A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Éri István: A Látrány-rádpusztai templom feltárása és állagmegóvása

kori hajó É-i oldalához. A tisztán köböl falazott, 70 cm-es falvastagságú sekrestye K-en a románkori falpillérhez csatlakozott teljes szélességben, Ny-on viszont az ott álló támpillér szélességénél keskenyebben épült hozzá ehhez (10. kép a. és c.) A sekrestye-kápolna külső mérete 7,5x4 m, beimérete 6,3x3,5 m. A helyiséget az oltár fölötti keskeny, félköríves lezárású rézsűsablak világította meg. A két keskeny falon látható habarcsnyom és a hosszanti fal kiképzése jelezte, hogy egyszerű dongaboltozattal lehetett fedve, fölötte féltetövel. A terepadottságok miatt a helyiség járószintje két lépcsőfokkal volt mélyebben. A korai templomhajóból nyitott ajtónak csak a küszöbkövét találtuk meg, a tátongó nyílás miatt az eredeti magasságát nem tudtuk megállapítani. (10. kép a. és 2. kép c.) III. Az egykori Rád falu templomára vonatkozó írásos forrásunk egyedül a pápai tizedjegyzék 1333-ból, illetve 1335-ből származó adata. Eszerint előbb Péter plébános 50 kisdénárt, majd Gergely 20 kisdénárt fizetett.

5 Lényegesen részletesebb és korábbi adatok szólnak magáról a faluról, továbbá az itt élt Rád nemzetségről. Karácsonyi János a nemzetség három ágát ismeri, ezek 9. Utólag bevésett boltváll a románkori hajó északi falában. 9. Nachträglich eingemeißelter Kämpfer in der nördlichen Mauer des romanischen Schiffes. 9. Retombe taillée postérieurement dans le mur nord de la nef de l'époque romane. 9. Пята свода позднейшего происхождения в северной стене романского нефа. 8. Az apszis falalapozása. 8. Mauersockel der Apsis. 8. Le sous-oeuvre de l'abside. 8. Фундамент апсисной стены. egyike már a XIII. században Pozsega vármegyében él, egy másik ág Veszprém vármegyében jut a későbbiekben jelentős szerephez (egyik tagja, Benedek 1290— 1309 között veszprémi püspök). A harmadik ág tagjai közé sorolhatók az itt és a szomszédos falvakban élő és birtokos Rádiak.

6 A Csánki szerkesztette megyei monográfia szerint ez a nemzetség: „Nemzetségi monostort nem emelt magának, tán megfelelő gazdagság hiánya miatt, vagy mert a törzshelyén részbirtokos fejérvári káptalan és pannonhalmi apátság ellátta lelki szükségletét."

7 Valóban, a pannonhalmi bencés apátság már egészen korai időktől fogva kapott itt adományokat magánosoktól, akiket — bár bizonyítékunk nincsen rá — alighanem szintén a Rád nemzetség tagjai közé sorolhatunk, így elsőnek 1131—41 között András remete, egykori veszprémi prépost ajándékoz többek között Rád faluban élő szabadosokat, továbbá 3 szőlőt és 6 szőlőművest az apátságnak.

8 Néhány évvel később pedig, 1146-ban, Szines asszony adott Pannonhalmának 5 szőlőt a Radon levő 5 háznéppel együtt.

9 Az 1237—40 közötti Albeus-féle összeírás alapján a monostornak 10 ház szőlőművese, 1 jobbágya és 3 ház „börtöne" (praeco) volt Radon,

10 ez megfelelhet a két említett adományban foglaltaknak. 1255-ben a nemzetség tagjai 3 márkáért 30 hold földjüket, a hozzátartozó rétekkel és 2 szőlővel együtt adják el a pannonhalmi apátságnak.

11 Néhány évvel később, 1261-ben már a szomszédos Tardon levő birtokukat is eladják 36 márka, korábban felvett kölcsön ellenértékeként.

12 189