A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Éri István: A Látrány-rádpusztai templom feltárása és állagmegóvása

A bencés apátságon kívül egy 1229-es adat szerint a fehérvári káptalannak is volt itt birtoka. 13 Mind­ezek az adatok — majd a XIV. századiak — bizonyít­ják ugyan a bencések fokozatos térhódítását a XII— XIII. században, de arról is tanúskodnak, hogy a nemzetség ittélő tagjai még rendelkeznek birtokokkal s Radon és a környéken feltétlenül őket kell ősfoglaló nemzetségnek tartanunk. Nyilván e nemzetség — illetőleg az abból kivált ág, család — tagjai közé tartozik az 1270-ben említett Ampodin, 14 az 1318-ban szereplő Rádi Márk, aki ekkor bérlője, vagy jogtalan használója az apátság itteni birtokainak. 15 Tudomásunk van arról, hogy a XIV. század folyamán, 1348 utáni évtizedekben Rádi Lőrinc fia, Imre bérelte a pannonhalmi apátság itteni birtokrészét évi 300 ezüstdénárért. 16 10. A sekrestye: a) bejárat a hajóból, jobbra a román kori lábazat kváderkove, b) oltáralapozás és menzatöredékek, c) jobbra: a gótikus hajó északi fala, hozzáfalazott támpillérrel, és az ehhez épített sekrestyefallal. 10. Die Sakristei: a) Eingang vom Schiff, rechts der Quaderstein des romanischen Sockels ; b) Altarsockel und Mensafragmente; c) rechts: nördliche Wand des gotischen Schiffes mit dem zuge­mauerten Stützpfeiler und die an den letzteren gebaute Sakri­steiwand. 10. La sacristie: a) entrée du côté de la nef; à droite: pierre d'appareil de la base de l'époque romane, b) fondement et debris de la table de l'autel, c) à droite: mur nord de la nef gothique, avec le contrefort y ajouté postérieurement, et le mur de la sacristie adossé contre le contre­fort. 10. Ризница: a) вход из нефа, справа камень квадратной колонны ро­манского периода; b) фундамент алтаря; c) справа: северная стена готическо1 о нефа с пристроен­ными к ней опорными столбами и стеной ризницы. Mindezek alapján Rád kis falusi templomának építtetőit, kegyurait nem a bencésekben, hanem e nemzetség tagjaiban kereshetjük. Jellemző egyébként, hogy amikor az említett Tard falunak a Megváltó tisz­teletére szentelt templomáról szó esik, a Rád nemzetség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az ő kegyuraságukból került át a pannonhalmi apátság birtokába, 17 holott éppen e templom tizedéért már a XII— XIII. század fordulóján pereskedés folyik a veszprémi püspökség és az apátság között. 18 Rádi birtokrészét az apátság a XV. század folyamán is bérbeadhatta, 1449-ben évi 3 forintért Bodó Gergely bérelte. 19 E századból a falura vonatkozó más adatunk nincs, kivéve az 1451-es bortizeddel kapcsolatos peres­kedést a fejérvári káptalannal. Radon ekkor 89 szőlő tizedéről van szó. 20 1534-ben Rád főapátsági jószágot 13 portával írják össze, 21 később környékbeli földes­urak tartják a kezükben. 22 A későbbiek folyamán hódoltsági terület lévén egyideig kétfelé adózott. 1573—75-ből való török adóösszeírás 8 házát említi, 23 ugyanekkor — 1572-ben — a tihanyi várhoz 7 ház adózik 10 Ft-tal. 24 Utolsó ismert adatunk 1588-ban nagyjából ugyanezt az állapotot mutatja. 25 A tihanyi apátság 1645 körül úrbéri összeírásában is említik, majd 1671—87 közötti hasonló jegyzékük már puszta falunak említi Rádot. 20 Valószínű azonban, hogy a település már jóval korábban elpusztult, újabbkori birtokosai — legutóbb a Festetich-ek — csak major­ságot létesítettek a helyén. 27 IV. A rádpusztai templomrom építési periódusai közül a másodikat a XIII—XIV. század fordulójára, illetve a XIV. századra — támpillérek építése —, a harmadikat a XV. század második felére keltezhetjük, figyelembevéve egy­részt a feltárt és megvizsgált maradványokat, azok össze­függéseit s általában a környékbeli középkori templomok hasonlójellegű átalakításainak kronológiáját. Legfontosabbnak azonban a románkori mag építésének időpontját tartjuk s ennek meghatározásánál a Balaton­környék falusi templomainak építéstörténetével kapcsolatos újabb kutatásokhoz csatlakozva szeretnénk néhány észre­vételt is tenni. 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom