A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)
Vajkai Aurél: Emlékezés Sági Jánosra (1874–1938)
3. Az 1903-ban rendezett muzeológus tanfolyam résztvevői. A legfelső sorban középen Sági János, alatta Bátky Zsigmond (Laczkó Dezső és Sebestyén Gyula közt). Az alsó sorban jobbról a második Tömörkény István. 3. Teilnehmer am Lehrkurse für Museologen im Jahre 1903. In der Mitte der obersten Reihe János Sági, unter ihm Zsigmond Bátky (zwischen Dezső Laczkó und Gyula Sebestyén). In der unteren Reihe der zweite rechts ist István Tömörkény. 3. Les participants du cours de muséologues de 1903. Au milieu de la rangée supérieure, János Sági, devant lui Zsigmond Bátky (entre Dezső Laczkó et Gyula Sebestyén). Dans la rangée du bas le deuxième à droite est István Tömörkény 3. Участники курсов музееведов, организованных в 1903-м ГОДУ. В самом верхнем рядупосередине Янош Шаги, под ним Жигмонд Батки (между Дежё Лацко и Дьюлой Шебештьеном). В нижнем ряду второй справа Иштван Тёмёркень. fürdőtelep, A siófoki lóverseny, Gulya a Balatonban, Szemesi teniszjátszók, Kilátás Boglárról, Halászkunyhó, Dolgozó halászok, A fogas, Közös fürdés, Herman Ottó madárlesen, Megzavart Íbiszek, Nádaratás a jégen, Szendrei Júlia szülőháza, Velencei est Keszthelyen, Festetics György gróf, Praxik munkában, Lótusz virágok, A sümegi múzeum, Szegény ember háza, A barátlakások, Bizay malacbandájával, A füredi női fürdő, A veszprémi cifra szűr, A rianás stb. Természetesen számtalan tájkép, fürdőtelep képe, tóparti rész is szerepel a képek közt, végeredményben tehát lehetőleg mindent igyekezett adni : tájat, fürdőéletet, irodalmat, művészetet, népéletet. Érdemes néhány mozgófénykép címét is megemlíteni: Fürdés Siófokon, Kiszállás a révből, Gyermekbál Földváron, Hálóthúzó halászok, Vadászás, Praxik munkaközben, Szüreti mulatság, Halásztanya népe, Tetten ért orvhalászok, Fürdőző nők, Kneipp-gimnasztika, Partrahordás a csónakokkal. A Balaton „színrevétele" úgy látszik, sokáig betöltötte ismeretterjesztő hivatását, mert még 1913-ban is felhívja a Balatoni Szövetség tagjait az előadásra: — „A budapesti Uránia Tudományos Színház új képekkel látta el a már régen műsoron volt Balaton с kedves, hangulatos darabját. Sági János és Szalay Sándor átírták a darabot, hogy az időközi fejlődést is hűen feltűnteti". Sági János az újítások, a reformok embere volt, s a Balaton fejlesztéssel kapcsolatban több, sok okos gondolatot tartalmazó írása jelent meg. 5 Jellemző az egészen modern idegenforgalmi szemléletet eláruló alábbi levele is, amit egy kiadócéghez intézett 1907. VI. 28-án: „Tisztelt Czég! A Balaton vidékén az idegenforgalom évről évre óriási arányban növekszik. Az idén kezdték építeni a balatonvidéki vasútat. Ez elképzelhetetlen fejlődést hoz a Balaton zalai partjaira is ... Két-három év alatt kifogástalan balatoni könyv után igen nagy lesz a kereslet ... Mint a Keszthelyi Hírlap szerkesztője, a Balatont alaposan ismerem. Az Uránia Tudományos Színház műsorán megjelent a Balaton című darabom. Mint a Balatoni Muzeúm tisztviselője hétről hétre a tó különböző helyein fényképezem a természeti szépségeket és a nevezetességeket ... Az országban csekélységem egyike azoknak, akik legtöbbet foglalkoznak a Balaton irodalmával." — Egy könyvet tervezett 20 ívnyi terjedelemben, 150—200 képmelléklettel, térképpel. — „Sok kép alá kevés szöveget nyomnánk, hogy inkább a hangulatos képek beszéljenek .... A könyvet idegen nyelveken is megjelenthetnünk. Emléktárgyként vennék meg a könyvet ... A képeket ingyen bocsátom a rendelkezésre." — Sági János vérbeli újságíró, figyelme úgyszólván mindenre kiterjed, s minden építőszándékú megmozdulásba bekapcsolódik, mindenhez van valami ötlete. Egy 1901-ből származó nyomtatványon mint a „Keszthelyi Önkéntes Tűzoltó Testület titkára" szerepel. — Egy másik nyomtatvány fejléce: — „Kereskedelemügyi Kir. Miniszter Úrhoz, Budapest. Sági János keszthelyi lakos előterjesztése az üzleti reklámoknak a postán való czélszerűbb kézbesíttetése érdekében. 1909. okt. I." 6 — Cikkei elhelyezésének érdekében levelezésben áll a Budapesti Közlönnyel (egyik válaszlevél Bársony István aláírásával, 1908), a Jogtudományi Közlönnyel (1909). A Keszthelyen való tartózkodása alatt végig hű maradt hivatásához, s ez a kitűnő balatoni útikalauz szerző, néprajzíró, újságszerkesztő országszerte elismert telekkönyvi szakkönyveket ad ki sorra {Telekkönyvi mintatár. 1902, utóbb II. kiadásban is. Telekkönyvi Jog, Igazságügyi mintatár stb.) Mégis úgy látszik, hogy a legmaradandóbbat a néprajz területén alkotta Sági János. Feltehető, hogy néprajzi érdeklődése szociális gondolkozásmódjával függött össze, ahogy a kor néprajzkutatóira egyformán 7