A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

"7. Veszprémi csapócéh korsója. 1733. 7. Krug der Veszprémer Tuchmacherzunft 1733 7. Chope de la corporation des foulons de Veszprém 1733 7. Кружка гильдии веспремских валяльщиков 1733 г. koztatnak efelől, de az elnevezések tájegységenkénti értelmezési különbségei és átfedései a pontos elhatárolást nem teszik lehetővé. A különbségtétel legkézenfekvőbb kritériuma az edény nagysága és a szájhoz való illesztés lehetősége lenne. Ha relatíve kisebb az edény és ha könnyen szájhoz illeszthető, akkor közvetlen ivásra szolgál, ha relatíve nagyobb és kiöntővel ellátott csőrös formájú, akkor az ital tárolására használták és csak közvetve ittak belőle. Ez az egyszerű elhatárolás azonban éppen a céhedényeknél nehezen vehető figyelembe, mert a céhedények relatív nagysága, vagy kicsinysége nem dönthető el könnyen, mivel épp a céháldomások fénye és ünnepélyesebbé tétele céljából az ivóedények nagysága és űrtartalma helyenként óriási méreteket öltött. Az ivóedények közül a pohár minden kétséget kizáróan közvetlen ivásra szolgál, a serleg, amely akár fedeles, akár fedél nélküli, és méreteiben bármilyen nagy is, szintén közvetlen ivóedény. Ugyancsak közvetlen ivóedény a billikom és a kupa is. A kancsó szerepe már nem egyértelmű. Ma inkább ital tárolására szolgáló, csúcsos szájú edényt értünk alatta, de régebben közvetlen ivóedényként is használatos volt (ivókancsó). A korsó ugyancsak inkább tárolásra és nem közvetlen ivásra szolgáló nagyobb edény, kivétel a söröskorsó. A kanna és kanta, méreteinél fogva kizárólag tárolásra szolgál, tehát csak közvetett ivóedény. 3. Elnevezésük, alakjuk és anyaguk szerint az alábbi céhivóedényeket különböztethetjük meg: a) A céhpohár (Glas, klázli) üvegből vagy fémből, igen gyakran ezüstből készült, kisebb méretű, többnyire fordított csonkakúp alakú közvetlen ivásra szolgáló edény. Egy céhnek rendszerint több egyforma pohara volt. b) A céhserleg (Zunftbecher, Zunftpokal) üvegből, de inkább fémből, gyakran nemesfémből készült nagyobb, kehelyhez hasonló, közvetlen ivásra szolgáló talpas pohár. Lehet fedeles, vagy nyitott. c) A céhbittikom (Willkomm) üvegből, kristályból, vagy fémből készült nagyméretű serleg, vagy kupa. Rendszerint igen díszes és fedeles. A német legénytársaságok, a „geschenkte Handwerk" jelképes díszedénye, „olyan lefelé szűkülő serlegszerű ivóedény, amelyben a legényszálláson (Herberg) az odaérkező mesterlegénynek (zugewanderte) a tisztelőpoharat, vagy társpoharat (Willkommtrunk) bizonyos szertartások között átnyújtották".

23 Az elnevezés tehát nem önálló edényformát jelent, hanem a funkcióra utal. A billikom szó a magyar nyelvben minden valószínűség szerint a céhek elterjedésével honosult meg. A céhpoharakon, céhserlegeken és céhbillikomokon egyaránt a céh jelvényeit, címerét, munkaeszközeit, termékeit, vagy az iparűzés egy-egy jelenetét örökítették meg és természetesen a céhre utaló megfelelő felirattal látták el. A céhbülikomok ezen túlmenően sokszor már alakjukkal is kifejezték magát a mesterséget. Pl. a mészárosoké belül üres, ivásra használt marha- vagy ürüszobrot ábrázolt, a szabók cóhbillikomai vagy óriási gyűszűhöz,

24 vagy hatalmas ollóhoz 25 hasonlítottak, a pékeké perec,

26 a kerékgyártóké kerékalakú

27 volt. De ha alakjuk nem is volt ilyen különleges, általában hatalmas méretű, díszes fedeles serlegek voltak, amelyek 10 145