A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Pető Mária: A Pejacsevics-gyűjtemény Osiris szobrocskája

JEGYZETEK 1 Veszprém, Bakonyi Múzeum. Ltsz. I. 53. 3. 48. 2 S. Morenz: Ägyptische Religion. Stuttgart. 1960. IX. fej. H. Bonnet: Reallexicon. Berlin. 1952. Osiris címszó. 3 G. Roeder: Ägyptische Bronzefiguren. Berlin. 1956. 152. old. 4 V. Wessetzky: Die ägyptischen Kulte zur Römerzeit in Ungarn. Leiden. 1961. 5 G. Roeder: Ägyptische Bronzefiguren. Berlin. 1956. Taf. 29/e. 6 Ph. Derchain: L'inscription grecque de la statuette No 2. Chronique D'Egypte. XXXVII (1962) Bruxelles. I. 188. old. 7 G. Roeder: Die Arme der Osiris-Mumie. Festschrift Grapow. Berlin. 1955. 248-286. old. 8 A pásztorbot elnevezés elfogadott, hieroglifa] ának (hk3.t) jelentése: uralkodás, uralkodni. (A. Gardiner: Egyiptian Grammar. S. 38.) A másik jelvénnyel nehezebb a dolgunk. Roeder még kitart a legrégibb álláspont mellett és mindenhol korbácsnak (Geissel) írja. Felmerült még a cséphadaró (I. E. S. Edwards : The Pyramids of Egypt. London. 1955. 24. old.) és a légy csapó elnevezés is. (E véleménnyel kapcsolatban Wessetzky Vilmos szolgált felvilágosítással, aki jelenleg ezzel a témával foglalkozik. )A Listhben előkerült példány óta többen csatlakoztak az először Newberry által felvetett lehetőséghez, hogy ez az eszköz a Közel-Keleten ismeretes gyógynövény, a ladanum, ütögetéssel történő gyűjtésére szolgált. (P. E. Newberry: The Shepterd's crook and the so-called „flail" or scourge. JEA. XV. (1929) 84. old.) Ezt a lehetőséget Sethe elvetette azon az alapon, hogy az említett eszköz fából és gyöngyökből készült, ami egy ütőszerszámnál használatra alkalmatlan lenne. (K. Sethe : Urgeschichte und älteste Religion der Ägypter. Leipzig. 1930. 66. old.) (William С. Hayes : összefoglaló munkájában, William С. Hayes : The Scepter of Egypt. I. New York. 1953. 286. old.) újra ladanisterionnak nevezi, viszont H. Junker legutóbbi niunkájában (H. Junker : Die Geisteshaltung der Ägypter in der Frühzeit. Wien. 1961. 78. old.) visszatér a régi elképzeléshez, és olyan korbácsnak (Peitsche) tartja, amely a nyáj terelésére szolgált. Az eszköz a történeti időktől uralkodási jelvényként szerepel, ezt igazolja — az ábrázolások mellett — az a Newberry által közölt hieroglifjel (hw), amely „védeni" értelmű. Az eszköznek a piramis-szövegekben megjelenő neve (nh.3h3) sem könnyít az értelmezésen. A kérdést azonban csak érinteni kívántuk, végleges eldöntése nem lehet feladatunk. 9 G. Roeder: Ägyptische Bronzefiguren. Berlin. 1956. 136. old. 181/b. 10 G. Roeder: Ägyptische Bronzewerke. Glückstadt — Hamburg-New York. 1937. 227. old. 11 G. Roeder: Ägyptische Bronzefiguren. Berlin. 1956 136. old. 181/b. 12 U. о. 152. old. 195. §. Taf. 2. 13 G. Roeder: Ägyptische Bronzweerke. Taf. 12/a-b. 14 U. o. 249. old. 16 Dobrovits Aladár : Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban. Budapest Régiségei. XIII. (1943.) 45. old. V. Wessetzky: i. m. 95