A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Vörös Károly: Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében

pesti irodalmi és tudományos vállalkozásban (Koszorú, Rajzolatok, Divatlap, Tudományos Gyűjtemény, Athenaenum, Tudománytár) jelennek meg versei, értekezése az olasz színiirodalomról, útképei: —• a Regélő egy drámatöredékét is közli. — Tihanyi kirándulásuk útitársai között ott találjuk Benyovszky Pétert, a kor legjelesebb magyar haladó ügyvédjét, nagy politikai perek ismert szakértőjét és védőjét, Wesselényinek (a Bártfay ház kedves vendégének) éppen folyamatban levő felségsértési perében ténylegesen legfőbb ügyvivőjét Vörösmarty mellett, mint Bártfay naplójában elég jól érzékelteti, e napon ő a társaság második vezéregyénisége. — Salamon, akinek kocsiján ezen a kiránduláson Vörömarty és Bártfay utazik, nyilván azzal az alapi Salamon Lajossal azonos, aki ez évben 26 éves fejjel, pozsonyi jurátusként egyik megszervezője az ellenzéki ifjúságnak, aki 1837ben Fejér megyében már kísérleteket tesz a konzervatívok megyei pozícióinak megingatására, aki 1848-ben a váli kerület képviselője lesz. harcol Ozoránál, 49-ben Aradig követi a kormányt. 1863-ban az Almássy-féle összeesküvésben is részt vesz, 101 napig az Újépület börtönének foglya. Hajnik Károly, a másik kocsi utasa, Stuller társa, a kor másik jeles magyar gyorsírójaként az 1834. évi,. Wesselényi kezdeményezte, majd betiltott Erdélyi Országgyűlési Tudósító szerkesztésében. Majd Kossuth közlei munkatársa az Országgyűlési Tudósításoknál, unokatestvére az ugyancsak ehhez a körhöz tartozó Hajnik Pálnak, 1848/49. budapesti rendőrfőnökének. S még a tihanyi apátúrról, Brestyens zky Adalbertről (különben jónevű matematikus: matematikai tankönyvek írója és a Magyar Tudós Társaság tagja) is kiderül, hogy egy évvel azelőtt, még győri tanár korában maga is beleikontárkodott az irodalomba, Kotzebue: „Az óra és a mandolatorta' című darabját fordítva le az ottani leánynevelő intézet előadása számára. De a naplót olvasva a rokonérzelműek és ismerősök köre napról napra tovább tágul: a kirándulás másnapján a sétatéren beszélgető társasághoz ismerősként csatlakozik S z ti a n к о v á n s z, к у, • Tolna megyei főjegyző, az ottani ellenzék jeles harcosa. Ö 1848^ban Toln amegye főispánja lesz, hasonlóan a sétálókhoz utóbb csatlakozó Dubraviczky Simon Pest megyei másodalispánhoz, az 1832—36. évi országgyűlésen a megye reformer állásfoglalású első követéhez, kit 1848-ban Nógrád megye főispánjának nevez majd ki a felelős minisztérium. A társasághoz utolsónak, Báírtfay elutazásának délelőttjén csatlakozik Tóth Lőrinc, ebben az évben diplomát szerzett ifjú ügyvéd (főrangú családok ügyvivője, a Károlyiakkal szintén szoros kapcsolatban álló Gorovénak, a későbbi 67-es miniszternek barátja.) Ö egy éve első titkára a Kisfaludy Társaságnak, Vörösmarty modorában maga iS' eddig már három szomorú játékot írt. Később, 1848-ben elnöki titkár Deák minisztériumában, 1849-ben Vukovich államtitkára, akit csak az idejében érkezett kegyelem ment meg a már kimondott halálos ítélet súlya alól. 1848 után ő lesz az összeomló Vörösmarty egyik legbuzgóbb támasza, segítője. Még később a kör leghosszabb életű, még a XX. századot is megért tagjaként a Kúria tanácselnöke. Felbukkan a napló hasábjain Kisfaludy Sándor alakja is: nyájasan beszélgetnek Bártfayval — de az öreg Himfy már érezhetőleg távol tartja magát ettől a generációtól. 5. De e hét füredi fürdővendégeinek neveit nemcsak Bártfay naplója őrizte meg számunkra: a látogatás után alig három héttel már a titkosrendőrség bizalmas tájékoztató jelentésében, az un. Informations Protocoll-ban is olvashatunk róluk. A Bártfay naplójában felsorolt s fent ismertetett nevek jórészét megtalálhajuk itt még az ifjú gróf Rádayt is, aki a napló szerint arra jön rá, hogy a vízről a füredi hegy is visszaveri a hajóról hangzó hangokat; — rajtuk kívül felsorolja a jelentés Patayt, Csányit (49 későbbi közlekedésügyi miniszterét és vértanuját), Fiáth Ferencet, Puteány bárót, a zalai Dőryt: együttesen, mint az ellenzék vezetői szerepelnek, akik Füreden e napokban mintegy titkos megbeszélésre gyűltek össze. Vörösmartyról külön is megjegyzik, hogy azt tanácsolta: az ellenzék a következő országgyűlésen a szólásszabadságon esett sérelmek, Kossuth és Lovassy bebörtönöztetésének felvetésével kezdje támadását: az országgyűlésről kizárt követeket válasszák meg újból, —még annak árán is, hogy az országgyűlést az uralkodó esetleg feloszlatja. Valóban tudatos tanácskozás szándéka vezette-e Vörösmartyt és társaságát Füredre, vagy merő véletlen hozta össze őket itt a gyógyforrás tövében? Nem tudjuk, valószínűnek mégis inkább az utóbbi feltevést tartjuk. Füred ezekben az években már olyan hely, ahol minden hátsó gondolat nélkül és természetesen (s még valamely tárgyalás tényleges szándékával is feltűnés mentesen), gyűlhettek össze azok, akik a fővároshoz viszonylag közel, egy idilli táj békéjében akarták élvezni a polgárias fürdőélet örömeit, melyeket különben csak drága külföldi 115