A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

5. Balatonfőkajár, réf. templom. 5. Balatonfőkajár, reformierte Kirche. 5. Balatonfőkajár — temple calviniste. 5. Балатонфёкайар, реформатская церковь. X 19. BALATON ВО Z SO К. Fejér megye, enyingi járás (1950 előtt a járással együtt Veszprém megyéhez tartozott). A Sió-menti falvakhoz hasonlóan Bozsok is a XI—XII. századtól egyházi birtok : a veszprémi káptalan, a fehérvári káptalan és egytelkes nemesek faluja.

1 A középkorban egyházas hely lehetett, bár erre vonatkozó adatot eddig nem ismerünk. A XVIII. század elején, 1702ben

2 és 1721-ben

3 említik ősi, romos templomát, amelyet 1755-ben építettek újjá rommjaiból.

4 1 Csánki III. 224.; НО. IV. 3., Ila-Kovacsics 128. 2 OL. UC 37/17., BMRA. 3 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4., OMF. Baranyainé. 4 Ila-Kovacsics 128. О 20. BALATONFŐKAJÁR. Veszprémi járás. A középkori Kajár vagy Hangony a pannonhalmi apátság birtoka volt.

1 A mai ref. templom helyén állott középkori, Szt. Péterről elnevezett plébániatemploma 1426-ban.

2 Papját már az 1333—34-es pápai tizedjegyzék említi.

3 1550-ben még önálló plébániaként működött.

4 1577-ben a hídvégi törökök kastélyt építettek belőle, mert magas kőfal övezte. A győri generális parancsára Pálffy Tamás palotai kapitány és Geszty Ferenc veszprémi főkapitány hadaikkal elfoglalták és felrobbantották.

5 Az 1793—94-ben épített barokk református templom nyugati oldalán támpilléres középkori torony áll, földszintje felett gótikus dongaboltozattal. Felső szintjei újkoriak. Ennyi maradt meg az 1610-ben már a protestánsok által használt és először 1741-ben átépített középkori templomból.

6 (5. kép)

7 i Csánki III. 236. 2 Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. I. Bp. 1931. 858. reg. Itt jegyezzük meg, hogy a középkorban többször említett Szt. Kelemen egyház a Győr megyei Kajár, a mai Kajárpéc temploma volt. A Békéli által is említett 1479-es adat Szt. Albert templomáról (73. old., Mon. Vespr. III. 291.) valószínűleg megint nem ide, hanem másik azonos nevű falura vonatkozik. 3 Mon. Vespr. II. 65, 80. 4 Ila-Kovacsics 130. 5 Takáts Sándor: Rajzok a török világból. II. Bp. 1915., 60. és u. ő Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. é. n. 479. 6 Az újkori adatok: Medgyasszay Gyula Vince: Balatonfőkajár vázlatos története. Kézirat, 1915., a balatonfőkajári ref. lelkészi hivatal irattárában. Bakó Kálmán ref. lelkész szíves közlése. 7 A közölt alaprajz a szerző felmérése. X 21. BALATONKENESE. Veszprémi járás. Kenése a XI. század elejétől a veszprémvölgyi apácakolostor faluja volt,

1 annak a nagykiterjedésű birtoknak részeként, amely a Balaton északkeleti sarkát övezte. Monoszlói Ladomér esztergomi érseknek az apácák birtokait megerősítő 1297-ben kelt oklevele említi először a falu Szt, Mihály templomát,

2 amely plébánia volt, de később is a szárberényi parochiális egyházhoz, mint az apácák központi templomához tartozott, annak filiájaként.

3 A XIV—

XV. században sokszor említik okleveleink a templom papjait, plébánosait, az 1333-as pápai tizedjegyzéktől

4 1495-ig.

5 1 Csánki III. 237.; Hárich János: A veszprémvölgyi apácakolostor birtokainak története. Pécs, 1928. 2 CD. VI. 2. 93-94.; Csánki III. 237. - Az 1231-ben említett, Szt. Kereszt tiszteletére emelt templom semmi esetre sem lehetett itt. Lásd: CD. III. 2. 221.; Csánki III. 237.; Békefi 74, 3 ZsO. II. 2. 7286. Mon. Vespr. II. 65, 80. 1371: ZO. II. 83. 1373: PRT. X. 75, 565. 1426, 1446, 1465, 1474: Békefi 74. 1446: Mon. Vespr. III. 126.; Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. II. Bp. 1938., 899. reg. 1474: HO. V. 325. 1480: ТТ. 1907, 382. 1495: Mon. Vespr. IV. 43. X 22. BALATONSZABADI. Somogy megye, siófoki járás (1950 előtt az enyingi járásban, Veszprém megye). A középkorban Fokszabadi, a fehérvári káptalan és prépost birtoka.

1 Korai egyházas helyeink közé tartozott, Péter nevű papjával 1333 és 1335 között szerepel a pápai tizedjegyzékekben.

2 A mai falutól északkeletre fekvő „Pusztatorony" dűlő dombhátán, szántóföldek helyén terült el a középkori falu. A domb tetején látható csekély falmaradványok talán az egykori templom romjai. i Csánki III. 251. 2 Mon. Vespr. II. 65, 73, 80. 123