A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Baki Ernő. Nyárád földrajzi nevei

Nyaragh. Jelentékeny hely volt, 1488-ban, mint Kencstartó István birtoka szerepel. (Csánki Dezső : Magyarország történeti földrajza 1897.) ,,Mi ugy tartyuk, Nyárád ámbár két utczábul légyen, csak egy hellység". (Úrbéri Panaszos Per 1842. T. 29. Veszprémi Levéltár.) Öreg-Haraszt; Öregharaszt 108. ,,Az Öregharaszt alsó irányábu..." Öreg-Malom; Öregmalom 40. L. Alsó-Malom! Pap-tag; Paptag 95. A falutól délkeletre található, 114 holdnyi terület, mely a katolikus egyház birtoka volt. Fele legelő, a másik fele a falu legjobb minőségű földjei közé tartozik. Ma a termelőszövetkezet tulajdonát képezi. ,,A Paptagba fociznak a gyerekek". Páskom; Páskom 82. Régen erdővel borított terület volt, amit a disznók legeltetésére használtak. Egy részét kiirtották és ma szántó. Bővebben Alsó-Disznópáskom! Petend 114. 1911-ig tartozott Nyaradhoz; ekkor a birtokrendezés során Mihályházához csatolták. Csak néhány házból és gazdasági épületből álló major. A majort körülvevő szántót is így nevezik. Petend-Mihályházi út; Petendiut 113. Petenden át Mihály házára vezető kocsiút. Podár 66. Közvetlenül a falu déli határánál van Podár major. A vele szomszédos földeket is így nevezik. „Podáron jól dogozik a bulgár, igaz a podári fődek nagyon jók". Podári-rétek ; Podáriritek 65. Kaszálók Podár keleti szélénél. ,,A Podáririteken termett ez a jó széna?" Podári út; Podáriut 67. Godenán, s a gödri földeken vezet át az út Podárra. Tavasszal és ősszel gyakran járhatatlan, mert az itt folyó Ér elönti. Sokszor derékig érő víz fedi. Proletár 15. Böröczmajortól keletre található. 1920 előtt Tímához tartozott és egy Hollán nevű úr tulajdonába tartozott. Az 1919-es földosztás során a nincstelenek ezeket a rosszminőségü földeket kapták. Ha egy kicsit szárazabb az időjárás, akkor ,,kiég" belőle a növény. ,,A Proletárba megin sárgul a búza". Rét-föld; Rétfőd; Ritfőd 53. A Podári út mellett jobbról, a falutól 500 méterre található szántók. Korábban legelő volt. Ma még nehéz művelni, mert csak néhány éve szántották fel, s a nagymennyiségű gazt még nem tudták kiirtani. ,,A Ritfődeken kiviritott a repce". Reptér; Röptér 21. Borsosgyőr-felőli fődek. 1911 óta Borsosgyőrhöz tartozó, 15—20 holdnyi szántó. Korábban legelő volt, melyet a háború előtt katonai kiképzésre, a háború éveiben pedig repülőtérnek használtak. Ez az elnevezés kihaló félben van. Sás-tó; Sástó 44. A Sűrű és a Bitva közti szántó. Szabályozás előtt a folyó gyakran elöntötte, s kisebb tóvá duzzasztotta. Nyáron ugyan kiszárad, de a nádas, bozótos sose tűnik el róla. ,,A Sástó megin úszik". Sástói-dülö; Sástóidüllő 45. L. Sás-tó! Séd 13. Délkelet irányú és lejtésű árok. Csak a nagyobb esőzések, vagy hóolvadás idején van benne víz. ,,A Nyárádi Séd árok menti földek között lévő Határuton..." (1824. III. 160. Határlevél, Veszprémi levéltár.) Sédr e-dülő ; Sédi düllő 14. ,,A nyárádi Séd Dűlő mentén..." (1824. III. 160. Határlevél, Veszprémi levéltár.) Sűrű, 35. Sás-tó mellett kisebb, mintegy 0,5 holdnyi erdő. Hosszú, vékony nyárfák sűrűn állnak egymás mellett, mert az ültetés után sajnálták kiirtani. A környéken levő szántókat is így nevezik. ,,A Sűrű bokros, erdős rész vót. Legelőnek használták. Ëccër az agyagos ódóba e na lukba lëszakatt ë tehén. A zőriző kíváncsi vót és ekezdëtt ásnyi. Ë vasfazëkat tálát, ami tele vót ezüsttel. Akkora érték vót,hogy miután kicsinyenkin