A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kozák Károly: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomainkon

oromfalát három, egysorban elhelyezett kereszt alakú nyílás díszíti. Ennek ritmusát vitték át a ház később épült udvari, emeletes részének oldalára, de már csak résnyílások formájában (24. kép)?

7 A háztulajdonos elbeszélése szerint egy olyan építész tervezte e házat, aki az Országház építésénél is dolgozott. Valószínűleg az ő hatására, vagy tervezéseként készült el a Fö-utca egyik háza is — a mellette állóval együtt —, amelynek oldalán ugyancsak három, egy sorban ehelyezett ilyen nyílás van. Ezen utóbbi példák bizonyítják egyegy régi megoldás, forma legújabb időkig való továbbélését, alkalmazását. Az eddigi vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy templomainkon a kereszt alakú nyílások — korábbi példák hatására — a XIII. század első felében jelennek meg. Szélesebb körben való elterjedésük feltehetően részben a premontreiekhez kapcsolódik (Mórichida, Kisbény, Ócsa, Turóc (?), esetleg Zsámbék és Gyulafirátót), de nem kizárt a bencések (Ecsér, Felsődörgicse, Garamszentbenedek, Szentbalázs), valamint a ciszterciek hatása sem. Nagyobbrészt egyenes szentélyzáródású templomainkon találkozunk ilyen megoldással, a szentély, vagy a diadalív felett (Abaújkér, Jekelfalva, Kakaslomnic, Kőszeg (Kysak), Máriaszéplak, Mórichida, Turócszentmárton), ritkábban nagyobb templomok kereszthajóin (Gyulafehérvár, Ócsa), vagy kápolnáinak oldalán (Kisbény), falusi i A kereszt alakú nyílások kérdésével először a Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól írt dolgozatunkban foglalkoztunk. (Arrabona VII., - 1965 151-153.) Akkor úgy láttuk, hogy ez a nyílásforma Pannonhalma közvetítésével került hozzánk Itáliából. Ezt ma sem tartjuk lehetetlennek, de az azóta végzett kutatás e forma elterjesztése — esetleg közvetítése — tekintetében a premontreiekre irányítja a figyelmünket. 2 Éri [., — Gerőné Krámer M., — Szentléleky T., A dörgicsei középkori templomromok. Magyar Műemlékvédelem 11.95 — 116. 3 Kozák K., A középkori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem III. 1961 62, 1

11 -133. 1 Hasonlóképpen, mint a románkori templomok déli oldalán, a bejárat felett magasan, „szimmetrikusan" elhelyezett három ablak, amelyről a fent idézett (3. jegyz.) munkában emlékeztünk meg. 5 Ilyen ablakfülke található a közeli szigligeti, XIII. század második felében épült Avasi-templom romjának tornyán, a résablak mögött, a révfülöpi romon és még több helyen is a környéken. • Pelárgus János 1872-ben készített rajza az OMF. Irattárában található. 7 Dornyay В., -Vigyázó J., A Balaton és környéke részletes kalauza. Budapest, 1934, 170. 8 A fenti munkában (7. jegyz.) a még álló tornyot említik (179. o.) '•> Sz. Czeglédy I.,- Koppány T., A középkori Ecsér falu és temploma. Arch. Ért. 1964. I. sz. 58. 10 Kozák K., Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez. Arrabona VIII. - 1966 - 131. 11 Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. — Kozák K., Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. Arrabona VII. - 1965 - 147-148. 12 Csányi K., - Lux G., A cikói templomrom. Technika, 1943. 475 — 479. 13 Az 1., 3., és 11. jegyzetben idézett munkák, valamint Koroknay Gy., Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében. (A nyíregyházai Jósa András múzeum évkönyve. I. — 1958 — 98 — 126.) és Kozák K., Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve. V. — 1965 — 223 — 257.) c. dolgozatok részletesen foglalkoznak e kérdéssel. 1 ' L. az 1. sz. jegyzetben említett munka, 152. old. 15 Mezey L., Csutmonostor alapítástörténete és első oklevelei. Tanulmányok Budapest Múltjából. XV. — 1963 - 20 — 21. — Lux G. A zsámbéki templomrom. Budapest, 1939. ]li Entz G., A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, 1958. 15., 106. és 165. képek. 17 A padlástérben csak a 13. jegyzet végén említett munka megírása után találtuk meg a kereszt alakú nyílást, amely a templom építésének XIII. századi időpontját a többi érv mellett ugyancsak támogatja. 18 Entz G., i. m. 86. — (A 15. és a 165. kép a nyílást helyreállítás előtt mutatja be.) 19 Dercsényi Dezső a magyarországi művészetekről írt munkában (Budapest, 1961. 74. old.) együtt közli alaprajzaikat. templomok homlokzatán (Felsődörgicse, Jekelfalva), tornyain (Bazsi, Ecsér, Szentbalázs). Minden esetben jól látható, hangsúlyos helyen találjuk ezeket a nyílásokat. Nem lehetetlen, hogy e szimbólumként alkalmazott kereszt alakú nyílások az későbbi templomkeresztek előzményeként, vagy azokkal egyidőben jelentek meg hazánkban. (A jelenleg ismert legkorábbi kő templomkereszt tudomásunk szerint a sopronbánfalvai Mária Magdolna templom diadalíve feletti ornmfalon és a berhidai templom tornyán található, amelyet az elmúlt évek során állítottak helyre. Ez utóbbi készítése a XIV. század végére tehető.)

