A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Mihalik Sándor: Dunántúli keramikus családok
4. Alajos. Keresztvíz alá tartották 1807. október 6-án. 5. Mátyás Antal. 1810. május 6-án keresztelték. A legrégibb források W inter Mátyás-пак még pápai mercator kereskedelmi, üzleti, pénzügyi dolgairól szólnak. Az 1799. december 2-i veszprémmegyei ülés említi a Holier András győri kereskedővel és 491 Frt. 48 krajcárral kapcsolatos ügyét, 8 majd 1804-ben is még csak vásznakkal kapcsolatban említik kereskedői tevékenységét. 9 18C6-ban vagyonára rátáblázzák (intabulálják) azt az 1000 forintos adósságot, amelyet ő, mint pápai kalmár „Somogyi János úrtól Szent Iván hava (június) 10. napján Törvényes 6 forint kamatra kölcsönzött". 10 Ugyanez év november 17-én Roschvitz Jose// pápai kereskedő Mack Vintze kereskedőnek adóslevelet ad 1844 forintról, amely adósságot azután 1807. március 4-én W inter Mátyás-та átcedalnak. 11 Mindezek sorából messze kimagaslik az a betáblázás, amelyről az 1813. január 23-i veszprémvármegyei közgyűlési jegyzőkönyv 27. lapján az 57. szám alatt így jegyeznek fel: „Intabuláltattak Vinter Mátyás Pápai kereskedő és Röntzöí Klára felesége ellen 3650 forintok V. Czédulában, mellyekkel ezek Méltóságos Gróf Eszterházy Miklós Pápai Uradalmának száztól 6 frt. Esztendei Interes kötése mellett, Pápán e folyó 1813-k Esztendei l ő Januáriusban olly kötelezéssel adossak maradtak, hogy a meg irt summa erejéig Pápai belső Városi Házokat, és a Devetseri uttcában lévő Cserepes Kert nevű Majorjokat lekötött zálogul kinevezik, 's a' végrehajtáskori kinevezés jussát a' Kötelező "Urodalomnak át engedi, 's egy fertály Esztendei felmondásra reá állanak." Aligha lehet vitás, hogy e pénzügyi műveletek elsősorban a pápai kőedénygyár nagy vállalkozásának minél jobb sikere érdekében mennek végre. Ebben az időben a pápai gyár már legfelsőbb kiváltsággal felruházott üzem, olyan korszerű új kemencéi épültek, amelyek egyedülállók az országban, a gyári dolgozói létszáma félszáz körül állandósult. Nagyjában erről a korszakáról szól dícsérőleg Kunits és noha Kassán, Iglón, Rozsnyón, Körmöcbányán is kitűnő kerámiagyárak működtek, ennek ellenére is az ország legelső kerámiagyárának nevezi a pápait. Winter, az ügyes kereskedő és gyáros, hallatlan erőfeszítésekkel és nagy igyekezetekkel mozgatja a pénzét, növeli és erősíti, előteremti azt a tőkét, amely ilyen nagystílű gyár működtetéséhez és hasznosításához elengedhetetlen. Érdemes megvizsgálni e mesterkedésekkel kapcsolatban a legjelentéktelenebbnek látszó feljegyzéseket s, mert ezek mutatják, hogy a kereskedelmi tőke hogyan változik ipari tőkévé s az ipari tőke — ha ugyanabban a kézben van —, miképp lesz a kereskedelem biztosítéka és serkentője. Winter Mátyás még mint „Pápai Kalmár", feleségével együtt 1806. december 31-én 6%-os kamat fizetésének kötelezettsége mellett 2000 forintot vett kölcsönbe Timár Ádám „Oskola Mester"-től, Paidl Ignátz Pápai Posta Mester kezessége vállalásával. Minthogy a pénz visszafizetése húzódott, Veszprém vármegye 1813. november 17-i közgyűlésén Faidl vagyonára rátáblázták a tartozást 12 éscsupán a megye 1817. január 25-i ülésén került sor arra, hogy Winter Mátyás és felesége ezen 2000 forintos adósságát, amellyel Timár Ádám-пак tartoztak, „extabulálják". 13 1815. július 1-én 7989 forint 24 krajcár értékű „boltbeli portékát" vett át Winter Mátyás pápai kereskedőtől Stift Tóbiás és egyúttal részletfizetési egyezséget kötnek erre vonatkozólag. 1816. július első napjától még mindig 4489 forint 24 krajcárral adósa maradt, sőt Winter-пек még 1818. február 25-én is fennállott ez a követelése és éppen ezért ezt az összeget Winter javára a megyei közgyűlés intabuláltatja. 14 Az 1817. február 15-én kelt Contractus szerint Heidenuoll// (!) Fái és ennek felesége Pauli Anna T Winter „Kő Edény Fabrikának tulajdonossának" 12.000 forinttal adósai. 15 1817. május 2-án ez, a Haidnuol/ Fái és Felesége ellen Winter Mátyás kereskedővel a „Háza, boltja, 's portékái eránt költött árendás és vevő Contractus intabuláltatik." 16 Pápa város 1818. évi november 4-iki tanácsülési jegyzőkönyvéből értesülünk, 17 hogy „Heidenvolf Fái megbukott kalmárnak itt a' Belső-Városi Kristóf uttzában egyfelől Brisistye Károly német vargamester, más felől Pauer Józse/ Ur házoik szomszédságában lévő Contractuális házat közönséges kótya vetye szerint Vinter Mátyás Urnák, mint legtöbbet ígérő félnek, ennek Hitves Társának, 's minden Törvényes maradékinak ... 9010 v. forintokon ..." Szakonyi Ferentz, és Ettl Mátyás Tanáts, mégis Szabó Ferentz Városi Jegyző Urnák mint a mondott ház eladására kiküldöttek eladták. Az 1818-as évből Winter-пек még a következő ügyleteit ismerjük: A január 31-i Pápa városi tanácsülés 18 Winter „Pápai Kőedény Fabrika Tulajdonosának" keresetlevelét 15 nap alatt adandó felelet véget ki küldi Kili Mihály „Csizmatia Mesternek", mint illető alperes félnek. A veszprémmegyei február 25-i közgyűlés pedig 19 Loydl Jakab „Bétsi kereskedő Biztos" ellen Winter Mátyás pápai 223
