A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez

Veszprém megye ipartörténetének kutatása terén mindmáig meglehetősen kevés eredmény született. Hiányosan ismerjük például a XVITI—

XIX. sz. fordulóján már teljes virágzásában állott céhes iparokat, főként gazdaságtörténeti vonatkozásban. Eltekintve az 1930as években szórványosan napvilágot látott tanulmányoktól,

1 csak a legutóbbi időszakban észlelhetjük e téren a változás jeleit. A megye céheinek gazdagon fennmaradt tárgyi és írásos emlékanyagának szisztematikus feldolgozása és közzététele

2 fogja megteremteni az alapokat az országosan is hiányolt összefoglalásokhoz.

3 A céhes iparokkal foglalkozó kutatóknak számot kell adniok a XVIII. sz.-ra többnyire visszavezethető előzményekről — ha már a középkori Veszprém megyei céhiparról alig tudunk valamit—, majd a XVIII. sz. első felétől fokozatosan kibontakozó specializálódásról s az iparágak legtöbbjének körülbelül a napóleoni háborúk végéig tartó konjuktúrájáról. Részletesen szükséges vizsgálni azt a vidékünkön különösen élesen megnyilatkozó gazdasági megtorpanást, melynek következményeként a céhek visszafejlődését szinte egyáltalán nem kísérte nyomon a gyáripar kibontakozása. Az általános elszegényedés, a kereskedelmi tőke visszahúzódása, az iparűzők és kereskedők elvándorlása nyomja rá bélyegét megyénk XIX. sz.-i történetére.

4 Ám a céhes iparok történetének kutatásával egyidejűleg szükséges vizsgálni a megyében létesült manufaktúrák, kisebb üzemek vagy bányák történetét is. E tekintetben főleg az országosan is élénken művelt kerámiatörténeti kutatásoknak a Bakonyban egykor fennállott keménycserép- és porcelángyárak működésére, készítményeire vonatkozó tanulmányait sorolhatjuk elő, mint eddig a legjobban feltárt területet.

5 Kár, hogy az ipartörténeti, iparművészeti jellegű értekezések legtöbbje a XIX. sz. első felében létrejött és egymással szoros kapcsolatban állott pápai, herendi, városlődi, bakonybéli kerámiaüzemek olykor egészen aprólékos kérdéseire világít csak rá. Alig kísérlik meg akár a herendi porcelángyár, vagy a városlődi keménycserép-üzem vonatkozásában a kapitalista vállakózások történetéhez kapcsolódó kérdések kidolgozását. Más ipari üzem, vagy bánya történetét megyénkben már alig ismerjük. Pedig az előzmények ismerete nélkül nehéz lesz a közelmúltban óriási mértékben kifejlesztett Veszprém megyei bányászati és ipari létesítmények jelentőségét felmérnünk.

6 A kerámiatörténeti kutatásoknak bizonyára nem kis ösztönzést adott az a körülmény, hogy a Herendi Porcelángyár ma is működik, jelentősége túlnő a megye, sőt az ország határán is.

7 Herend egyik, nem jelentéktelen feladatát valamennyi szakember abban látja, hogy hagyományaihoz hűen folytassa működését. Különösnek tűnik, hogy egy másik, lényegesen régebbi hagyományokra alapozható üzem: az Ajkai Üveggyár megléte viszont a legcsekélyebb hatással sem volt az üvegtörténeti kutatásokra. Ez természetesen korántsem nevezhető helyi sajátosságnak. Az üveggyártás történetének felderítése, amint azt legutóbb, éppen e nemben úttörő jelentőségű munka szerzője megállapította,

8 országszerte kezdeti stádiumban van. Kétségtelen, hogy a tárgyi bizonyítékok, maguk az üvegkészítmények is lényegesen csekélyebb számban maradtak fenn, mint a kerámiák s önmagukban kevesebb bizonyítóerőt képviselnek amazoknál. A legnagyobb hiányosság azonban mindenképpen az írott források feltáratlansága. Eltekintve a néhány századelej i, e tekintetben eredeti anyagot közlő publikációtól, a kutatók elsősorban mint művészeti produktummal foglalkoztak az üveggel az utóbbi évtizedekben,

á a gyártás, a huták történetének felvázolása tekintetében megelégedtek a korábbi adatok, feltevések ismételgetésével. (Ezt a körülményt a bakonyi üveghutákra vonatkozó ismereteink közlése során magunknak is figyelemmel kellett kísérnünk és szükség esetén korrigálnunk.) A fentvázolt helyzet ismeretében próbáljuk meg az alábbi adalékokkal, egy, a tárgyi és írásos források tervszerű feldolgozására és közlésére irányuló tanulmánysorozatban a bakonyi üveghuták legalább vázlatos történetét megrajzolni, a ma rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján. 143 Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez