A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Zsiray Lajos–Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor

19. Borospince a helyreállítás után, háttérben az új kőtár. 19. Weinkeller nach Herrichtung mit dem neuen Lapidarium im Hin­tergrund. 19. La cave aux vins après la reconstruction; en arrière-plan: la nouvelle galerie de pierres. 19. Винный погреб после восстановления, на заднем плане новый лапидарий. A templom szentélye a nagyvázsonyi boltozatokkal azonos szerkezetű, de sokkal gazdagabb, új hálóbolto­zatot kapott. Ebből az időből származik a tempomhajó­és szentély közötti diadalív leszűkítése is, valamint a maradványok alapján rekonstruálhatóvá vált szentély ablakok mérműve. 40 A templom XVI. század elejéről származó terrazo padlójának nyomai előkerültek a szentélyben, a korábbi XV. századi burkolat felett. A templom átépítésén kívül a kolostorépület is ko­moly változáson ment át az 1500-as évek elején. Ekkor alakult ki a sekrestyéhez alkalmazkodó, nem egészen szabályos kerengős udvar körül a kolostor négy épület­szárnya. Az épület elrendezése az alábbi volt: a bejárati kapu az északi oldalon, a kerengő nyugati részének foly­tatásaként épült, kis előtérbe nyílott. A nyugati szár­nyat az egy középpillérre boltozott mennyezetű, szabad tűzhellyel felszerelt konyhahelyiség, valamint az innen fűthető ebédlő foglalta el. A kerengő északi szárnyának padlószintje, a terepadottságok függvényeként alacso­nyabb volt, mint a többi részeken. Innen nyílottak ugyancsak a lejtős terephez alkalmazkodva a kolostor alárendelt, gazdasági helyiségei : egy valószínűleg kam­rának használt tér, és a pincelejárat, ahonnan a két pincébe lehetett bejutni. A kolostor egész keleti szár­nya alatt hatalmas borospince húzódik, ennek nagy, ívesen boltozott kapuja előkerült a feltárás nyomán. A szerzetesek lakóhelyiségei a kolostor keleti szárnyá­nak emeleti részében lehettek, amelyek az udvar felől földszintként közelíthetők meg, ezenkívül a nyugati szárny feltételezett emeletén. A kolostor pusztulása a XVI. században kezdődött el. Miután a szerzetesek elhagyták, üresen állt, az idő­járás és a történelem viszontagságainak kitéve. A XVIII. századtól falaiból épültek az új Salföld falu és a kör­nyező szőlők házai. Rómer Flóris a XIX. század máso­dik felében már teljesen romosán látta. 41 III. ÁLLAGVÉDELME A feltárt kolostor állagvédelmi munkáit 1963-ban kezdtük el. 42 Az eredeti részek konzerválásán kívül a meggyöngült szerkezetek megtámasztására, illetve ér­telmező kiegészítésként új felfalazásokat készítettünk. Az új falakat az eredetitől eltérő módon, kisméretű tég­lából falaztuk. így világosan elválaszthatók egymástól az eredeti és az új részek. Nagyobb méretű felfalazás a pincefalaknál, illetve a pincelejárat megerősítésénél ké­szült. Ezenkívül téglával újrafalaztuk a diadalív ledőlt déli pillérét, a szentélyablakok átboltozását és a kolos­torkert kútkáváját. Az összes falkoronákat megerősí­tettük, helyenként beton védőlepénnyel láttuk el, a fal­felületeket kihézagoltuk, végül a volt épületbelsők sár­ga salakterítést kaptak. A kolostor állagvédelme lényegében megtörtént, el­maradt azonban egy pár lényeges dolog, többek között a faragott kőanyag rendezése és bemutatása. Erre 1963-ban a dokumentálás elhúzódása, illetve hitelhiány miatt nem kerülhetett sor. Azóta elkészült a mérműves ablakok és a hálóboltozat elméleti rekonstrukciója. 20. A kolostor távlati képének rekonstrukciója. 20. Rekonstruktion der Perspektivansicht des Klosters. 20. Reconstruction de la vue perspective du monastère. 20. Реконструкция вида монастыря. 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom