A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

L 23. BALLÁ, Veszprémi járás. Elpusztult falu Öskü határában, a Bakony aljában. A XIII—

XIV. században a Szalók nemzetség Kába ágának birtoka, közülük többet Báláinak is neveznek.

1 A XVI. században már puszta, bár a század végén még feljegyzik elpusztult templomát, tehát a középkorban egyházas hely volt.

2 A Hajmáskérről Perén át Olaszfaluba vezető középkori út mellett fekvő kettős településből, Felső- és Alsóballából álló falu mindkét részében volt templom, romjaikat még a legújabb kiadású turistatérképek is jelölik.

3 i 1254: Turul, 1926, 30. 1307: HO. I. 102.; Karácsonyi III. 47. 1343: Veszpr. reg. 383. 1352: АО. V. 633.; Karácsonyi III. 48. 2 Ila-Kovacsics 136. 3 Kartográfiai Vállalat, 1966-os kiadás. X 24. BARN AG. Veszprémi járás. Királyi udvarnokföld, amelyen királynéi szakácsok is élnek a XIII. században.

1 Velük egyidőben a Tátika

2 és az Atyusz

3 nemzetségnek is vannak birtokai Barlagon, a szakácsok földjét pedig a Vázsony nemzetség kapja meg.

4 A XV. században Felső- és Alsóbarnak.

5 Az előző a vázsonyi várhoz tartozik, az utóbbi kisnemeseké.

6 Egyháza, amelynek titulusát nem ismerjük, 1284-ben már állott, kegyurai Tátika nembeli Péter és Gatalun voltak.

7 Egy 1721-ből származó tanúvallomás szerint a régi katolikus templom a falun kívül, romokban áll.

8 i Békefi 68. 2 НО. IV. 68. 3 НО. IV. 67., ezt kapja meg a veszprémi káptalan. 1 ZO. I. 93.. Szentpétery Krit. jegyz. 3314. о 1472: Csánki III. 220. e Ila-Kovacsics 250. ? НО. IV. 68. »OL. Helytt. lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. - ОМ F. Baranyainé X 25. BÁND. Devecseri járás. Elpusztult falu, amely a Marcal árteréből kiemelkedő dombon települt és a Szalók nemzetség birtoka volt, a nemzetségből származó Bandi és Hosszútóti családoké.

1 Egyházas hely volt, a Baand-i Pál fiainak birtokán 1401-ben történt határjárás említi a falu ecclesiáját.

2 Templomának romjait a Külsővat melletti Bándpusztán 1777-ben említik.

3 i Csánki III. 220.; HO. I. 103.; Ila-Kovacsics 138. 2 ZsO. II. 1. 938. 3 PRT. XII. A. 82, 409. X 26. BÁND. Veszprémi járás. Terra Seg sive Band az Atyusz nemzetség birtoka volt.

1 Tőle a környékkel együtt az ígmánd nemzetség vette meg

2 és a Lőrinte-nem Essegvári ágára hagyta a XIV. század elején.

3 Az Essegvár alatt fekvő falu a középkorban mindig az Essegváriaké volt.

4 Templomáról jóformán semmit sem tudunk annak ellenére, hogy a pápai tizedjegyzékekben 1333-ban Sing,

5 1335-ben Band néven

6 egyházas helyként szerepel. A XV. században említett Szt. György kápolna nem itt volt, hanem Essegvárban.

7 i Csánki III. 220. 2 HO. IV. 14, 15.; Békefi 257.; Karácsonyi II. 240. 3 Karácsonyi II. 242, 353. 4 Ila-Kovacsics 137. 5 Mon. Vespr. II. 65. e Mon. Vespr. II. 80. 7 OL. Batthyány — cs. körmendi It. Heimiana no. 583, 589. — néhai dr. Tványi Béla szíves közlése. X 27. BÁRSONYOS. Komárom megye, komáromi járás. (1950 előtti zirci járás). A pannonhalmi monostor birtoka, amelyet 1221-ben világi birtokosoktól kaptak.

