A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Baki Ernő. Nyárád földrajzi nevei

s Hosszú-földek; Hosszúfődek; Hosszú; Hosszí 96. Valószínű, hogy az alakjáról kapta az elnevezést. Egy-egy gazda öldje keskeny és így nagyon hosszú parcella. A Szőlő-aljától nyugatra található. „Apámék a Hossziba vettek fődet". Itató 2/b. 1935 előtt a Gyöpön nem volt kút, s délben az állatokat „lehajtották a Bitvára" inni. Ahol nem volt magas a part — kb. 10 méter hosszan — ott rendszeresítették a déli itatásokat. Jegenyés; Nyárfás 8. A Mezőlak felé vezető tagút mindkét oldalára jegenyét ültettek. Ezek a most kb. 30—40 éves fák kiemelkednek a határ északi részéből. ,,A Jegënyésné legetet". Kavics-gödrök ; Kavicsos; Göbécses 26. Nyárád és Borsosgyőr közötti országút jobb oldalán kb. 400 méter hosszan található 4x4 méteres mély gödrök. A belőlük kibányászott kavicsot az építkezéseknél használták fel. Általában víz van bennük. A környékük bokros, sásas. ,,A Kavicsgödrökné sok a bébic". Kenderföldek; Kenderfődek; Kenderes 48. Az 1830-as 1840-es évek során a termelésben az ipari növények közül az első helyet a kender foglalta el. Volt a határban 50 holdnyi terület, amely kiválóan alkalmas volt a kender termelésére. Akinek itt volt földje az csak kendert vetett bele. Kis-Berek; Kisbérek 5. A Bitva jobb partján húzódó, a mihályházi határral érintkező szántó. Régebben nem művelték, mert a Bitva szabályozása előtt mindig elöntötte. Akkor nádas, sásas volt. Ma kiváló minőségű termőtalaj, csak egy-egy kisebb részén újul ki évről évre a sás. Kis-Haraszt; Kisharaszt 116. A Haraszt nevű szántótól csak egy út választja el. Ma a Bogarászó névvel ellátott határrészhez tartozik. Kisharaszt-alja; Kisharasztajja 117. Az előbbi szántó melletti lapos rét. Kis-Tíma; Kistíma 7. Tíma pusztával határos szántó. A Kis-Berek és tímai határ között terül el. 1945 előtt Tímához tartozott és egy ember tulajdonában volt. Kócs-tag; Kócstag 6. Két Kovács nevezetű testvér földje egymás mellett volt. A testvéreket Kócsoknak csúfolták. Valószínűleg innét kaphatta a tag — amely a Kis-Berek déli részét foglalja magába — a nevét. Koldus-telek ; Kódustelek; Kódistelek 22. A határ keleti részén elterülő nagyon rossz minőségű földek. A terméshozamuk rossz volt, tulajdonosaik elszegényedtek. „Ismét napkeletnek a Kódisteleki Dűlőben..." (1808. Határjárás, Veszprémi levéltár.) Körtélyes; Körtéles 16. A határrendezéselőtt Pápadereske és Nyárád között levő major. A határrendezés során Dereskéhez csatolták. (1932) Lakói beköltöztek a környező falvakba, az épületeket lebontották s a helyén most szántó van, ami a major nevét viseli. A területén ma is áll egy árulkodó vadkörtefa, ami jelzi a névadás irányát. Körtélyesi-dűlő; Kötélyesdüllő ; Körtéles 17. A fentebb leírt majorral érintkező dűlők neve. Ezek a földek is a majorhoz tartoztak. Adatközlőim a tulajdonos nevére nem emlékeznek. Körtélyesi út ; Körtélesiut 18. Az országúttól a majorhoz vezető út. Kües-határ; Köveshatár 119. A Berek Mihályházával érintkező széle. Lankás 52. A gödör aljai szántók egyre alacsonyodó, lejtő részét nevezik így. „A Lankásná dűt fő a szekér". Lap 73. A Menyszent mellett levő egészen laposfekvésű rét. Gyakran víz borítja, csak ritkán lehet lekaszálni és felgyűjteni a szénát. „Nagy szárasság van, mer lëhet a Lapon dógozni". Lap-rét; Laprit 54. Az előbb leírt területet nevezik így, de a levéltári anyagban a Laptól délre levő árok melletti füves területet nevezték így. „Mégis azon árok mentében a Lap-Réteken..." (1824. III. 167. Határjárás, Veszprémi levéltár.) Legelő; Rét, Rit; Gyöp 1. A falutól északra elterülő nagykiterjedésű közös tulajdonban levő