A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

hoz tartozott.

2 A XV. században már két falu: Nagy- vagy Egyházas Tés,

3 — ebben a fehérvári prépost is birtokos

4 — és Kistés. B. Szűz tiszteletére emelt templomával elég korán, 1276-ban találkozunk először.

5 Ekkor központi fekvésű plébánia lehetett, mert Gergely nevű papja mellett két, Gede és Máté klerikusa is volt. A XVI századi rovásadó összeírások 1536-tól 1588-ig említik a templomos falut Egyházas Tés néven.

6 Középkori temploma romosán ugyan, de 1702-ben még állt.

7 1 Karácsonyi I. 332. 2 Csánki ILI. 256.; Ila-Kovacsics 370. 3 Ila-Kovacsics i. h. 4 U.o. s Mon. Vespr. I. 363, 365, CXXVI.; Békefi 84. 6 Ila-Kovacsics i. h. ' U.o. X 164. TIKOL. Veszprémi járás. Elpusztult falu. Tikol föld a szomszédos Szénhely feletti Várad erdővel a XIII. században még a Szalók nemzetségé volt.

1 A XIV—

XV. században felerészben a fehérvári káptalan, felerészben Bátorkő várának birtoka,

2 de részbirtokai voltak itt a veszprémi káptalannak is.

;i Középkori templomáról nem ismerünk okleveles adatot 1935-ben útépítés alkalmával találtak templomának falaira.

4 1965 őszén földmunka közben újból előkerültek alapfalai, beépített római faragványokkal. Az egyes szentélyzáródású templom a XIII. század második felében épülhetett.

5 i 1271: HO. I. 53. 2 MRT. 1/2., 49/5. 3 1387: ZsO. I. 353.; 1524: Veszprémi káptalan magánlt. Péth 24. BMMA - Oszvald. 4 Vasi Szemle, 1939., 300. (Faller J.: Római duzzasztómű és kőbánya Veszprém megyében.) •> MRT. 1/2., 49/6. X 165. TIM A. Pápai járás. Elpusztult falu. A középkori Szalókföldön települt, a Szalók nembeli Szalókiak és Hosszútótiak, a szomszédos Mezőlaki Zámbók és egytelkesek birtoka.

1 Középkori templomáról nem tudunk, csupán egy 1773-as térkép jelez „Capeila locus" felirattal Timapuszta mellett templomromot.

2 i Csánki III. 256.; HO. 1. 53. 2 BMRA. - dr. Scherer J. X 166. TÓSOKBERÉND. Devecseri járás. A középkori Tósok a tihanyi apát, Berénd a zrici monostor birtoka volt, de itt is volt részbirtoka Tihanynak, sőt királyi adományként a Lőrinte nemzetségnek is.

1 A két falu közül Berénd volt egyházas hely, itt állott a plébániatemplom, amely 1550-ben még működött, de pár év múlva a faluval együtt elpusztult.

2 Papjairól okleveleink 1308-ban,

3 1360-ban

4 és 1480-ban

5 beszélnek. 1747-ben még a romokban levő régi templom szentélyét használják.

6 1750 körül újjáépítették,

7 majd 1802-ben, a mai rk. templom befejezése után lebontották.

8 i Csánki III. 222.; Mon. Vespr. I. 152.; Szentpétery Krit. jegyz. 2223, 2517. 2 Ila-Kovacsics 374. 3 HO. IV. 115.; Békefi 69. 4 HO. V. 136.; Csánki TIT. 222. s TT. 1907., 382. 6 Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Veszprém, 1937., 35. 7 Ila-Kovacsics i. h. 8 Aggházy i. h. X 167. TÓTVÁZSONY. Veszprémi járás. A két Vázsony közül okleveleink ezt emiitik többször, mert a XIV. század közepéig sűrűn cserél gazdát. Első ismert birtokosa az Atyusz nemzetség, tőle 1233 előtt Igmánd nembéli András vásárolta meg.

