A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

X 32. BERZSË. Komárom megye, komáromi járás (1950 előtt zirci járás). A XIV. század végétől említett, elpusztult bakonyi falu a cseszneki várhoz tartozott.

1 Egyházas hely, kőtornyos, kőből épített temploma volt 1478-ban.

2 i CsánkilII. 222-223. 2 OL. Dl. 18. 145. MDK-A-I-10, Tomcsanyi. X 33. BÉB. Pápai járás. Pápától keletre, a Gerence patak mentén fekvő nemesi falu volt,

1 amelyet a XIV. század közepén vett meg Ugod várához az azt birtokló Ugodi Csenig István és Péter.

2 Később is Ugod tartozéka.

3 A bébi Szt. Mór egyház a bébi nemesek 1270-ben kötött birtokegyezségében szerepel először.

4 A későbbiekben csak 1480-ból

5 és 1522-ből

6 maradt fenn adat plébánosáról. i 1270: Szentpétery Krit. jegyz. 1953. 2 1360: TT. 1893., 612. 3 Csánki III. 221. 4 L. 1. jegyzet! s TT. 1907, 381. 6 PRT. VIII. 569. X 34. BILLEGE. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A Lőrinte nemzetség Essegvárhoz tartozó birtokai között Biliege is az Atyuszoktól

1 került az Igmánd nemzetségen

2 át az Essegváriakhoz.

3 Határait 1233-banírjákle.

4 A XVI. századközepén már lakatlan volt.

5 Keresztelő Szt. János plébániatemplomáról 1433-ból tudunk,

6 plébánosairól azonban korábbi adataink is vannak. István nevű papja 1333 és 1335 között három éven át szerepel a pápai tizedjegyzékekben,

7 név nélkül pedig 1357-ben

8 és 1454-ben

9 említik őket. 1501-ben Osvát a plébánosa.

10 A törökök által elpusztult falu plébániája 1550-ben már betöltetlen.

11 Biliege a Kövesgyűrhöz vezető bekötőút mentén, a Veszprém-nagyvázsonyi országút északi oldalán feküdt.

12 Templomának csekély romjai 1834-ben még látszottak,

13 ma azonban már alig felismerhető a helye.

14 iHO. IV. 14-15. 2

Uo.; Szentpétery Krit. jegyz. 1552, 1975.; HO. IV. 44.; ZO. I. 67. » Karácsonyi II. 242, 353. * Csánki III. 223,; Békefi 257.; Karácsonyi II. 240. 5 Ila-Kovacsics 145. 6 Mon. Vespr. III. 89, 90.; Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. Bp. 1938. 267. reg. 7 Mon. Vespr. II. 65, 73, 80. s Csánki III. 223. о Békefi 71. 10 Békefi 70.; Veszprémi káptalan magánlt. Szőllős iuxta Balaton 25. BMHA. Oszvald. 11 Ila-Kovacsics i. h. 12 MRT. 1/2., 46/5. 13 Oláh János: Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben. Tud. Gyűjt. 1834. III. 86. íj L. 12. jegyz. 46/6. X 35. BORSOD. Devecseri járás. A Magyarpolányhoz tartozó Borsodpuszta a középkorban a bakonybéli apátság birtoka volt. Szt. István király kápolnáját a XIII. század elején I. László király nevére hamisított 1086-os oklevél említi először,

2 majd 1230-ban IX. Gergely pápának a béli monostort megerősítő oklevele említi „capellam Sancti Stephani regis in Borsot".

3 i Csánki III. 224. a PRT. VIII. 271. 3 PRT. VIII. 279.; Mon. Vespr. I. 82.; Békefi 71. X 36. BORSOSGYŐR. Pápai járás. A pápai uradalom faluja, amely már a XIV. században két, azonos nevű faluból áll. A XV. századtól kezdve Nagyés Kis Borsosgyőr.