1 A középkorban mindig Pannonhalmához tartozott.

2 Templomáról nincs adatunk a középkorból, azonban feltételezzük, hogy az 1650-ben

3 és 1755-ben

4 említett, a falutól északra álló elhagyott, düledező régi templom középkori volt. 1 PRT. I. 256. 2 Csánki III. 220. » PRT. IV. 383.; Ila-Kovacsics 139. 4 Ila-Kovacsics i. h. X 28. BECSE. Devecseri járás. Elpusztult falu a mai Ferenctelek puszta helyén, Noszlop és Magyarpolány között.

1 A XIV. században az Essegváriaké,

2 a XV. században a Hosszútóti-, Himfy és Mezőlaki Zámbó családok, valamint a béli apátság birtoka.

3 Szt. Péter tiszteletére emelt egyházát 1360-ban említik,

4 név nélküli említése azonban korábbi: 1319-ben Essegvári Tamás panasza szerint a faluval együtt a templomot is felégették Gerencséri Pál és társai.

5 1 Ila-Kovacsics 140. 2 Csánki III. 221.; АО. I. 525. 3 Csánki III. 221. " OL. Dl. 41. 420 BMMA - Waigand. в АО. I. 525-526. X 29. BÉRE. Veszprémi járás. A középkor végére elnéptelenedő falu a Szák nemzetség birtoka a XIII. századtól a XV. század közepéig. Az először 1221-ben feltűnő Bére

1 1269-ben Bakony megyéhez tartozott.

2 1452-ben már puszta volt.

3 Kőből épült templomáról 1358-ból,

4

1452-ből

5

és 1455-ből" maradt-ránk adat. A falu és templomának helyét 1766-ból és 1829ből

8 származó térképek még feltüntetik, de ma már

7 felismerhetetlen a hely. » НО. IV. 46.; Karácsonyi III. 43. 2 Csánki III. 222. 3 Uo. és Békefi 69. 1 Csánki i. h.; Békefi i. h.; Veszpr. reg. 494. я Uo. " Veszpr. káptalan magánlt. Bére 14. BMMA. Oszvald. 7-» MRT. 1/2, 31/6. X30. BERELLŐ. Pápai járás. Elpusztult falu. Pápa környékén a Tapolcavölgyi nemesi falvak közé tartozott.

1 Feltételezhető, hogy középkori eredetű temploma nyomán nevezték a XVII. század második felében, 1659 után évtizedekig Egyházas- vagy Nagy Böröllyőnek.

2 i Csánki III. 222.. 2 Ila-Kovacsics 151. #31. BERHIDA. Veszprémi járás. A veszprémi püspökség Séd-völgyi birtoktestének mezővárosa a középkorban.

1 A XIII. század végén, vagy a XIV. századelején épített templomát Szt. Péter tiszteletére emelték, ahogy ezt egy 1522-ből fennmaradt oklevél megörökítette.

2 György nevű plébánosáról már 1388-ból tudunk.

3 Az egyhajós, egytornyú, keletéit sokszögzáródású szentéllyel megépített kis templom déli oldalán ugyancsak sokszög-záródású kis sekrestye van. A hajót és a szentélyt bordás gótikus boltozat, a sekrestyét és a toronyaljat dongaboltozat, fedi. A hajó nyugati végében két karcsú pilléren gótikus karzat áll. A hajó, a szentély és a velük egybeépített sekrestye az első építkezésből származik, a tornyot, a karzatot és a boltozatokat, valamint a kőből falazott tetőszerkezetet a XIV. század második felében építették.

4 i Csánki III. 212. 2 Békefi 69. 3 Veszprémi káptalan magánlt. Berchen 9. BMMA — Oszvald. 4 Ágostházy — Czeglédy — Entz — Reisinger: A berhidai templom, e kötetben. Koppány 90, alaprajz u. ott. 124