1 Az ígmánd nemzetség 1309-ben Összes Veszprém megyei birtokaival együtt Vázsonyt is a Lőrintéknek adja.

2 A későbbiekben a Lőrinte nemzetségből származó Essegvári család birtoka volt.

3 Szt. Vencel tótvázsonyi templomáról 1343-ból hallunk először hírt,

4 majd 1350-ből

5 és 1490-ből is.

6 A pápai tizedjegyzékekben 1333-ban és 1334-ben szereplő János — véleményünk szerint — ennek a Vázsonynak volt a papja

7 éppúgy, mint az 1357-ben említett János pap,

8 1367-ben Márton plébános

9 és 1387-ben Imre, aki a pannonhalmi konvent káplánja volt.

10 Az 1721-ből származó tanúvallomás szerint az akkori református templom volt a régi, szentélyének mindkét oldalán pasztofóriumfülkék voltak.

11 A mai, 1794-ben átépített református templom

12 a középkori helyén áll.

13 1 HO. IV. 14-15.; Karácsonyi II. 240. 3 Karácsonvi II. 242. 3 Csánki III. 259.; Ila-Kovacsics 376. 4 OL. Dl. 66.624. BMMA - Waigand. 5 ZO. I. 373.; Békefi 85. « OL. Dl. 46.145. BMMA - Waigand. ~ Mon. Vespr. II. 65, 73. « Mon. Vespr. IV. 346. 9 Veszpr. reg. 614. 10 Veszprémi káptalan magánlt. Berchen 6. BMMA — Oszvald. 11 Helytartótanácsi lt. Acta Relie. Lad. H. fasc. 4. OMF. — Baranyainé. i

2 Genthon I. 397. 1

3 MRT. 1/2., 46/2. X 168. UG. Devecseri járás. Elpusztult falu. A nyugati Bakony és a Somló között fekvő középkori Ug nemesi és egytelkes falu volt.

1 Valószínűleg ez az az Ug, amelynek Szt. Margit egyházát és plébánosát említi egy oklevél 1522-ből.

2 Az egykori falu helyén, Borszörcsöktől keletre a szájhagyomány ma is az ,,ugi egyház" romjaiként ismeri a Csigeremajortól délre található téglatörmelékes területet.

3 1 1288-1488: Csánki III. 257. 2 PRT. VIII. 569. 3 BMRA: Régészeti Kataszter I. 35. X 169. UGOD. Pápai járás. A Csák nemzetség ugodi ágának birtoka, bakonyalji uradalmának központja, ahol az általuk építtetett vár állott.

1 A váralji település a vár tulajdonosainak változásával többször cserélt gazdát és a Csákok után a Csenigek, majd a Garaiak és a Szapolyaiak kezén volt.

2 A faluban plébániatemplom állott 1480-ban.

3 Plébánosát 1522-ben említik.

4 1 Karácsonyi T. 297, 333-336.; TT. 1893, 604. 2 Csánki III. 211.; ZsO. I. 1917. 3329. 3 TT. 1907, 381.; Ila-Kovacsics 381. 4 PRT. VIII. 569. X 170. VANYOLA. Pápai járás. Királyi birtok, amelynek felét 1222-ben a pannonhalmi apátság kapta.

1 A XIV. század közepétől a lövöldi karthauzi kolostoré volt.

2 Templomára vonatkozó középkori adatot nem ismerünk. Az 1698-as vizitáció jegyzőkönyve szerint 1683 körül pusztult el a falu és temploma, amely a század végén a körülötte levő temetővel együtt feldúlt állapotban volt.

3 i PRT. I. 243. 2 Csánki UL 258. 3 Pfeiffer 143.- Ila-Kovacsics 384. О 171. VASZAR. Pápai járás. Vaszar a győri püspökség Veszprém megyei uradalmához tartozott.

1 Egyházát 1368-ban

2 és 1369-ben

3 említik, plébánosát pedig 1480-ban

4 és 1522-ben

5

. A törökök által elpusztított falu lakói 1698-ban tértek vissza. Ősi temploma ekkor teljesen 10 145