A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Katona Imre: Egy habán tál Veszprém megyei vonatkozásai

1. Horváth Miklós és Sándor Zsuzsanna tálja 1678-ból. Bp. Iparművészeti Múzeum. 1. Schüssel von Miklós Horváth und Zsuzsanna Sándor aus 1678 (Kunstgewerbemuseum Budapest). 1. Le plat de Miklós Horváth et de Zsuzsanna Sándor, daté de 1678. Budapest, Musée des Arts Décoratifs. 1. Блюдо X. Миклоша Хорвата и ЖУЖЭННЫ Шандор из 1768 г. Будапештский музей прикладного искусства. Felvidéken, Gömör, Hont, Sáros, Szepes, Liptó és Zólyom megyékben volt virágzó a habánoktól kiinduló fazekasság, hanem a Dunántúlon, Veszprém megyében is.

13 Ezt a véleményt Layer nem támasztja alá, de a múzeum habán gyűjteményét ismerve, álláspontját csak a szóbanforgó tál alapján alakíthatta ki, mert más Veszprém megyeinek tulajdonítható darab nincs a múzeum gyűjteményében. A tál párjára is találunk világos utalásokat. Az Iparművészeti Múzeumban 1926-ban mutatták be először Ernst Lajos iparművészeti gyűjteményének darabjaként. A kiállítási katalógus 83. tételszáma alatt a tál leírását is megtaláljuk, sőt, a VI. képtáblán a gyűjtemény egyéb, ma már múzeumokban levő, vagy még kallódó tárgyai között fényképe is szerepel.

14 Ernst Lajos MAGYAR TÖRTÉNELMI GYÜJTEMÉNY-ét az Iparművészeti Múzeumon kívül 1932-ben a Magyar Nemzeti Múzeum is bemutatta, külön kiállításon. Hogy az Ernst kiállításon bemutatott tál és a Szalay Ágost gyűjteményéből származó darab teljesein hasonló, azt a felirat, az évszám és a címer azonosságán túlmenően az 1926-os kiállítási katalógus képtáblája is bizonyítja. A katalógus összeállítói: Varjú Elemér és Höllrigl József már 1932-ben feltételezték, „hogy a tál megrendelői veszprémmegyeiek, valószínű tehát, hogy a készítés helyét túl a Dunán kell keresni".

15 Varjú és Höllrigl megállapítása csupán ösztönös megsejtésen, feltételezésen alapult. Vitathatatlan érdemük viszont, hogy az Iskházy előnévben felismerték a Veszprém megyei Iszkáz XVII. századi „Iskház"alakját. Ahogy azonban a Kisházy—Horváth család 112