A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Baki Ernő. Nyárád földrajzi nevei

különböző ásványi anyagok miatt büdös. Mások szerint kb. az 1860-as években egy döglött macskát húztak ki belőle, s a szagát akkor kapta. „A Büdöskutbú ne igya!" Büdöskúti-dűlő; Büdöskuti düllő 78. A fentebb leirt kút környékén levő szántók neve. „A Büdöskuti düllőbe nëm terem mëg a búza". Csapás 100. A határ nyugati szélén levő jó termőföldek. Csapási-legelő; Csapásilegelő 101. A szántók mellett általában kisebb-nagyobb legelőt lehetett találni, ahol délben míg a gazda ebédel vagy pihen, az ebédet hozó (általában gyerek) legeltet. Csertető 94. Az 1760-as évekből maradt térképen Csertas Tóo. (Cím nélküli térkép, 1760. Veszprémi levéltár.) A Csapástól délnyugatra található. A falu legmagasabb dombját cserfákból álló erdő borította, így a fa neméről és térszíni helyzetéről kapta a nevét. Ma a határ legjobban termő földjei vannak itt. Állítólag betyártanya volt itt. Az egyik adatközlőm mesélte a következő esetet (8): ,,Vót a faluba egy árva gyerek. 15 éves lehetett, mikor már fuvarozással tartotta el az édesannyát. Csontos, rossz gebéi vótak. Ëccër este a Csertetőné a terével nëm tudott főgyünni. Mikó sötétedett elkezdett rínyi, fit, hogy mi lesz vele. A betyárok meghallották, odamentek, s megkérdezték, hogy miért rí? Monta, hogy a lovak nëm birgyák. Ara gyütt ëgy tyuKász, megállították és a gyerek lovait ott agyonlőtték, a tyukásszal hazahuzatták a térit. A gyereknek mëg attak sok pínszt, hogy vëgyën jobb lovakat". Csóka-kert; Csóka; Csókás 106. Az így nevezett terület fele szántó, a másik fele gyümölcsös. Kevés szőlő és sok diófa van benne. Ősszel és kora télen a csókák ellepik a fákon maradt dióért. A Kerék-tó és a Szőlő-aljai rétek között található. „Na' tél lësz, a kányák ellepték a Csókást". Dabronyi út: Dabronyiut 89. L. Alásonyi út! Dákai-rét; Dákarít 64. A falu Dákával határos részénél jó minőségű kaszáló. Delelő; Dillelő 2. A Gyep északi sarkán pihennek délben a kint legelő szarvasmarhák. Az állatok egyben a terület trágyázását is elvégzik. Évente váltogatják ezt a helyet. „Dí lësz, mer a tehenes hajt a Dillelőre". Dereske-megye ; Dereskemegye 24. A pápai országút melletti Dereskével érintkező határrész neve. Gyenge minőségű szántó. A falutól távolabbi részét az alsó, a közelebbi részét a felső jelzővel különböztetik meg. A két részt egy út választja el. Dereskemegyei út 25. L. Dereske-megye! Dereskei kaszáló ; Dereskeirít 23. Az előbbi szántók folytatása déli irányban. A rajta keresztül folyó Bitva áradásakor gyakran elönti, s ilyenkor sással nő be. Néha az összegyűjtött szénát sem tudják lehozni róla. ,,A széna mëgin ërohad a Dërëskeiritën". Disznó-járás ; Disznójárás 28. A Dereskemegyei-dűlők és a Bitva közt levő terület, ahol a falu sertéseit legeltetik. ,,Ëgy disznó ëmaratt a Disznójárásná". Dög-kút; Dökkut 39. A Sűrű nevű erdő és az Agyagbánya között levő 15—20 méter mély kút, a falutól mintegy 800 méterre. Az elhullott állatokat kötelesek voltak idehordani a falu lakói. A név még él, de állapota és nem egészséges volta miatt betemették. ,,A Dökkutná én nëm szeretek dógoznyi". Erdő-köz; Erdőköz 83. A páskomi erdőben kiirtottak egy kisebb területet, melyet ma szántónak használnak. Erdőjuss; Erdőgyuss; Erdőgyus 80. A Gödör-aljától nyugatra erdő és szántó egyaránt megtalálható. Itt kárpótolták azokat, akik a földosztáskor rosszabb minőségű földet kaptak, vagy akiknek a Páskomban nem jutott erdő. Gödör-aljától a Podári út választja el. ,,Az Erdőgyusba kiégett a kukorica". Ér; Forrás 102. A mintegy 100 méterre a falu szélétől vezeti le az árok a Forrás vizét. Mihályháza felé folyik. Mélysége 