A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Mihalik Sándor: Dunántúli keramikus családok
„Edényfabrikás" részére 9000 forintot intabulál. Április 13-án a Kislőd határában található porcelánföld kiaknázására Winter Mátyás szerződést köt a földesúr veszprémi püspökkel. Abban állapodnak meg, hogy a fehér földet csak ott szabad bányászni, ahol sem az uraságnak, sem alattvalóinak azzal kárt nem okoznak. 20 Forrásaink ettől kezdve már csak jelentéktelen ügyleteket említenek: Az 1821. március 2-i vszprémmegyei közgyűlés intabulál Pacsay János karádi (Somogy megye) ispán ellen W inter Mátyás részére a tőle vásárolt edények árában 131 forint 12 krajcárt. 21 Az 1822. február 1-i megyei közgyűlésen megtörténik „Plenipotentia vallása Vinter Mátyás pápai fabrikánsnak N. Petrovics Mátyás ügyvéd részére Eszéken lakó Eisenbart Márton-nál levő 576 forint bevételére". 22 Winter Mátyás „adózó, kő Edény Gyár tulajdonos", 1834. február 17-én halt meg Pápán, 75 éves korában. 23 özvegye, Könczöl Klára 1839. július f)-án, 66 éves korában követte őt a sírba. 24 3 Gyári munkások a Winter korszakból A pápai kőedénygyártási próbálkozásokat megindító Schneller Ferenc és Postbichal János-on kívül már név szerint ismerjük annak a törzsgárdának a tagjait is, akik az öreg Windschügel Kari Auguszt-tal 1805-ben Holicsról átjöttek és Pápára áttelepedtek a pápai gyár végleges megalapozására és a kőedénykészítés folyamatos beindítására. Ezenkívül a Winter Mátyás egyedüli tulajdonává vált gyár első fénykorából még a következő dolgozók neveit örökítették meg a különböző feljegyzések : 1. Richter Márton „Ex Fabrica Laborator", nős, 1811. november 8-án 59 éves korában Pápán meghalt. 25 2. Vainer János „Fabricans". Felesége — (Bernhard Anna) — 1812. szeptember 8-án Pápán meghalt. 26 3. Ritter Sándor 1804. szeptember végén érkezett Holicsra. 1805 április 20-án elbocsátását kérte, mert Pápára óhajtott utazni. 1814. január 11-én mint „fabricator" Pápán feleségül veszi Andreszek Erzsébet-et, Windschügel Károly Ágoston és az annakidején Holicsról jött Kaizer Antal tanuk jelenlétében. Házassága révén az öreg Windschügel fiának, Anton-пак sógorává vált. 27 224 4. Litz (Lutz) János „sodalis fabricantius". Katalin nevű felesége szintén Andreszek leány, ö is sógora tehát Windschügel Antal-пак. és Ritter Sándornak. Két leánygyermekük volt: a) Eleonóra (Pápán keresztelték 1815. március 10-én; meghalt október 15-én). b) Eleonóra Erzsébet (1816. november 11-én keresztelték, meghalt 1819. május 2-án). 28 5. Taiki Károly. Többször — tévesen — Tsikinek nevezik. „Fabricans", „fabr. sodalis". Károly nevű gyermekét 1816. január 3-án keresztelték és január 20-án temették. Vészeli Anna nevű felesége 20 éves korában, 1816. augusztus 2-án hunyt el Pápán. 29 6. Kessel György-TŐl a pápai városi tanács 1818. évi január 24-i ülésének jegyzőkönyve 30 a következőképp emlékezik meg : „Kessel György kőedény Fabrikásnak a letelepedés eránt Tettes Praefektus Úrhoz bé adott könyörgésére semmi ellenvetés nem találtatván, tzélylyának elérése végett a' Mlgos Urasághoz utaséttatik." A Mayer-korszakból két nevet említünk : 1. Reh/eld Rechfeld Vilmos fabrikás. Felesége Schmid Terézia. 1839. szeptember 19 én Pápán keresztelik Teréz leánykájukat. 31 í' 2. Schönwald Vilmos. 1848. január 22-én halt meg 21 éves korában. 32 Mestersége, foglalkozása egyelőre még fel nem derített, de bizonyos, hogy nem azonos Schönwalder Vilmos pápai „porcellán gyárbeliföstész"-szel, (Wanke Anna férjével), mert e piktor 1862-ben hunyt el, 62 éves korában, 4 Mayer György János A pápai kőedénygyárat 1839 elején megvásárló M ayer György-öt nem csupán György-те keresztelték hanem hihetőleg kettős keresztneve volt. Legalább is ezt sejteti Pápa városa tanácsának az az 1842. január 24-én kelt és „Szabad Pápa városában létező gyárak jegyzéke" című hivatalos kimutatása, amelyet a Helytartó Tanácshoz terjesztettek fel s amely „Mayer György János urnák császári király szabadalmas kő és porcellán edény gyára-ról beszél 33 is Mérei Gyula korszakos nagy munkájában és idézi ezt az iratot s ennek alapján — érthetően
