A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Piller Dezső: Zamárdi község helynevei

a szántódi berek mélyfúrású kútjaiból származó vízzel látja el a községet és a fürdőtelepet. Környékéről szép kilátás nyílik a Balaton északi terére. Zamárdi-Felső. (34) Szélesen elhúzódó nyaralótelep és vasútállomás a fürdőtelep keleti részén. Gyepes, vadnyárfaligetes, borókával felvert házhelyi rohamosan beépülnek. Zamárdi vasútállomás. Az egész település legforgalmasabb pontja. Az állomás széles előterét a fiatalság korzóként használja. V. SZÁNTÓK, SZŐLŐK, GYÜMÖLCSÖSÖK Szántók : Arany kúti dűlő. (115) Tóközpuszta déli dűlője. A dűlőút szélén gémeskút állt, vize állandóan folyt ki a rétre. Nevét onnan kapta, hogy ,,vize aranyat ért". Mások szerint a kútban aranykincs volt elásva. A kút elpusztult. Fakadékos gödre még látszik. Állási dűlő. (123) Az Árpáskerttől délre terül el, a római-kori útnyom mellett. Öreg-fás, ritkuló erdejét 1834-ben vágták ki. Az erdő szélén marhaállás volt a delelő állatok számára. A dűlő útmenti szakaszán az első világháború alatt rómaikori sírt találtak. A leletek egyrésze az apátsághoz került, másrészét az arrajárók elhurcolták. (Kard, korsó, csontváz, pénzek) Árkosúti dűlő. (74) Árkosúti földek, Árkosút néven is szerepel. A Kertaljai földek déli vége, melyen a Kiliti-országút vezetett a kútvölgyi híd felé. Árkát a csapadékvíz sokszor kimosta. Innen származik a neve. Az út nyoma a szántásokon ma is látható. Árpáskert. (46) Jó földű dűlő Szántód közelében. Az apátság árpát termeltetett benne, mely ha szép fehéren megmaradt, „elment" sörárpának. Régebben „Margit-lak" nevű ház állt rajta. A táblán római pénzt és — a hagyomány szerint — egy „aranykanalat" is találtak. (ZHtM.)

35 Bazsitanyai dűlő. (47) 32 holdas tábla volt a Kőhegy északi lábánál. Tóth Rudolf kántortanító tulajdonát képezte, aki innen Bazsiba költözött. A tábla Balatonra néző, magas partjait őskori emberek ülték meg. A szántásokon csont- és cseréptöredékek sokasága látható. A tábla közepén, hamus földben, cserépkorsóban elrejtett ezüstdénárok kerültek elő 1961-ben. Az érmék Mária királyné idejéből valók. A leletből 133 db pénz az iskola gyűjteményébe, innen a keszthelyi Balaton Múzeumba, majd a Nemzeti Múzeumba került. (Kertész József és Friesz Lajos adománya.) A többi pénzt a találók elosztogatták. Bocsidai dűlő. (116) Két árok közötti rét és szántó a bocsidai híd közelében. Környékéről 84 kg-os, kétoldalán használt morzsoló-örlőkő került elő 1964. őszén, szántáskor. (ZHtM) Borzas. (70) A Csapási dűlő keleti vége, melyet a földibodza vert fel. Legkésőbben itt irtották ki az erdőt. (1848) Arácsy József gyermekkorában erre járt öregapjával. Öregapja ezt mondta neki: „Fiam, ez nem volt más, mint tüskés, bozótos hely, őzek tanyája." Az endrédi út építésekcr (1931 körül) az útszélen régi csárda romjait tárták fel. Állítólag egy korsó aranypénzt is találtak, de a munkavezető azt elvitte. A dűlő déli felén, az útpartban ősi lakógödör és kis kemence maradványai tűntek elő, 1964-ben. Közelében, a szántás tetejénfinomancsiszolt kőeszközt találtak. (ZHtM.)

36 Bozótszél. (95) Irtásföldek neve a tóközi szélen. Csapási dűlő. (68) A második dűlő a falutól délre. A Marhacsapástól indul kelet felé. Jórésze szőlő.

37 Csikaszai dűlő. (129) A Csikászó-völgy keleti felén, a csikászói kúttal szemben levő szántókat nevezik így. Jó, de vadkáros termőföldek. Diászói dűlő. Déli lejtésű szántók és szőlők voltak a Diászóvölgy északi oldalán. Neve 1847-es iratokban szerepel.

38 Endrédi határra dűlő. (88) A dűlőt az endrédi földektől régebben széles, gyepes út választotta el. Az utat az endrédiek és zamárdiak évenként felváltva kaszálták. Ma már csak keskeny út van a régi csapás helyén.

