A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

romokban állt és a körülötte levő temető melletti egykori kápolnája is romos. A templomot a XVIII. század elején állították helyre, majd 1790-ben kibővítették és átépítették. Középkori eredetét ma csak a nyugati torony támpillérei jelzik. 1 Csánki III. 259. 2 HO. III. 186. »HO. III. 188. 4 ТТ. 1907., 381. 5 PRT. VIII. 569. e Pfeiffer 121.; Ila-Kovacsics 386. X 172. VÁROSLŐD. Veszprémi járás. A középkori Lövőid királyi erdőőrök faluja a Bakonyerdőben, amelyet 1270-ben kaptak meg több más bakonyi hellyel együtt a Csákok.

1 Határában talán ők építették Hölgykő várát. A XIV. század első felében újból királyi birtok, majd az I. Lajos király által az 1340-es években telepített karthauzi kolostor kapta meg, s az övé volt a középkorban.

2 A lövöldi plébánia és temploma királyi alapítású, kiváltságos egyház volt. 1237-ben kapta meg a veszprémi püspök,

:i de a későbbi században is a királyi kápolna eredetű, kiváltságos plébániák közé tartozott.

4 Az utoljára 1522-ben említett plébánia

5 a középkori faluban állt, amely a mai falu mellett, a vasút, a pápai út és a műút által bezárt területen feküdt; a kolostor a mai rk. plébániatemplom körül volt, és az annak középkori templomából épült át.

6 J Csánki III. 213.; Szentpétery Krit. jegyz. 3108. - Csánki III. 231.. a kolostor első említése: 1347-ben, 1. Veszprémi regeszták 167. :t Szentpétery Krit. jegyz. 1565., Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királvi kápolnák intézménye. Buci. Rég. XIX. 1959., 73. » 1312: Mon. Vespr. IV. 316.; Veszpr. reg. 52. 1319: Veszpr. reg. 103. 1327: U.o. 182.; ZO. I. 210-213. 1397: TT. 1901., 244.; Jankovich i. h. 1400: Békefi 76. 1464: Mon. Vespr. III. 173. в PRT. VIII. 569.; Békefi 76. e MRT. 1/2., 48/1 és 48/4. X 173. VÁRPALOTA. Veszprémi járás. A XIII. században épített Bátorkő várának uradalmához tartozó területen valószínűleg a XIV. század vége felé építették a Héder nembeli Újlakiak azt az udvarházat vagy kisebb várat, amelyről a körülötte alakult település a Palota nevet nyerte.

1 Ma is álló várát feltehetően Újlaki Miklós emeltette a XV. század első felében. Vásáros hely, a megye egyik jelentős városa, amelyben a század második felében ferences kolostor is állott.

2 Egyházas hely volt, 1494-ben plébánosáról emlékezik meg egy oklevél.

3 A várban levő, B. Szűz kápolnája valószínűleg a plébániához tartozott.

4 1 1400-ban már Palota néven említik: Csánki III. 214. 2 Csánki i. h. és Faller J.: A Szt. Ferencesek elpusztult várpalotai rendházának története. Veszprém, 1936. » Mon. Vespr. IV. 30. 4 Békefi 79. X 174. VECSENY. Zirci járás. Elpusztult falu. Vecseny vagy Vezsenytelek a cseszneki vár uradalmához tartozott, de már a XIV. század végén puszta volt.

1 A határában levő pusztaszentegyházi dűlő arra utal, hogy az elpusztult falu templomos hely lehetett.

2 i Csánki III. 260. 2 BMRA - Torma István. X 175. VEIM. Zirci járás. Elpusztult, ma puszta. A Bakonyban meghúzódó kis falu a XIV—

XVI. században a cseszneki várhoz tartozott.

1 Kőből épített temploma volt 1478-ban,

2 János nevű papja már 1333-ban szerepel a pápai tizedjegyzékben.

3 A mai Veim-puszta határában Pusztaszentegyházi-dűlő hirdeti a középkori falu és temploma helyét,

4 amelyet ezen a néven már egy 1766-ból származó térkép is jelöl.