legelő. Régebben szántó volt és egyénileg művelték. Kis parcellákból állt. amit ma is bizonyít a barázdák helye. Főleg káposztát termeltek benne, s ezért Káposztás-kertnek nevezték. A lakosság az állattartáshoz kevés legelővel rendelkezett, ezért az 1890—1900-as évek között megegyeztek, hogy közösen bevetik és legelőnek használják. Mindenki a bevitt terület nagyságának megfelelő arányban hajthatott ki jószágot. „Ma a Legelőn tüskét böknek". „Az idén korán kihajtottak a Gyöpre". Ligetes-erdő ; Ligeteserdö 34. A Sűrű és az Öreg-Malom közti terület neve. Régebben ritka erdő volt itt. A fák között nagy üres területek, úgynevezett ligetek voltak. „Folyvást napkelet felé a régi és uj ut között menvén, és felszélről a Nyárádi Ligetes Erdőn található régi nagy hallmok. .." (1824. III. 160. Határlevél, Veszprémi levéltár.) Lótilos 46. A Hársas-gyöp mellett levő réten a lovak legeltetése tilos volt. Valószínű ennek következménye e név is. „A szántóföldek között lévő határuton 134 ölre a Nyárádi Ló-tilos szerű legelő gyepen a lovak legeltetése tilos!" (1824. III. 160. Határlevél, Veszprémi levéltár.) Lovas-kút ; Lóskut 84. A Páskomban Lovas Zoltán erdeje szélénél levő kutat nevezik így. 1880 körül ásták. „Díbe a Lóskutná itatunk". Lovaskuti-dülő; Lóskutidüllő 86. A kúttól északra és nyugatra elterülő szántók neve. „Ma a Lóskutidüllőbe dógozunk". Major; Telep 80. Az 1957-ben alakult „Aranykalász Termelőszövetkezet" telepe. A falutól kb. 2 kilométer távolságban levő gazdasági épületek. Itt van a termelőszövetkezet gépparkja és állatállományának 80%-a. „A Telepen ë fába belevágott a villám". Malom-tag; Malomtag 30. A két malom között, a Bitva bal partján elterülő szántók. Sovány, rossz földjében nem terem meg semmi. „A Malomtagba nem terëm mëg még a kukorica sëm". Malmok-közt ; Malomokközt 29. A Bitva jobb partján levő kaszálók neve. „Az idén a Malmokköszt jó sargyu terëm". Malomuti-dülő; Malomutidüllő 31. Szántók az ÖregMalomhoz vezető út mellett. „Ma a Maloutidüllőbe kapájjatok!" Márka-rét; Márkarit 50. A falutól délre található kaszáló hely. A dereskei határral érintkezik. Márka-híd; Márkahid 51. Hosszú időn keresztül csak fahídon jártak át a Holt-Bitván. Később építettek egy kőhidat, amely ma is megvan, de szakadozott, elhanyagolt állapotban. Ezen a hídon kell átmenni a Márka-rétekre. „A szénává ledűtt a Márkahidrú". Menyszent; Mintszent 72. A Gödör és Páskom közti terület. Megosztva szántó és erdő. Erdejének még az említése is babonás félelmet vált ki az emberekből. Lábukat sem merik betenni ide, mert a hagyomány szerint az 1900-as évek körül „elnyelt" egy tehenet. Az állat legelni tévedt erre, s többet ki sem tudott jönni. Mocsaras, ingoványos talaján elsüllyedt. j\ nép hiedelme még a favágókat is távol tartja e helytől. Ők is csak az erdő széléig merészkednek. Menyszent-lap ; Mintszentlap 71. Az előbb meghatározott terület közepén egy kis névtelen forrás, s a körülötte levő sásas, nádas kaszáló. „A Mintszentlapon erohatt a sargyu". Mihályházi út ; Mihályháziut 107. A szomszédos Mihályházával ez a kocsiút köti össze Nyárádot. „A Miháházai utná kaszának". Nagy-Berek ; Nagyberek; Nabberek 3. L. Berek! „A jobbágyoktól elvett Nagy Berki Düllőbeni fődek helyett..." (1837. Úrbéri Panaszos Per, Veszprémi levéltár.) Nagy Gergely-rétek; Naggergő-ritek; Naggergi ritek 55. Nagy Gergely egy tagban levő kaszálója a Gödörben. „A Naggergi ritekné látták a görényt". Nagy-tó; Nattó 77. Laposfekvésű szántó, nedves időjárás esetén víz alatt áll. „A Nattóná megin kiveszett a búza". Nyárád I. A község neve. Új- és Ó-faluból áll. Nyárág. Narag vocata, (1347, Anjouk okrnt. v, 102.) Nyarrad, 294