39 Endrédi útra. (dűlő) A Kútvölgy déli végében levő szántókat nevezi így egy 1859-es térkép.

40 Följárói dűlő. (83) Följáró. Feljárói dűlő. A Foki—Szemesi postaút ezen kanyarodott fel a Balaton síkjából a dombtetőre. A kútvölgyi hídon át tartott a falu felé. így kerülte ki a Kútvölgy ingoványos részét. A felkanyarodás nyoma ma is látható.

41 Gyurgyókás. (133) Kőröshegyi szélre dűlő határrész. Útmenti partjaiban gyurgyókák fészkeltek, (gyurgyóka = gyurgyalag, méhekkel élő, színes, mediterránvidéki költöző madár.)

42 Húszhold. (72) Kántori javadalmi föld volt a Kútvölgyben a század elején.

43 Irtásföldek. (93) A múlt század harmincas éveiben kiirtott bozót helye. Juhállás. (49) Birkadelelő volt (1910) a Balaton szélén, a Bácskai-féle kertészet környékén. Kiliti-úti dűlő. (87) A Kiliti-országút vezetett rajta keresztül. Földjéből őrlő- és morzsolókövek kerültek elő. (ZhtM.)

44 Kis-a-kikelet. (82) Északra nyíló kicsiny völgyteknő a Feljárói dűlőben. Egy kis szőlő és pár gyümölcsfa húzódik meg benne. 1957-ben, a szőlő forgatásakor kőgolyó és korommal telt edény került elő. (ZHtM.) A név ritka, érdekes, de származása ismeretlen. Kiskúti dűlő. (118) Szántódon, a Csemetekert szomszédságában terül el. Nevét a réten levő kis forrástól kapta. Kódistelek. (90) Az Endrédi határra dűlő táblának a nyugati, meredekes vége. Alig terem valamit. Régebben (1920) koponyák, embercsontok, edénytöredékek kerültek elő földjéből. A leletek elkallódtak.

45 Komlós dűlő. (124) A Nagy dűlő északi része, mely Komlósvölgyre dűl. À szárazságot hamar megérzi. Kútvölgyi dűlő. (86) A Kútvölgyből szelíden emelkedő dombháton terül el. Lankás nyugati oldalát vaskori nép ülte meg. Az itt élő nép már ezelőtt 4000 évvel házi kohóiban vasat olvasztott. Salakdombjaikat századokon át túrták szét az ekék. „Csörgött az eke, ha itt szántottak és a kapa éle hamar kicsorbult." Salakmezői még sok leletet rejtenek. A dűlőből szarvascsontok, fúvókörték darabjai, piros kavicsok, nagy salakdarabok és öntőminta kerültek elő. (ZHtM. 1963.) Balm, és Kohászati Int. Bp.

46 Lapostelek. (91) Kisebb, egyenes tábla a Vass-diós alatt, az endrédi határban. Zamárdi gazdáké volt, és ma a zamárdi tsz. tulajdonában van. Mesterfőd. (71) L. Húszhold. Kántori javadalom volt.

47 Nagy-a-kikelet. (85) Valamivel nagyobb völgyteknő a Kisa-kikelettől keletre. A régi időben itt verték le a betyárok a ló lábáról a „békót". A név eredete ismeretlen. Nagy dűlő. (128) A Küeshegytől az erdőig húzódik. A vadkároktól sokat szenved. Ebből hasították ki a Pedagógusföldeket. A középkorban ez a nyugati lejtő szőlőterület volt. Negyvenhold. (73) L. Papfőd.

48 Papfőd. Papföld. A plébános javadalmi földjei voltak a Kútvölgy déli felén. Pedagógusföldek. (127) A Nagy dűlőből kihasított 12 holdas, erdőszéli tábla. Újabbkori elnevezés. Kukoricásait a szarvasok, vaddisznók látogatják. Pusztai dűlő. (147) A sáfrány kerti dűlő nyugati része. Közepén, az 1593-ban elpusztult Egyházaszamárd templomromjai helyén állt az uraság pusztája, szalma- és szénakazlaival 1857-ig. Földjét ekkor kiosztották. A tulajdonosok a templom romját eltakarították, fundamentumát kiszedték. A térségen kövek, csontok, cserepek, hamus és vörösre égett foltok jelzik a török pusztítását. A templom oltára helyén emlékkereszt áll. Az idősebbek gyermekkori élményeiket így idézik fel: „A régi templomtól a harmadik föld volt a miénk, — meséli Kertész Józsefné, Horváth Piroska néni, — sokszor elmentem szántáskor teheneket vezetni. Találtunk ottan állkapcsot, lábszárakat, koponyát. Szegény édesapám meg szokott állni és megmutogatta a csontokat". Sebestyén Lajosné, Fehér Margit néni így emlékezik vissza: „Gyermekkoromban sokkal magasabb volt a domb és mé303