A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Ágostházy László: Berhida középkori temploma

A berhidai első, románkori egyszerű tér- és tömegalakítású épületet a XIV. század folyamán tovább építették. Gazdagodott a templom belső és külső architektúrán s kiképzése. A leglényegesebb változást a rendkívül jóarányú boltozat és a kő tetőszék megépítése jelentette, Demeter veszprémi püspök fennhatósága alatt 1387 körül. A boltozatot tartó belső falpillér áttöri valamennyi freskós vakolatréteget. A magasított torony gerincére és a szentély fölé kőkeresztet helyeznek. Va226 16. A kútból előkerült XVI. századi korsó. 16. Der in dem Brunnen gefundene Krug aus dem 16. Jahrhundert. 16. Cruche du XVI

e siècle repérée dans le puits. 16. Найденный в колодце КУВШИН XVI века. lamivel később készült a gazdagon faragott pasztofórium. Ennek formai kialakítása Mátyás király korára vall. Eégszen hasonló a zalaszántói gótikus szentségházhoz,

50 csak annál gazdagabb, bár jobban elpusztult és át is építették. A tetején látható pártázatos kialakítás fellelhető pl. a visegrádi Mátyáskori oroszlános kúton is.

51 Ez a pártázatforma a korabeli kályhák oromcsempéin is megtalálható. (Pl. a diósgyőrin.) A jelenlegi barokk szószékből kiszabadított középkori pillér is ebben az időben készülhetett.

52 A harmadik nagyobb átalakítást a templom körülfalazása jelentette. Már említettük, hogy a török hódoltság korában profán célokra használták a templomot, s ennek tárgyi bizonyítékait is felsoroltuk. Azt gondoljuk, hogy a körülfalazás, a kút építése, a XVI. század második felében történhetett. (A kútban talált leletanyag is emellett szól.) A profán használat után eredeti rendeltetésének a berhidai Huszár család adta vissza a templomot. Erre utal, hogy a tanúvallomásokban arra emlékeznek, hogy Huszár Zsófia építtette a templomot. A török hódoltság után először protestáns templomnak használták. Utaltunk már rá, hogy a vallásháborúk során a templom oltárkövét kihányták, fakarzatát átalakították. A XVIII. század fordulóján hihetően elhanyagolt volt. A XVIII. század közepén 1759-ben szerezték vissza a katholikusok. Újjászervezték a plébániát, a templomot a Szent Kereszt tiszteletére szentelték újjá. A hajó északi oldalán barokk ablakot nyitottak, a régebbi alapok felhasználásával kis féltetős épületet húztak fel a déli oldalon. A XVIII. század utolsó harmadában megépülő peremartoni templom mellett mindinkább háttérbe szorul és ritkábban használt, csak műemléki értéket képviselő épületté válik. A berhidai középkori templom érdekes és jelentős művészettörténeti, építészeti jelentőségű kis épület, különösen szokatlan kő tetőszerkezetével hívja fel magára a figyelmet. — Sem Magyarországon, sem közvetlen közelben nem találtunk eddig példát erre a tetőszerkezetre. A franciaországi Montataire XIII.

53 századi kolostortemplomában találtunk hasonló kőtetőszerkezetet, s valószínűleg még Franciaország más területein is.

54 Egyelőre nem ismerjük azokat a szálakat, amelyek ezt hazánkba közvetíthetik, s nem tudjuk azt sem, volt e még hazánkban máshol is hasonló tetőmegoldás. 17. Edénytöredékek a kútból. 17. Geschirrbrüche aus dem Brunnen. 17. Débris de pot trouvés dans le puits. 17. Обломки посуды из колодца.