38 Valószínűleg ezek a tornyokon, oromfalak csúcsán elhelyezett, kőből, vasból és fából készült templomkeresztek szorították ki, váltották fel ezt a szimbólumot, amelyet azonban később is — bár igen ritkán — alkalmaztak még, templomon és lakóházakon. Miután a kereszt alakú nyílások, késő Árpádkori építészetünk egy csoportjának jellegzetes vonásai közé sorolhatók és más részletekkel együtt pontosabban korhatározásra is alkalmasak, szükségesnek tartjuk ezen anyag további gyűjtését, valamint hazánkban való megjelenésének és elterjedésének további vizsgálatát. Kozák Károly 20 Csányi K., —Lux G., A bényi római katolikus templom. Technika, 1940. 209. ( bényi és az ócsai templomok közti hasonlóságok alapján „valamilyen premontrei építőszervezetre" gondolnak. A kereszt alakú nyílásokat nem említik.) 21 A turócszentmártoni templomon és a Garamszentbenedeken levő kereszt alakú nyílásokra Sz. Czeglédy Ilona hívta fel figyelmemet, amelyért köszönetet mondok. — A gutori templom képét V. Mencel, Stredoveká Architektúra na Slovensku. (Praha-Presov 1937) c, munkájában közli (LXVIII. t. 95. kép). 22 Orsz. Műemléki Felügyelőség Tervtára. (Budapest) К 2560. sz. 23 Mint fent: К 2633. sz. — A szentély oromfalában levő nyílást Rómcr Flóris jegyzőkönyvében is (35. sz.) megtaláljuk. 21 Kozák K„ Borsod megye. . . (13. jegyz.) 246. 25 Csánki D., Magyarország történelmi földrajza. . . 1. 281. 26 G. T. Rivoira., Le origini della Architettura Lombarda. Milano 1908. 197. 27 Dercsényi D., Itália románkori művészete. Budapest, 1960. 6. kép. 28 Fraccaro de Longhi, L., L architetture delle Chiese Cistercensi. Italiane. (Milano, 1958). Tav. XXIII., XXIV., XLVI XLVII. 29 H. P. Eydoux., L'architecture des Églises cisterciennes d'Allemagne. Paris 1952. 30 E. Badstübner., Die Prämonstratenser-Klosterkirche zu Vessra in, Thüringen. Berlin 1961. — E. Badstübner., Das Kloster Vessra. Berlin 1965. 31 Több, eddig átnézett munkában még nem láttunk kereszt alakú nyílást, bár bizonyára ott is előfordulnak. (Pl. Pere M. — Anselme Dimier., L'art cistercien France, Zodiaque MCMLXII.) ;i2 Catalogne Romane. (Zodiaque MCMLX) ;i;i 3. es 9. jegyzet. — Zádor M., A kövesdi (aszófői) templom építéstörténete és helyreállítási problémái. (Ép. és Közi. Műsz. Egyetem Tud. Közi. V. 2 — 5. sz.) — A. Habovstiak., Untergegangene Kiirche und Friedhof in Sokolniky (Gemeinde Podhorany). Nitra 1966. 8. és Abb, 2., 10. 3,1 E templomra a jánosházi falumúzeum vezetője hívta fel figyelmemet, amelyért e helyen mondok köszönetet. 3!

"> Kozák K., Adatok Hédervár. . . (135- 136.). 36 Kozák K., Háromszög alaprajzú. XVIII. századi épületek Magyarországon. (Műemlékvédelem 1959. 3. sz. 142-148.) - Kozák K., Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok. (Arrabona VI. — 1964 — 51-78.) :i7 A közölt fényképek egy része az OMF. Fényképtárában őrzött felvételekről készült, nagyobb része a szerző felvétele. A reprodukciókat, nagyításokat Király György, Pusztai Rózsa és Sz. Kovács Éva, a rajzot K. Kremnicsán Ilona készítette. Segítségükért e helyen is köszönetet mondok. 38 Csatkai E., Sopron és környéke műemlékei. Budapest, 1956. 435. — Ágostházy L„ —Sz. Czeglédy I., A berhidai templom. L. e kötetben. Jegyzetek 160