A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Kopasz Gábor. A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Drávavonal védelmében

időre kötelezték szolgálatra, hanem határozott időpontig, 1849. Mindszentnapig. Az önkéntesek felszerelését a községeknek kellett vállalniok. A kiállítás határidejét szeptember 6.-ban állapították meg. A megyei határozat úgy rendelkezett, hogy amely község késlekednék az önkéntes nemzetőrök kiállításával, onnan a még hátralevő egy harmadrész megyei mozgó nemzetőrséget fogják behívni, amelyet a Dráva vonalához küldenek felváltó seregként. Ha pedig az önkéntes nemzeti őrsereg kiállításával a megyei mozgó nemzetőrség harmadik harmada felmentést nyerne a Dráva melletti szolgálat alól, az önkénteseknek kiállítási költségét ez a felmentett harmadik harmad fogja viselni. Az önkéntesek kiállításánál idegen községhez fordulni kisegítésért mindaddig nem lehetett, amíg az idegen község a maga nemzetőreit ki nem állította. Amikor Örs község az önkéntes nemzetőrök kiállítását megtagadta, a kiküldött szolgabíró az önkéntesek haladék nélküli kiállítására kötelezte a falut és figyelmeztette, hogy ha továbbra is vonakodnék, önkénteseket fog toborozni a község költségére.

20 Az önkéntes nemzetőrség megszervezésével egyidőben a kormány rendelete szerint gondoskodni kellett arról, hogy a megye legszélesebb rétegeit is előkészítsék az önvédelmi harcra. Ez abból állott, hogy igyekeztek a népet megbarátkoztatni az általános népfelkelés gondolatával. A dunántúli összes önkéntes nemzetőrseregek állomáshelyéül a kormány Pápa városát jelölte ki, vezérlő parancsnokául pedig Kosztolányi Móricot nevezte ki. A miniszterelnöki rendelet tehát a Veszprém megyei önkéntes nemzetőrsereget Pápára irányította. A kormány rendeletének végrehajtása során Szemere belügyminiszter úgy intézkedett, hogy amennyiben a Pápán gyülekező önkéntes őrseregek elhelyezésére maga a város kicsi lenne, a városon kívüli táborban kell őket elszállásolni. Élelmezésükről pedig a pápai állandó bizottmány gondoskodjék Szakonyi Lajos városi főbíróval az élen.

21 Az országos nemzetőrségi tanács a veszprémi önkéntesnemzeti őrsereg parancsnokául szeptember 7-én Bezerédy Kristóf őrnagyot nevezte ki. Majd pedig amidőn a tanács szeptember 13-án őt a megyei összes felkelő seregek parancsnokává léptette elő, helyette a megyei önkéntes nemzetőrsereg parancsnoka Eszterházy Pál őrnagy lett. Miután az önkéntes nemzeti őrsereget községi és állami fegyverekkel kellett felszerelni, Veszprém megye közölte a megyei nemzetőrségi őrnagyokkal, hogy a Dráva mellett levő nemzetőrök fegyvereit, amikor onnan a csapatok hazaindulnak, össze kell gyűjteni és az önkéntes nemzeti őrsereg gyülekező helyére, Pápára kell szállítani. A Veszprém megyei állandó bizottmány már az önkéntes nemzetőrség szervezésének kezdetétől gondolt arra, hogy a megyei mozgó nemzetőrök harmadik harmadát nem küldi le Baranyába a Dráva védelmi vonalához, mivel ezek szolgálati ideje teljesen egybeesett volna az önkéntes nemzetőrség szervezésével. A megye ezért kérdést intézett a miniszterelnökséghez, hogy ha az önkéntes nemzetőrség a megadott határidőre nem lenne kiállítható, a megyei mozgó nemzetörök utolsó harmada szeptember 7-én elinduljon-e a Dráva mellett levők felváltására, vagy pedig megengedhető-e, hogy a Veszprém megyeiek által elfoglalt őrhely addig üresen maradjon, amíg az önkéntes nemzetőrség ezt a helyet elfoglalhatja? Nyilván a megyei vezetők maguk is érezték, hogy a védelmi vonalat mégsem lenne szabad védtelenül hagyni, mert a miniszterelnökhöz küldött felterjesztéssel egyidőben levelet intéztek Csányi Lászlóhoz is, hogy küldjön utitervet az esetleg kiinduló harmadik csoport részére. A megye kérdésére szeptember 4-én érkezett meg a válasz, amelyet Szemere belügyminiszter írt alá. Eszerint az önkéntes nemzeti őrsereg a délvidéken levő megyei mozgó nemzetőrök felváltására szeptember 15-e előtt nem fog elindulni. Ezért vagy a lent levők várják meg, amíg odaérkezik az önkéntes sereg, vagy a megye Csányi Lászlót kérje fel a hiányzó nemzetőröknek más módon való pótlására, nehogy a Veszprém megyeiek által tartott rész üresen maradjon. Veszprém megye részéről az lett volna a helyes, következetes eljárás, ha a megyei mozgó nemzetőrök harmadik harmadát is kiállította volna a baranyai Dráva-vonal őrzésére, amit rájuk bízott Csányi országos biztos. Ezek egyhónapi szolgálati ideje éppen kellett volna ahhoz, még Jellasics támadása elmaradása esetén is, hogy az önkéntes nemzetőrség szervezését, felszerelését befejezzék. A megyén kívül már szolgálatot teljesített mozgó nemzetőrök maguk is egyöntetűen követelték, hogy az utolsó harmadrész hasonló szolgálattételre köteleztessék. Szemere Bertalan határozatlan válasza hozzájárult ahhoz, hogy Veszprém megye a ránézve könnyebb megoldást válassza és felváltó csapatok küldése nélkül nemzetőreit a Dráva mellől hazarendelje. Szemere részéről az lett volna a helyes válasz, ha arra utasítja Veszprém megyét, hogy vagy kiállítja a megyei mozgó nemzetőrség harmadik harmadát, vagy pedig alkalmazkodik a minisztérium által már korábban megszabott tíz hetes váltási időhöz. Csányira hárítani a feladat megoldását úgy, hogy a veszprémieknek kibúvási lehetősége legyen, helytelen volt azért is, mert Csányi egyébként sem rendelkezett elegendő létszámú véderővel. Veszprém megye állandó bizottmánya a miniszterelnöki válasz birtokában elrendelte, hogy az önkéntes nemzetőröket szeptember 7-ig Pápára kell szállítani, a Dráva mentén szolgálatot teljesítőkre vonatkozóan 266