A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Petánovits Katalin. A vörsi bábtáncoltató betlehem

1. A vörsi bábtáncoltató betlehem 1. Das Marionetten-Bethlehem-Spiel von Vörs 1. La crèche aux marionnettes de Vörs 1. Вёршский вертеп с танцующими марионетками pásztor Miklósics József 37 éves, öregpásztor Simon István 60 éves. Ha az éveket és a szerepköröket egymás mellé állítjuk, szépen kitűnik az a kívánság, illetve gyakorlat, hog a legfiatalabb legyen az első pásztor, idősebb a második, és a legidősebb az öregpásztor. Egyformán fontosnak tartják a szerepeket, mert a Beköszöntő követi meg a háziakat, engednék eljátszani a betlehemest, az ő ügyességétől függ a bábok ügyesebb vagy ügyetlenebb tánca, az angyalok szép éneke emeli az ünnepi hangulatot, a pásztorok ügyetlenkedése, jó modásai pedig a derültséget. A pásztorok álmai évről évre változók, a hallgatóság ezeket hallgatja legnagyobb figyelemmel és derültséggel. „Az az igazi, ha mindenki jól tudja a szerepét és jó a hangulat. Akkor megy minden a maga rendjén" •— mondják. Az ünnepi hangulatot nagyban emeli a betlehem, melyet igen nagy gonddal díszítenek, szépítenek. A templomban is napokkal az ünnepek előtt megkezdik a betlehem készítését, sziklával, mohával, mesterséges tavakkal, rejtett égőkkel teszik ragyogóvá. Ugyanígy a hordozható betlehemet is. Maga a betlehem és a bábok is különös figyelmet érdemelnek, hiszen nem könönséges dolog, hogy egy betlehem ilyen hosszú időn át szerepet játszik a falu hagyományában. Készítője után érdeklődve a szereplők közül többen emlékeztek, hogy elődeik Kájdl Györgyöt jelölték meg a betlehem és a babák faragójaként. Az ő elbeszélésük szerint XVIII. század végén került Vörsre, de az anyakönyvben 1866 szerepel születési éveként. Apja Kajdl Vince, urasági szolga. A betlehemet kb. az 1880-as évek végén készíthette. Érdemes még megjegyezni, hogy népszerű ember lehetett a faluban, mert nyolc alkalommal hívták meg keresztapának. Sem az anyakönyv, sem a falusiak nem tudnak többet róla, valószínűleg elköltözött a század végén a faluból. A betlehem fenyődeszkából készült három tornyos, templomszerű építmény. A betlehem első, homlokzati oldala egészen a földig ér, hátsó végét két hengeres faláb tartja, melyet csavarral rögzítettek a betlehem padlózatához. A lábak fölött közvetlenül két függőleges irányú fél-ellipszis alakú kifűrészelt rész, mely folyosószerűén halad a betlehem első része, a színpad felé, ahol a babák táncolnak. E nyílásokban van a bábtáncoltató keze. A betlehem két oldalára középtájon két erős, faragott fogantyút szegeztek, ezt fogják az angyalok. A betlehem padlózata nyelv alakú, hátul kapcsolódik csak a falhoz, oldala, eleje elválik az oldalfalaktól, mert a köztük levő folyosó-résen jönnek be a babák. A betlehemi istálló a templom belsejében áll, hasonlóan az igazi templomok betlehemeihez. Padlása, oldala, padlózata mohával fedett. Az istállópadlás két oldalán két aranyozott papírból kivágott angyal őrködik a Szent Család fölött. Az istálló belsejében feketére festett, fából faragott tehén, nyakában kolomp. Dróttal erősítették a falhoz. Az istálló előtt ezüst sztaniol „angyalhaj díszkapu" áll, részben dróttal merevítve, részben füzérekben alácsüngve. E „díszkapu" alatt áll középen egy kis fahasábra drótozva és a padlózathoz erősítve a porcelán Szent Család. Szorosan előttük a kis fabölcső, mely véggel fordul a nézők felé, és egy padlózatba vert szeg akadályozza hordozás közbeni kiesését. A bölcsőben gipsz baba fekszik, arccal a nézők felé. Az egész templom külseje fehér csomagolópapírral borított, már többrétűén, hisz évenként újabb rétegeket ragasztottak a szakadt vagy piszkos régi fölé. A tornyokat fehér vagy enyhén sárga krepp-papírral csavarták be. A templomocska elején négyszögletes kivágás, melyet keretként aranyozott papírkivágás fog közre. A betlehem egész elejét fenyőgallyacskákkal sűrűn beborították, és rózsaszín, szegfűt utánzó papírvirággal kettős, a homlokzaton egyes sorban díszítették. A homlokzat közepére 20* 307