A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története

29. Köcsög alakú kannácska V. M. ltsz. 55. 29. 1. 29. Kännchen in volkstümlicher Form V. M. Inv.-Nr. 55. 29. 1. 29. Petit Ъгос en forme de pot. Musée de Veszprém. № d'inv. 55. 29. 1 29. Кружкообразный бидончик, ВМ, Инв. № 55. 29. 1. azonnal nyilvánvaló, hogy a védvám jellegű vám­díjszabás ilyen termékek reális haszon meletti kivitelét nem tette lehetségessé. Gyáraink piaclehetősége tehát csak hazánk terü­letére szorítkozhatott, a kereskedelmi tőke fel­halmozódása pedig iparáganként igen különböző: a kerámiagyártás területén eléggé akadályozott. Már utaltunk rá, hogy a magyar keménycserép­gyárak megalapításához szükséges tőke mindig más kereskedelmi területen halmozódik fel, de látjuk azt is, hogy e gyárak életében az egymást váltó tulajdonosok újra és újra más területekről jönnek, a kerámiatgyártásban elért eredményeik értéke inkább erkölcsi és jóval kisebb mértékben anyagi. Winter Mátyás 1834. február 15-én 75. életévé­ben meghal. 22 Leányának férjét, Drachsitz Jánost, aki a gyár kereskedelmi ügyeit intézte, már 1832­től tevékenyen bevonta a vezetésbe. A gyártás menetében nincs fennakadás, azonban csakhamar nyilvánvalóvá lesz, hogy Drachsitz személye nem alkalmas vezetésre és az elhunyt özvegyétől, az összetört öreg Köntzöl Klárától sem várhat segít­séget. Komolyabb üzleti vállalkozáshoz nincsen sem képességük, sem erejük, csak a meglevő meg­tartására és a befolyó összegek ingatlanban való biztosítására törekedhetnek. 1834. május 1-én megvásárolják Mórótz Józseftől a Pápa belváros Víz utcájában levő házát, fizetniök azonban kész­pénzzel kell. A vételárhoz még hiányzó 3000 ezüst­forintot a pápai gyámhatóságtól veszik kölcsön 6%-os kamat mellett, a házra betábláztatva. 23 Ezzel meg is indult a kölcsönök áradata. 1834. október 1. Pogátsné asszonytól 100 császá­ri arany, 1835. április 23. Fischer Mórictól 2500 pengő­forint, 1835. május 7. Withmájer Leopoldtól 5000 vft., 1835. június 15. Fischer Mórictól 2000 pengőft., 1835. szeptember 13. Steiner Mihálytól 400 pengőft., 1836. április 27. Unger körmendi molnármester­től 2000 vft., 1836. július 5. hitelező neve nélkül 80 vft., 1836. július 29. Grossinger asszonytól 600 vft., 1836. augusztus 20. Grossinger asszonytól 500 vft., 1836. szeptember 23. a soproni Flandorfer Ignáctól 459 conv. ft., 1836. november 25. a pápai gyámságtól 3000 vft., 1836. november 30. Köntzöl János pápai fun­dationalis pénztárnoktól 1000 vft. 24 Az így feltáruló anyagi helyzet teljesen zilált állapotokra enged következtetni, nem magyaráz­ható egyedül Drachsitz János üzleti tehetetlenségé­vel, pazarló, iszákos életmódjával. 1832-ben tűnik fel Pápán, a tatai keménycserép­gyáros Fischer Mózes unokatestvére, a szintén tatai Fischer Móric, mint az uraság egyik kocsmabérlő­je. 29 Nem kerüli el figyelmét a tatai üzem ésszerű üzletvezetés melletti szép ütemben haladó gyara­podása, alkalma van összehasonlítást tenni a jóval 251 Kőedény, majolika M / országból Ausztriából , . J Ausztriába M. országra vagy ia] ans z 2 ft. 30 xr. 1 ft. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom