A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Zsiray Lajos–Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor

vállusi is. 34 A Balaton északi oldalának pálos kolosto­rait a vázsonyi zárta le, amelyet 1480 és 1482 között Kinizsi Pál építtetett és amelybe a tálodi kolostor szer­zeteseit telepítették át, miután azt átvették a ference­sek. 35 Amint látjuk a felsorolt kolostorok kivétel nélkül világi alapításúak, egy-egy középbirtokos család, vagy egy-egy nemesi falu közössége építtette őket. A kékkúti kolostor alapítóiról, vagy kegyurairól sehol sem talá­lunk említést, mégis fel kell tételeznünk, hogy a többi­hez hasonlóan ezt is a falu nemesei, a XIV. századtól sűrűbben említett Kékkúti, vagy inkább Kőkútinak ne­vezett család tagjai építtették. j8. Helyreállított szentélyablak és boltozatindítás. 18. Apsisfenster und Gewölbesockel nach Herrichtung. 18. Fenêtre du choeur et naissance de voûte reconstruites. 18. Восстановленное окно святилища и пята свода. A salföldi kolostor maradványaínak állagvédelme először 1958-ban vetődött fel az Országos Műemléki Felügyelőségen. A helyreállításra azonban hitelhiány miatt nem került sor, csak egy hozzávetőleges költség­becslés készült. 36 1959-ben minimális régészeti feltárás folyt az egykori templom területén, ezzel párhuzamosan megtörtént a legnagyobb mértékben megrongálódott részek állag­védelme. 37 1962-ben nyílt végre mód arra, hogy a kolostor terü­letének teljes feltárását és műemléki szempontjainknak megfelelő bemutatását elkészíthessük. Az ásatás ered­ményeképpen tisztázódtak a kolostor egyes építési perió­dusai. Megjegyzendő, hogy ezek nagyjából megfelel­nek a történeti adatok alapján feltételezett helyzetnek, kivéve az együttes életének legutolsó szakaszát. 38 A kolostor legkorábbi része a mai templom hajója. Ezen a helyen még a pálosokat megelőző időben kis román templom állhatott, melyet a kolostor megalaku­lásakor a szerzetesek feltehetően átépítettek. A mai hajó falai alatt kissé ferdén futó alapfalak valószínűleg az első, román templom maradványai. A kolostor kezdeti időszakában ez az átépített templom lehetett az egyet­len tartós anyagból, pontosabban kőből falazott része az együttesnek. Sajnos a XIII. századi szentély alapfa­lait későbbi átépítések alkalmával teljesen eltüntették, így ma már e templom képe nem rekonstruálható egyér­telműen, az azonban világosan kitűnik, hogy ez a templom is boltozott volt belül, hiszen a hajó déli olda­lán levő zömök támpillérek a felmenő fallal egyidőben készültek. A templom északi felén fedett előtér egyen­súlyozta ki a boltozat okozta nyomást. A tetőt tartó konzolsor maradványai ma is láthatók a hajó északi homlokzatán. A kolostor nagyméretű átépítése valószínűleg a pá­losok második letelepedésével kapcsolatos, és az 1475-ös búcsúengedélyt megelőzően készült. A korábbi templom szentélyét elbontották és egy lényegesen hosszabb, a hajóval azonos szélességű új szentélyt épí­tettek. A szentély mellett, amelynek boltozati rendsze­rét ma már nem ismerjük, dongaboltozattal fedett, kis sekrestye és kápolna készült. A sekrestye boltozatának és félnyereg lefedésének lenyomata pontosan látható a ma is meglevő oromfalon. A kápolnának a nyomok szerint vízszintes fafödémé volt, tetőidoma sajnos nehe­zen rekonstruálható. A kolostorépület legkorábbi része a templom hajójá­hoz csatlakozó, ma nyugati szárnyként szereplő sza­kasz. A délnyugati sarok helyiségben két járószint ma­radványa került elő. A két padlótöredék között egy XIV. századi agyagkehely darabját találtuk meg. Ez a lelet bizonyítja az épületszárny korát, sőt azt is, hogy a kolostor a XV. század második felében elpusztult és később újra felépítették. Az épület lehetett emeletes is, miután az udvari falmaradványok esetleg egy lépcső­feljáró helyére engednek következtetni. Mint fent említettük, a kolostort a történeti adatok sze­rint a XV. század 80-as éveiben már elhagyták a pálo­sok, mégis az egész együttes legnagyobb szabású épít­kezésére az 1500-as évek elején került sor. Ekkor nyerte el a kolostor mai ismert alaprajzi elrendezését, és az ása­tások során előkerült gazdag, későgótikus részletkép­zéseit. Az épületegyüttest a Balatonfelvidéken a nagy­vázsonyi építkezések nyomán kialakult és elterjedt for­máknak megfelelően építették újjá. 39 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom