A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

6., 6/a. Nagyvázsonyi vargacéh korsója. 1725. 6., 6/a. Krug der Schuhmacherzunft von Nagyvázsony 1725 pl. az általunk ismert 90 db Veszprém-megyei céh­korsónak mintegy 80%-át a XVIII. század máso­dik felében, vagy a XIX. században készítették, és már maga az a körülmény, hogy egyetlen megye területén ilyen feltűnően nagyszámú céhkorsó ta­lálható, a céhlakomák és áldomások szokásának széles elterjedésére mutat nemcsak a városi, ha­nem a falusi céhek között is. Az ivásra szolgáló céhedényeket az alábbi szem­pontok szerint osztályozhatjuk: 1. Használóik szerint, annak megfelelően, hogy az egész céh számára, azaz a mesterek és legények együttes használatára készült-e, vagy csak a le­génytársaság számára. Ez rendszerint kitűnik a céhedény feliratából, ahol vagy kifejezetten a céh, 6., 6/a. Chope de la corporation des cordonniers de Nagyvá­zsony 1725 6. Кружа надьважоньской гильдии сапожников 1725 г. vagy az ún. ifjú társaság, kis társaság, vagy egy­szerűen csak ifjúság megnevezés található. De ha ilyen felirat nincs is rajtuk, akkor az olyan edénye­ket, amelyeken a cóhmester neve szerepel a többi tisztségviselő nevének kíséretében, az egész céh számára készült edénynek kell tekintenünk. Ame­lyeken viszont első helyen az atyamester neve ol­vasható, rendszerint a bejárómesterek és dékánok nevének kíséretében, a céhmester nevének említé­se nélkül, a legónytársaság korsójának, vagy kan­nájának kell minősítenünk. 2. Aszerint, hogy közvetlenül, vagy közvetve szolgálnak ivásra. Ennek meghatározása nem könnyű és egyértelműen nem is lehetséges. Az ivás­ra szolgáló céhedények elnevezései nagyjából tájé­144

Next

/
Oldalképek
Tartalom