A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Mihalik Sándor: Dunántúli keramikus családok

-és joggal — Mayer János György-пек nevezi a pápai gyár akkori tulajdonosát.

34 A „Társalkodó" folyóirat I. F. jelű írója, a „Még egy pillanat a pápai kőedény gyárra" címen közreadott megemlékezésében Mayer-пак. szintén kettős keresztnevéről tud s ezért róla ekként emlékezik meg : „I. G. Mayer tulajdonos".

35 Oldal József is „A pápai kő-edény-gyár "-ról írva

36 Mayer György János-пак nevezi. A hivatalos iratok túlnyomó része szerencsére csupán Mayer György-ként említi s így sok zavart kelthető félreértést lehet megelőzni, mielőtt megtévednénk annak az útvesztőjében, hogy éppen ekkor, amidőn a pápai kőedénygyár 1839 elején Mayer György János kezébe kerül, egy másik Mayer János is, mint ugyanennek a gyárnak egyik vezetője működik Pápán. Félév múlva, 1839 derekától pedig a herendi kerámiagyárban fejt ki fontos, egyesek által „a magyar kerámia legnagyobb jelentőségű"-nek vélt irányító szerepet. Mayer György, vagy esetleg Mayer György János tehát egy és ugyanazon személy, de nem azonos ezzel a vele egyidőben ugyancsak Pápán és Herenden működött és csupán csak Mayer János-пак nevezett keramikussal. Ez a Mayer János a pápai és a herendi gyárak 1839 körüli egyik igazgatója külföldről vándorolt be a magyar földre,

37 Mayer György János ellenben helyi, hazai származású, a Pápa városában tekintélyt, megbecsülést szerzett Mayer polgári család sarja. Édesapja Mayer Vintze „pápai polgár, Posztó tsinálló Mester" volt. Feleségét már 1817-ben Majer Vintze „megmaradott özvegye, Frits Erzsébef-nek nevezik. Házasságukból két gyermek született : 1. M aj jer Anna, akit Boronyai János pápai lakos vett feleséségül és a helybeli kőe2. M aj jer György, dénygyár későbbi tulajdonosa és fellendítője. Ezt a Mayer György-öt, Majer (!) Vintze polgárnak, „Posztó tsináló Mesternek" fiát, mint „Posztos Mester"-t, 1815. január 14-én vették fel és iktatták be a pápai polgárok sorába.

38 Két év múlva, 1817. június 25-én özvegy édesanyja az apai és anyai jussok fölött diszponálva, gyermekeivel egyezséget és eltartási szerződést köt. A megállapodás a Mayer család gazdasági jó megalapozottságát, módosságát és tekintélyre emelkedettségét tükrözi : Ezek szerint néhai Majjer Vintze pápai posztós mester megmaradott Frits Erzsébeth özvegyének intézkedése szerint „ő, az ő törvényes ágyból nevezett Férjétől nemzett gyermekeinek, Majjer Annának, ki már Boronyai János pápai lakoshoz férjhez ment és Majjer György pápai posztós mesternek apai és anyai, ingó és ingatlan jussokat öszszesen 16000 forintokba állapítván meg,azoknak felerészét, 8000 forintokat, mint atyai just, nevezett gyermekeinek teljes jussal, fele részét pedig mint anyai just oly fenntartással engedi át, hogy M aj jer Anna az ő részére esett 4000 forintoktól járandó törvényes kamatokat időről időre fogja fizetni, — Majjer György pedig az ő neki esett anyai juss fejében, mely hasonló képen 4000 forintokat tesz, haláláig őt tisztességesen a maga házánál el fogja tartani és neki gondját viseli".

39 Mayer (Májer) György posztómester eleinte a „Város háza alatt lévő kis boltot" bérelte (évi 200 forintért),

40 majd 1820 januárjában a feleségével — Palits Julianna asszonnyal — 15.000 váltó forintért örök áron megvásárolta „Betsületes Biertler György Pápai Lakatos Mester" és Preiszner Anna nevű feleségének „azon Contractuális házát, melly egy felül a

5 Városi Strázsa ház, más felül pedig Nemes Dienes Mihály házaik szomszédságában vagyon".

41 Ezen okokból Mayer György, mivel „nem tsak alkalmatos boltja volna, hanem ezen fellyül házának fekvése is olly helyen volna, a'hol naponként számos vásárlók meg fordulnának, azért a város háza alatt birtt boltot már tovább nem használhatván, arról — (a városi tanács egyik ülésén személyesen megjelenvén) — lemondott".

42 Mint ismeretes, 1839. január 2-án Mayer György örök áron megvásárolta „a Tekintetes Nemes Veszprém Vármegye Pápa Mező Városában felállított s Néhai Vinter Mátyás által az 181 I-k évi december 23-án költ királyi szabadalommal felruházva bírt Kőedény gyárt, a néhány esztendők előtt (1834) meghalálozott Vinter Mátyás örökösitől". A gyár akkori bérlőjét, Fischer Móricot is sikerült nagy nehezen kituszkolnia, eredménnyel fogott hozzá a kőedénygyárnak az átmeneti hanyatlásból újra a magyar nemzeti ipar rangjához méltó felvirágoztatásához. Amikor szabadalom kérése támogatásául bizonyítványt állítanak ki róla, abban már Pápa város egyik leggazdagabb, legérdemesebb fiának említik. 1840. szeptember 30-án a Pap főszolgabíró és Vermes Illés uradalmi fiscalis a gyárat szemrevételezik, ellenőrzésüket Mayer György gyártulajdonos fiának a jelenlétében tartják meg. Mayer tehát gyára üzemeltetésében fia segítségére is támaszkodott. 1852-ben — egy hivatalos eljárással kapcsolatban — vagyonkimutatási igazolvány kiállítása 15 225