A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Éri István: A Látrány-rádpusztai templom feltárása és állagmegóvása

A bencés apátságon kívül egy 1229-es adat szerint a fehérvári káptalannak is volt itt birtoka.

13 Mindezek az adatok — majd a XIV. századiak — bizonyítják ugyan a bencések fokozatos térhódítását a XII— XIII. században, de arról is tanúskodnak, hogy a nemzetség ittélő tagjai még rendelkeznek birtokokkal s Radon és a környéken feltétlenül őket kell ősfoglaló nemzetségnek tartanunk. Nyilván e nemzetség — illetőleg az abból kivált ág, család — tagjai közé tartozik az 1270-ben említett Ampodin,

14 az 1318-ban szereplő Rádi Márk, aki ekkor bérlője, vagy jogtalan használója az apátság itteni birtokainak.

15 Tudomásunk van arról, hogy a XIV. század folyamán, 1348 utáni évtizedekben Rádi Lőrinc fia, Imre bérelte a pannonhalmi apátság itteni birtokrészét évi 300 ezüstdénárért.

16 10. A sekrestye: a) bejárat a hajóból, jobbra a román kori lábazat kváderkove, b) oltáralapozás és menzatöredékek, c) jobbra: a gótikus hajó északi fala, hozzáfalazott támpillérrel, és az ehhez épített sekrestyefallal. 10. Die Sakristei: a) Eingang vom Schiff, rechts der Quaderstein des romanischen Sockels ; b) Altarsockel und Mensafragmente; c) rechts: nördliche Wand des gotischen Schiffes mit dem zugemauerten Stützpfeiler und die an den letzteren gebaute Sakristeiwand. 10. La sacristie: a) entrée du côté de la nef; à droite: pierre d'appareil de la base de l'époque romane, b) fondement et debris de la table de l'autel, c) à droite: mur nord de la nef gothique, avec le contrefort y ajouté postérieurement, et le mur de la sacristie adossé contre le contrefort. 10. Ризница: a) вход из нефа, справа камень квадратной колонны романского периода; b) фундамент алтаря; c) справа: северная стена готическо1 о нефа с пристроенными к ней опорными столбами и стеной ризницы. Mindezek alapján Rád kis falusi templomának építtetőit, kegyurait nem a bencésekben, hanem e nemzetség tagjaiban kereshetjük. Jellemző egyébként, hogy amikor az említett Tard falunak a Megváltó tiszteletére szentelt templomáról szó esik, a Rád nemzetség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az ő kegyuraságukból került át a pannonhalmi apátság birtokába,

17 holott éppen e templom tizedéért már a XII—

XIII. század fordulóján pereskedés folyik a veszprémi püspökség és az apátság között.

18 Rádi birtokrészét az apátság a XV. század folyamán is bérbeadhatta, 1449-ben évi 3 forintért Bodó Gergely bérelte.

19 E századból a falura vonatkozó más adatunk nincs, kivéve az 1451-es bortizeddel kapcsolatos pereskedést a fejérvári káptalannal. Radon ekkor 89 szőlő tizedéről van szó.

20 1534-ben Rád főapátsági jószágot 13 portával írják össze,

21 később környékbeli földesurak tartják a kezükben.

22 A későbbiek folyamán hódoltsági terület lévén egyideig kétfelé adózott. 1573—75-ből való török adóösszeírás 8 házát említi,

23 ugyanekkor — 1572-ben — a tihanyi várhoz 7 ház adózik 10 Ft-tal.

24 Utolsó ismert adatunk 1588-ban nagyjából ugyanezt az állapotot mutatja.

25 A tihanyi apátság 1645 körül úrbéri összeírásában is említik, majd 1671—87 közötti hasonló jegyzékük már puszta falunak említi Rádot.

20 Valószínű azonban, hogy a település már jóval korábban elpusztult, újabbkori birtokosai — legutóbb a Festetich-ek — csak majorságot létesítettek a helyén.

27 IV. A rádpusztai templomrom építési periódusai közül a másodikat a XIII—XIV. század fordulójára, illetve a XIV. századra — támpillérek építése —, a harmadikat a XV. század második felére keltezhetjük, figyelembevéve egyrészt a feltárt és megvizsgált maradványokat, azok összefüggéseit s általában a környékbeli középkori templomok hasonlójellegű átalakításainak kronológiáját. Legfontosabbnak azonban a románkori mag építésének időpontját tartjuk s ennek meghatározásánál a Balatonkörnyék falusi templomainak építéstörténetével kapcsolatos újabb kutatásokhoz csatlakozva szeretnénk néhány észrevételt is tenni. 190