (102) A tóközi temető mögött elterülő szántó. Temető dűlő. (121) Szántódon a pusztától délre húzódik. Sarkában van a temető. A tábla hajlatában egy ősi útvonal vezetett Kőröshegy irányában. Szárazságban e sávon kiég a növényzet. Tóközi dűlő. (113) A pusztától délre terül el. Kitűnő termőföld. Töreki dűlő. (114) A cinegei úttól keletre, a volt halastóra dől. Vadkacsa dűlő. (101) A Temető dűlő északi része, mely a Vadkacsa csárdáig húzódik. Zsidóirtás. Zsidófőd. (131) Lejtős szántó a Csikászó előtt. Zsidó bérlő vette meg és termeltette ki az erdőt. Száz éve szántó. Szőlők: Buhinvölgy. Bujinvölgy. Bujivőgy. (62) A Komlós balraforduló zugvölgye. Sűrűjében bújtak el a régi fiatalok a katonafogás elől. „Akkor úgy vebuláták, fogták a katonákat." Veszprémben is van Buhinvölgy. Talán egy veszprémi szőlősgazdával került ide e név.

52 Katykó. Katyuka. (64) Zugvölgy a Szőllőlap nyugati végén, régi pincékkel. (Katykó = behajlított kar-formát, „katykaringós" völgyet jelent.) Kőhegy. (59) Határunk egyik legkiemelkedőbb pontja, a falu nyugati végén. Minden oldalát szőlők borítják. Tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a Balaton felé. A tihanyi félszigetbe szinte „belelátni". Legmagasabb pontján állott az apátsági szőlők présháza. A pincegazdaság híres volt zamatos „zöldszilváni" boráról. Szőlőkultúrája a rómaiak idejéig nyúlik vissza. Földjéből csiszolt kőeszközök kerültek elő. (Balm. 1930, ZHtM. 1962)

53 Öreghegy. (61) A Szőllőlap mindkét oldala. Földjét a megtelepült jobbágyok törték fel az 1741. évi betelepítés után. Itt még 200 éves pincéket és régi berendezéseket is találhatunk. Innen igen régi pincekulcs és égetett tűzláb került elő. (HZtM. 1950) Pincelap. (60) L. Öreghegy. Pusztai dűlő. Részben szőlő. L. Pusztai dűlő. Rétföldi dűlő. Részben szőlő. L. Rétiföldek. Rigó. (63) A Buhinvölgy feletti, régi szőlőhegy. A rigók sokszor megdézsmálták az érőfélben levő szőlőt. Itt volt a pincéje Kéri Panninak, — közel az erdőhöz, — ahol sokszor megfordultak a somogyi betyárok. Szőlőlap. L. Pincelap. Gyümölcsösök: Almás, Almáskert. (45) A szántódi Kápolnadomb keleti alja. Almafái kipusztulóban vannak. Kaszáló. Barackos. Borocos. A Kápolnadomb teteje, melyet a sárgabarackkal ültettek be. Néhány fája tengődik a gyepen, a többi kipusztult. Kaszáló. Diós. A Kápolnadomb tetején diófák állottak, mielőtt barackkal beültették. A tető régi neve Diós. Gyümölcsös. (109) 12 holdas gyümölcsös, barack, cseresznye, meggy, Tóköz keleti oldalán. Alját szántják. Gyümölcsös alja. Gyümölcsös ajja. L. Almáskert.

54 Körtés. A Kápolnadomb oldala, körtefákkal beültetve. Termését a gyerekek dézsmálják. Szilvás. (43) Szántód északi oldalán levő gyümölcsös. Az új műút szeli ketté. Fái kedvező évjáratban rekordtermést adnak. VI. RÉTEK, LEGELŐK, KASZÁLÓK Almáskert. Almás. L. Gyümölcsösök címszó alatt. Berek. Általában Szántódi berek. Berek. Általában Tóközi berek. Bozótság legelő. (94) A Tóközi berek bokros-nádas területe a század elején és a lecsapolás előtti időben.

55 Bozótság. (106) Ugyanaz, mint fenti, de ettől délebbre. Brettyó. (55) A Szántódi berek egy része, melyet az 1923-as földreform idején osztottak ki a zamárdiaknak. Ekkor mondták a népek :,,Vizet mértek föld helyett ! ' ' Rezi György tekintélyes zamárdi gazda, ekkor nevezte el a békák brekegéséről az egészet Brettyónak. Csapás, mint legelő. A Marhacsapást így jelzi egy 1859-es térkép. 304