bevátották, meggazdagodtak. Ökröket, fődet, vettek. Ezért uj gazdáknak neveszték őket. Asztán több helën is kerestek, de nem talátak több pinszt". Szálas; Szálos 63. A Falu-tag és a dereskei rétek között elterülő erdő. Általában hosszú, egyenes szálfák találhatók benne. ,,A Szálasru hosztad észt a szip fát?" Szőlő alja; Szőllőajja 103. A Szőlő hegytől nyugatra levő kaszáló. Lapos terület: ennek völgyében folyik az Ér. Szőlő-hegy ; Szőllőhegy; Szőllő 105. A Szőlő alja és a falu közti domb nyugatra lejt. Az 1880-as években egész területét szőlő borította, de később elhanyagolták. A régi írásos feljegyzések is emlegetik, hogy a Szőlő-hegy elhanyagolt. Déli részén ma is szőlő terem. (IIa Bálint—Kovacsics József. Veszprém-m. Helytörténeti Lexikon.) Tag 91. A Csertető és Páskom között levő szántó. Telep 15. L. Major! Tima; Téma; Tima 19. Már 1678-ban találkozunk e pusztát jelölő névvel. Mindössze egy kastélyból és néhány gazdasági épületből áll. A hozzátartozott szántót is így nevezték. (1678. IX. 20. 133. Határjárás, Veszprémi levéltár.) Tormás 99. A Hosszi és a Csertető közti szántó. „Ma a Tormásba dógozunk". Varjas 11. A Kis-Berek és Tima között szántott terület. „Ismét napnyugatra Timai földektől egy árok mentén a Varjas düllőben..." (1808. Határozás II. 74., Veszprémi levéltár.) Varjuvölgy 93. Dabrony és a Szalóki út között található major volt. 1910-ig Nyaradhoz tartozott. Azóta Dabronyhoz. Korábban néhány épület állt itt, melyek tönkrementek. Ma már nyoma sincs a majornak. Vitéz-kút; Vitézkút 70. A Vitéz-telek végében levő kút. Vitéz-telek; Vitéztelek 59. Az első világháborúban Német Károly vitézséget szerzett. Jutalmul ezeket a földeket kapta s róla Vitéz-teleknek nevezték el. Udvar-domb ; Udvardomb 76. Dombos szántó a Paptag és a Páskom között. ,,Az Udvardombon gyümőcsöst telepitettek". Udvardomb alja; Udvardombajja 74. Az előbbi szántók melletti laposfekvésű rét neve. Zsellér-tag; Zsellér tag 20. Szántó. Az 1945-ös földosztás során itt kaptak földet a zsellérek. Zuggó 42. Az Öreg-Malomtól délre, a Bitván egy leereszthető és felemelhető zsilip van. Nyáron, amikor kevés a víz, itt gyűlik össze a malom hajtásához szükséges vízmennyiség. ,,a Hársas malom Zuggaja irányáig rendes alakban, innen a Zuggónak keresztül..." (1861. Egyezség. VII. Veszprémi levéltár.) Zuggó árok; Zuggóárok 43. A márkái réteknél egy árok, ami összeköttetésben van a folyóval. Ebbe folyik a Zuggóból kiömlő felesleges víz. ,,A Zuggóárokná a Márkán..." (1910. Kataszteri leírás. Nyárád. Községi Tanács VB.) V. A mai nyelvhasználatban már nem élő nevek : E névanyaggal a Veszprémi Állami Levéltárban találkoztam. Határjárások, úrbéri panaszos perek és térképek tették lehetővé közlésüket. Itt sorolom fel azokat a neveket is, amelyeket a területrendezés során a szomszédos falvakhoz csatoltak. A kihalt nevek előtt egy t jel van. Antfa 1910-ig a községhez tartozó major. Néhány lakóházból és gazdasági épületből állt. Lakói főleg állattenyésztéssel foglalkoztak, hisz ehhez kedvező lehetőséget nyújtott a körülöttük elterülő erdő. Az 1910-es területrendezés során Dabronyhoz csatolták. (1824. III. 160. Határlevél. Veszprémi levéltár.) t Bánom-telek Szántó, az 1824. III. 167-es Határ Levél tesz említést róla. (Veszprémi levéltár) t Bial-rét 1824. III. 167. Határ Levél. (Veszprémi levéltár) t Bodán-kút 1824. III. 167. Határ Levél. (Veszprémi levéltár) t Bodánkuti-dűlő 1924. III. 167. Határ Levél. (Veszprémi levéltár) 295