5 i Csánki III. 260. 2 OL. Dl. 18.148. MDK A-I-10, Tomcsányi. •> Mon. Vespr. II. 65.; Békefi 86. 4 BMRA - Németh Péter. '"> BMRA — dr. Scherer János. 176. VESZPRÉM. A X. század végétől a megyésispán és a püspökség székhelye a Séd felett emelkedő hegytetőn. A talán már a IX. század óta a hegyen álló Szt. György kápolna

1 mellett itt épült meg a püspökség központi székesegyháza és a Mindenszentek prépostság temploma.

2 A vár alatt, a Séd völgyében és távolabb délen, a Balaton felé vezető országút mentén a XII—

XIV. században alakultak ki azok a városrészek, amelyek az ispánság, a püspökség, a káptalan és egyes kolostorok ellátására rendelt jobbágyok települései voltak.

3 A királyi megye területét, vele Veszprém városát is a püspökség és káptalanja szerzi meg még a XIII. században. A püspök a XIV. század óta a megye örökös ispánja, s így Veszprém városának ettől kezdve legfőbb birtokosa, földesura.

4 Veszprém középkori településrészei egy-egy plébániatemplom vagy kolostor körül tömörültek, amelyek kivétel nélkül korai alapításúak. Ezen kívül több nagy középkori középület állt a városban, köztük három kórház, amelynek kápolnája volt.

5 A város középkori részei nyugat felől sorban : a Szent Margit-szeg, a Szent Katalin-szeg, Szenttamásfalva, Sárszeg, Szent Iván-szeg és a Szent Miklós-szeg." X 176/7. Szent Margit-szeg. A többi városrésszel együtt nevét plébániatemplomáról kapta, amelyet 1296-ban már említenek.

7 Valószínűleg a mai, 1901-ben épült Szt. László templom helyén, tehát a város északnyugati részén állott.

8 A körülötte levő városrészben a Szák nemzetség is birtokos volt, sőt igényt tartott a templom kegy uraságára is.

9 A XIII. századtól a XVI. századig sokszor említett Szent Margit templom a vár alatti települések templomaihoz hasonlóan még a XVI. század első felének pártharcaiban pusztult el.

10 Szent Katalin-szeg. 1275-ben már létezik, nevét az 1240-ben Bertalan püspök által alapított, Szent Katalinról nevezett domonkos apácakolostortól nyerte. Önálló plébániatemplomáról nem tudunk.

11 X 176/2. Szenttamásfalva. Neve 1237-ben Szent Tamásmező határnévben tűnik fel először.

12 A Séd kanyarulatától északra fekvő városrész temploma a XIII. századtól a XVI. századig áll,

13 1550-ben puszta,

14 1553-ban pedig a városrésszel együtt elpusztul.

15 Helyét nem ismerjük. Sárszeg. A Várhegytől keletre, a Séd völgyében terült el a káptalan városrésze. Középkori plébániatemplomáról nem tudunk.

16 X 176/3. Szent Iván -szeg. A vár alatt, a Sárszegtől délre elterülő településrész, amelynek plébániatemplomát Keresztelő Szt. Jánosról nevezték el.

17 A XIV—

XVI. században számtalan említését ismerjük.

18 1550-ben már pusztán állt.

19 Helyét nem ismerjük. |_ 176/4. Szent Miklós-szeg. A vártól délre, a mai Lenin ligetben álló sziklás domb tetején állt a városrész középkori plébániatemploma.

20 Az 1930-ban feltárt templom alapfalai ma is láthatók. Az ásatás tanúsága szerint a XII. század eleje óta volt temető

21 Szt. Miklós temploma körül, amelyet papjával és a körülötte elterülő városrésszel együtt 1237 és 1550 között említenek okleveleink, az utóbbi alkalommal mint elpusztult plébániát.

22 i H. Gyürky Katalin: Acta Arch. XV. 1963., 341-408. s Csánki III. 212-217.; lia- Kovacsics 396.; Korompay György: Veszprém. Bp. 1957., 20.; Békefi Rémig: Veszprém a középkorban. 146