1 Egyházáról, létezésén kívül, jóformán semmit sem tudunk, csupán egy 1446-ból fennmaradt oklevél említi.

2 i Csánki III. 224.; Ila-Kovacsics 146. 2 OL. Dl. 93. 060. BMMA - Waigand. X 37. BORSZÖRCSÖK. Devecseri járás. A Somló keleti lábánál elterülő falu nemesi birtok volt, nevét is a birtokos Bors családtól kapta.

1 Szt. Tamás tiszteletére emelt plébániatemplomát a Szörcsökiek 1288-as birtokosztozása említi először, a melléje épített Sz. Mária kápolnával együtt.

2 A templomot 1299-ben

3 és 1300-ban

4 is említik okleveleink, plébánosáról pedig 1495-ből maradt fenn adat.

5 i Csánki III." 255.; Ila-Kovacsics 147-148. 2 HO. VIII. 260-262. 3 HO. VI. 449.; ÁUO. V. 239.; Békefi 84. 4 Veszprémi káptalan magánlt. BMMA — Oszvald. 5 OL. Dl. 46. 296. MDK-A-I-10, Oszvald. X 38. BOTFÖLDE. Devecseri járás. A Kamondhoz tartozó újkori Dabróka-puszta helyén levő, elpusztult középkori falu.

1 A XIV. század végén a Varsányiaktólfkapták a jenői pálosok.

2 A XV. században, a Garaiak és Kinizsi Pál birtoklása idején, ismételten Somlóvárhoz foglalják el, a XVI. század elején végleg oda is kerül.

3 Egyházas hely volt, erre vall egy 1730-ból származó térkép templomromra utaló jelölése.

4 1 Ila-Kovacsics 166. 2 Csánki III. 224.; Molnár Ernő: A Nagyjenő-tüskevári páloskolostor. Veszprém, 1936., 14. 3 Molnár E. i. m. 49. 4 В MRA. — dr. Scherer János X 39. CSAJÁG. Veszprémi járás. Nemesi falu volt, amelyet XVI. századi összeírások a középkorban a pannonhalmi apátság birtokaként szereplő Szentmártonföldével azonosítanak, a XVII. században pedig Egyházasküngösnek neveznek.

1 Az utóbbi azonosítás azonban nem vetíthető vissza a középkorra, mert Küngös akkor a fehérvári káptalan plébániája, és csak a XVII. században kerül a csajági nemesek kezére.

2 Az 1345-ben említett Csajág egyházas hely volt.

3 1480ban a csajági plébánost említik.

4 Templomából származhatik az a jellegzetesen XII. századi szalagfonadékos kőfaragvány, amely a tihanyi múzeum kőtárában van és amelyet a mai ref. templom elől hoztak be. 1 Ila-Kovacsics 152. A középkori Szentmártonfölde Malomsárnak az apátság kezén levő része, nem azonos sem Csajággal, sem Küngössel, lásd: PRT. III. 269. 2 L. Küngösnél! « Csánki III. 224. 4 TT. 1907, 382. L 40. CSATÁR. Veszprémi járás. Elpusztult falu. Az okleveles adatokkal először 1233-ban említett Csatár nemesi település volt, lakói a XV. században egytelkesek.

2 Szt. Gotthárd plébániatemplomát csak a XV. században említik, de jóval korábbi lehetett. 1464-ben pápai búcsúengedélyt kap.

3 1454-ben plébánosáról, 4 1460-ban parochiális egyházáról emlékeznek meg.

5 A falu és temploma a XVI. század közepe táján pusztult el.

6 A templom romjai 1797-ben még álltak;

7 felismerhetetlen csekély maradványai ma is láthatók Tótvázsony határának hidegkúti részén.

8 i Csánki III. 225. 2 Ila-Kovacsics 154. 3Mon. Vespr. IV. 441. 4 Békefi 71. 5 Csánki i. h. ; Békefi i. h. 6 Ila-Kovacsics i. h. » Uo. 8 MRT. 1/2., 46/15. (a Műemlékjegyzék bögepusztai templomrom néven tartja nyilván). 125