20—25 centiméter. A forrás közelében itatni is szoktak. ,,Az Érbe sok a pijóca". Falu birtoka; Falubirtoka; Falufőggye 60, A határ déli részén 6—7 holdnyi szántó, ami a falu tulajdonát képezi. Egy részét az elöljáróknak, a község vezető embereinek adták használatra. Falu kútja; Falukuttya 2/a. A Gyöpön 1935 körül épült kút. A Bitva szabályozása óta állatok itatására használják. Hideg vizét a környék lakói is igénybe vették, főleg nyáron. ,,Hozz a Falukuttyárú ë kis vizet"! Falu-tag; Falutag 61. A déli határrészen található szántó. A Gödöralja és a Falu birtoka határolja. „Most nehéz eljutni a Falutaghó". Falu-rétek; Falurítek; Faluríttye 62. Az előbbi szántók végében kb. 50 méter hosszú kaszáló. Szénáját a község tulajdonában levő apaállatok takarmányozására használták. Farkas-dűlő ; Farkasdüllő 98. Ma már csak az idősebbek használják ezt a nevet. Valamikor Farkas nevű testvérek szántója volt. Felső-Disznópáskom; Felsődisznópáskom; Páskom 88. A Páskom nevű erdő nyugati széle, főleg tölgyes. Régebben disznókat makkoltattak itt. Felső-Malom; Fősőmalom; Öregmalom 40. L. Alsómalom ! Forrás; Fórás; Ér 102. L. Ér! Gondóta; Gondatag 47. A Pap-tagtól délre levő szántó. „A Gondótába jó krumpi terem". Göbécse-gödör ; Göbécsés 26. Az országút (Pápa —Celldömölk) és a folyó mentén található 5x5 és 6x6 m

2 felületű és 1, illetve 1,5 méter mélységű gödrök. Innét bányászták ki a község lakói az építkezéshez szükséges kavicsot, „göbécsét". Napjainkban is gyarapodik számuk. A régieket feltötötte a víz. Bokrokkal és egyéb vízinövényekkel nőtt be. Gödör 56. A határ déli részében, a Podári út baloldalán található szántók. Jellegzetes térszíni formája van. Keletnyugati irányban művelik, s nyugatról keletre haladva fokozatosan emelkedik (20—25 fok), majd a szántók vége előtt 10—15 méterrel hirtelen lejt. Itt a művelt terület szintje mélyebben van, mint a szántók eleje. Gödör alja; Gödörallya; Gödöralla 57. „A Gödörajja kiirtatott". (1864 XII. 27. Kérvény, Veszprémi levéltár.) Bővebben 1. Gödör! Gyümölcsös ; Gyümölcsös 104. így nevezik a Csóka-kerttől az Űj-Faluig elterülő szőlővel különböző gyümölcsfákkal betelepített területet. „Öreganyád a Gyümölcsösbe van ómáér". Határ út; Határut 81. A község déli határán kelet - nyugat irányban vezető földút. Haraszt 112. Közepes kiterjedésű szántó a mihályházi határ mellett. A fiatalok ezen a néven már nem ismerik, a szomszédságban levő Bogarászó néven emlegetik. Nevéből arra lehet következtetni, hogy bokros, cserjés terület volt. Haraszt ű/a^;Harasztajja 113. A haraszti szántóföldek és a határok között levő néhány holdnyi, de kb. 500 méter hosszú sáv. Kaszálónak használják, de legtöbbször lelegeltetik. Haraszt-erdő ; Harasztierdő 115. Az előbbi szántóföldek keleti szélénél levő 3 holdnyi rosszminőségű erdő. A fiatalok ezt is csak Bogarászó néven emlegetik. Hársas-alja; Hársasallya 37. Ma csak néhány fa jelzi a fentebb leírt Öreg-Malomtól déli irányban levő hajdani gyönyörű Hársas-erdőt. „Hársaserdő, amelyikbe az 1817. évi egyesség szerént a lovak legeltetése a jobbágyságnak megengedtetik". (Úrbéri Panaszos Per 1842. T. 29. I./II. Veszprémi Levéltár.) Hársasaljai-megye ; Hársasajjaimegye 38. így nevezték az erdőt körülvevő rétet és szántót. Hársasaljai-rét; Hársasajjairít 41. Azerdőt körülvevő füves terület neve. Hársas-erdő'; Hársaserdő 37. L. Hársas-alja! Holt-Bitva; Hóttbitva 10. A Gödör aljánál a Bitva folyóból keletre induló árok. Egy kanyar után párhuzamosan halad a folyóval. Állítólag eredetileg ebben folyt, csak az 1677-es szabályozás után szűnt meg. Jelenleg bokros, bozótos árok, csak nagyobb esőzések után van benne víz. ,,A Hóttbitváná födűt ë szekér", 293