A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Kopasz Gábor. A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Drávavonal védelmében

s néhány nap múlva a második fele is hazaérkezett Veszprémbe anélkül, hogy az ellenség útjukba akadt volna. A Dráva mellől visszatért nemzetőröket hazabocsátották otthonukba, fegyvereiket pedig a Pápáról Veszprémbe visszrendelt önkéntes nemzeti őrseregnek adták át. Jellasics bán betört horvát seregeinek egyik oszlopa ezekben a napokban már éppen Veszprém felé közeledett. A veszprémi nemzetőrök eltávozásával és azáltal, hogy Veszprém megye a korábban beígért felváltó csapatait nem küldte el, a baranyai Dráva-vonal teljesen védtelenül maradt. Kormányrendeletre, de a Horvátország felől egyre növekvő veszély miatt is Baranya megyének magának kellett megszervezni Dráva menti határának védelmét. Csányi figyelmeztette a megye közvetlen vezetőit és állandó bizottmányát, hogy Jellasics betörése küszöbön áll, de katonaságot a védelmi vonalhoz nem tudott adni. Az elindított Tolna megyei nemzetőrök pedig Baranyát el sem érték, mert útközben újabb parancs folytán hajóval Pestre szállították őket. A baranyai nemzetőrök viszont még mindig a Bács megyei táborban voltak 4500 főnyi létszámmal. Baranya megye állandó bizottmányának közgyűlése szorult helyzetében gyors ütemben látott hozzá a védelem megszervezéséhez. Siklóson és Dárdán kívánták kialakítani a megyei védelem két főpontját. Elhatározták az önkéntes nemzetőrség további szervezését. Hirtelen 800 nemzetőrt vontak össze a megye székhelyén, Pécsett. Pécs város is kiállított 100 önkéntes nemzetőrt. Végül elrendelték a hazafiságukról ismert Dráva menti lakosok általános felfegyverzését. A veszély hírére a bácskai táborból hazatért Batthyány Kázmérra, a megye főispánjára bízták, hogy az általános ellenállást megszervezze és a baranyai Drávavonal védelméről megyei erő által gondoskodjék.

26 A Dráván túl Jellasics támadó seregének jobbszárnya helyezkedett el Baranya megyével szemben. Ez a seregrész mintegy 10 000 emberből állott, Roth és Philippovics tábornokok parancsnoksága alá tartozott, s a fő gyülekező helyei Miholjác, Valpó és Eszék térségei voltak. Batthyány Kázmér ezért kívánta tehát ezekkel a helységekkel szemben, a Dráva innenső oldalán a baranyai védelem főpontjait Siklósra és Dárdára helyezni. Általában Baranya megyében is a lakosság minden rétege lelkesedéssel igyekezett eleget tenni honvédelmi kötelezettségének. Egyedül Szabadszentkirály nemes község volt az, amely ellenállt az összeíró választmánynak és meggátolta az önkéntesek összeírását.

27 Pécs város is szorgalmasan toborozta nemzetőreit; maga Jellasich János városi főbíró volt az újoncállítási biztos.

28 Az első nagyobb nyugtalanságot az okozta Pécsett és Baranya megyében, hogy egy 3000 főből álló rabló fegyveres csoport áttört a Miholjác—drávaszabolcsi révnél, amelynek nem tudtak ellenállni. A felfegyverzett rabló csapatot a Verőce megye élére a bán által kinevezett új főispán vezette. A nyugtalanságot az is fokozta, hogy Jellasics bán rágalmazó proklamációit ismeretlen egyének terjeszteni kezdték a megyében.

29 Közben a horvát támadó sereg jobbszárnya a Dráva túlsó partján felfelé hózódva, a sztárai rév felett Tótszentmártonnál, Somogy megyében szeptember 20-án átlépte a Dráva vonalát és előőrsei még aznap éjjel elérték Baranya megyét. A berontott ellenség mintegy 9—10 000 emberből állott. Lassan nyomulva Baranya felé, szeptember 23-án Gerde, Rugásd, Baksa, Görcsöny és Szabadszentkirály községekben állapodott meg a Roth tábornok által vezetett törzssereg. Mintegy 1500 főből álló ellenséges seregcsoport pedig Siklós felé nyomult előre, de Siklósra nem mert bemenni, hanem visszakanyarodott és egyesült a Pécs felé haladó sereggel. Átvonulva Pécsen, szeptember 23-án hagyta el a fősereg Baranya megyét anélkül, hogy területét okkupálta volna. A Baranya megyei védősereg ekkor csupán 1000 főnyi gyakorlatlan önkéntesből állót.

30 Ennek élén Batthyány Kázmér, akit már előzőleg a kormány Baranya megye és Pécs város kormánybiztosává nevezett ki, előbb Siklósra, majd Mohácsra vonult vissza, hogy az ellenség bekerítő szándéka elől kitérjen. A tízszeresen nagyobb ellenséggel szemben Batthyány Kázmér megszervezte a megye egész területén a gerillaharcot. Az ellenséget hátulról és oldalról állandóan nyugtalanította. Emberei elfogták Roth tábornok kémét és mint foglyot átadták a rögtönítélő bíróságnak. Batthyány elrendelte a drávai kompok és összes szállító eszközök lefoglalását, az ellenség által szétosztott lázító proklamációk összegyűjtését. Amikor pedig szeptember 27-én arról értesült, hogy az ellenség 16 szekere lőszert szállít a fősereg után, önkénteseivel — Perczel Antal őrnaggyal az élen — Oroszló községben a lőszeres szekereket és ezek 80 sokác fegyveres határőrből álló kíséretét elfogatta. Ebben a vállalkozásban főként a 100 pécsi önkéntes vett részt. A zsákmány 32 hordó lőszer, 600 puska és az őröktől elvett 80 szuronyos puska volt. Ez a rajtaütés Roth seregének ütőképességét nagyban csökkentette. Pécsváradon az ellenséghez pártolt Hardegg vasas és Kresz könnyű lovas ezredek depóit Batthyány Kázmér ugyancsak lefoglaltatta. Jellasics Pákozd-sukorói és Roth ozorai veresége után, hogy az ellenség visszavonulását megakadályozza Batthyány Kázmér október 2-án Pécsre tette át főhadiszállását. További újoncokat sorozott be védelmi seregébe. Ez most sokkal könnyebb volt, mint a fel268